Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-09 / 153. szám

ÜÉLM V<;\ 4K«IHS/ 1931 julius 9. kozott, nem merték otthagyni a nyilt pályán, nehogy kővirfkeíő vonattaf halálra gázoltassa mását, erőszakkal betuszkolták a szerkocsiba és rázárták az ajtót. A fiatalember szótlanul hallgatta végig Pásztori fHrnozdonyvezető elbeszélését, azután ellenkezés nélkül megindult 3 rendőr oldalán a központi, ügyelet felé. A* űgyeleíen kihallgatták a fiatalembert, aki elmondotta, hogy Halmi Józsefnek hhíják,, $3 esztendfc és a Liget ucca 35. szám alatt lakik Rövid faggatás után a következőket mondotta el a rendőrtisztnek : — Napszámos munkákkaf roglalkoeom, de tnár régóta nincsen semmi munkám. Rengetette* ngo. morogtam, éheztem és hiába kilincseltem végig az egész várost, munkát sehol se kaptam. Teljesen árván élek ittv senkim sincs, se szüleim, se testvéreim, se rokonaim. Régen elhatároztam, hogy véget vetek ennek az életnek, de mindég haladékot adtam magamnak: egy hetet, két hetet, hogy hátha ezalatt jobbra fordul a sorsom. Kétségbeesetten futkostam szer'e a városban mnnka után, éhesen, fáradtan, he'e'.cen keresztül. Legutóbb isméi egyheti haladékot adtam magamnak és elhatároztam, hogyha ezalatt az idő alatt sem sikerül munkát találni, megölöm magamat. Ugy sincs senkim, nem sajnál senki, gondoltam, hogy nem érdemes tovább kúzkődni. — A hét letelt és én munka nélkül, még éhesebben álltam a városban. Ma kora hajnalban azután azzal az elhatározással keltem fel, hogy végrehajtom tervemet. Nem is tudom hogyan kerültem a vásárhelyi vasútvonalra. Ott ötlött azután eszembe, hogy a vonat elé fekszem. Sajnos, a mozdonyvezető idejekorán észrevett és megállította a vonatot... A rendőrtiszt kérdésére Halmi József határozottan kijelentette, hogy öngyilkossági szándékáról le. nem mond és mihelyt alkalma ngilik rá, tervét valóra váltja. A rendőrség Halmi Józsefet ezért órizetbe oette. fl Paprikakikészitök Egyesülete a kamarai választások ellen beadott fellebbezés elutasítását kéri a kereskedelmi minisztertől (A Délmagyarország munkatársától.) Beszámolt a Délmagmtország arról, hogy a kereskedelmi és iparkamara ipari beltagjainak megválasztását, megfellebbezték. A fellebbezést arra alapilötták, hogy a választás során 35 olyan egyén is szavazott, aki a fellebbezők szerint szavazásra nem volt jogosult- A felrlebbexós, amely a válasfctás megsemmisítését kéri, a polgármester utján a kereskedelmi minisztériumba került. Az ügyben most a Paprikakikészitök Egyesületének elnöke ujabb beadványt intézett a kereskedelmi miniszterhez. A beadvány a kővetkezőket mondja: »Arról értesülünk, hogy a szegédi kereskedelmi és iparkamara ipari szakosztálya beltagjainak és póttagjainak junius 7 én megtartott választását megfellebbezték és otv indokokat tártak Kegyelmességed elé, amelyek Szegednek egy fontos iparágát mélyen sértik. A fellebbezés ezt mondja (Erkölcsi alapot a válásztás megtámadására az s körülmény szolgáltat, hogy a választást köztudomásúlag nem a tulajdonképeni iparosok, hanem a tömegesen beszállított paprikakikészitök döntötték el, akik formailag iparigazolvánnyal rendelkeznek, de tényleg az iparral semmiféle kapcsolatok nincsen. A választásnak egyéne'en karikatúrája, vttlt, amikor a teherautók vasárnap délután Öntötték magukból a mezítlábas asszonyokat, akik tudatában sem voltak annak, hogy mire használják fel őtet.< Megdöbbentő, hogy a paprikákikészitöi ipart, amely a munkáskezek hozzáadásával 40ÍW szcg?dl lakosnak ad megélhetést, ily bántó formában aposztrofálja * fellebbezés. A szegedi piprikakíkészitók évenkint 2«) vagm őrftll paprik t hoznak piacra li/a—ő millió pengő értékben, ennek egy nagy hányada külföldre kerül és igy valutákat hozunk be az országba. A fellebbezés megállapítása megalázó. A fellebbezés azt is kifogásolja, hogy mezítláb járunk Ha a mai nehéz gazdasági viszonyok folytán egyiknek másiknak cipőre nem telt, a sze ííénység még nem ok arra, hogy esnfond.;ro* megjegyzések céltáblái fégyünk Tárgyi vonatkozású megállapításaink a következők : A fellebbezés 35 olyan egyént sorol fel, akik állítólag jogosulatlanul szavaztak !e. Elsősorban a szavazók jóhiszeműségét kívánjuk igazolni azzal, hogy idecsatoljuk az ipartestületnek 24 darab értesítését, melyben Körmendy Mátyás elnök és dr. Gyuris István titkár hivatalosan felszólítják az alant felsorolt iparosokat, hogy éljenek szavazati jogukkal. Az említett iparosok mindegyik? ezen ipartestületi felhívás birtokában jelent meg az urnák előtt, jóhiszeműségük léhát minden kétségen (elül áll A fellebbezés hiányosságát — folytatja a beadvány — az alábbiakban eseténkint külön külön kívánjuk elmondani: 24 s* alatt Mll.vók Dezső cipész szavazati jogossága van kétségbe vonva, mert iparigazolványa 1030 junius 13-án kelt. A hivatalos lista 2*37. sz. feljegyzése szerint már 1930. VI. 31a megkapta igazolványát, tehát jogosan szavazott le. 2. sz. szerint Császár Puiyi Illés bérkocsis iparigazolvúnya 1930 november 7-én kelt, ami szintén téves, mert a hivatalos lista 653. sz. tételéből megállapíthatóan 5 éve blr igazolvánnyal. A többi felsorolt Iparos Igazolványa kelt: Gombos Zsófia kifőző 1930 junius 14, szavazati joga érvényes lett volna 4 nap múlva Méder Dániel junius 11, 4 nap múlva Péter Istvánné junius 13, 6 nap múlva Heim József junius 14, 7 nap múlva Léderer János kályhás junius 18* 11 nap múlva Róth Dezső asztalos junius 18, 11 nap múlva. Krajcsovics Lajos szabó junius 20, 13 nap múlva Kilcz Fülöp szabó junius 30, 23 nap múlva Dékány Andrásné julius 10, 33 nap múlva Kuk István julius 24. Kurzweil Oszkár julius 30 Széchenyi István Itőmives julius 30. Valamivel későbbi terminusban kapták ipariga zolváayaikat: Rózsa János kocsmáros 1930 augusztus 2. Kristó Imre cipész augusztus 6. Salamon János fuvaros augusztus 6. Csányi Sándor szobafestő augusztus 22. Gábor Imre szabó szeptember 2 Katona György szeptember 12. Kakuszi András szeptember 15. Héger Hermán né szeptember 18. Kiss János sütő szeptember 22 Széli Sándor szabó szeptember 22 Csiszár Inaréné női szabó szeptember 18. Csonka Lajosné szeptember 18. Harcsinszki József asztalos szeptember 30 Márton József szabó széptember 30. Puzsín Miklós október 9. Tánczos István fuvaros október 13 Pénzes Lajos október 13 Nagy Lajos cipész október 18. Hauser Gyuláné kocsmáros november 7. Fráter József asztalos november 10. Szabó István szobafestő november 11. „ -, Megjegyezni kívánjuk' azt, hogy a felsorólt 35 iparos legnagyobb része éveken át birt már előzőleg iparigazolvánnyal, azonban a súlyos gazdasági helyzet nyomása alatt azt átmenetileg viszszaadni kényszerültek. A felsorolt adatokkal tehát igazoltuk azt, hogy a kifogásolt iparosokat miga az Ipartestület szóUlfltia fel szavazásra, másrészt a szavazók egyharmadánál esafc néhány napi késedelemről van sző, végül pedig azt, hogy javarészüknek régebben volt már Iparigazolványuk, melyet azonban a súlyos gazdasági viszonyok folytán, közben visszaadtak és amidőn annak újbóli kiadását az illetékes hatóságok előtt kérték, a kérelem előterjesztésétől az elintézésig egy hóaap Is eltelt, ami azonban semmiképen sem tudható be az egyes szavazó iparosok terhére. A tőrvény ugyanis az egyévi iparigazolvány birtoklását azon intencióval irja elő, hogy csak kellő gyakorlattal bíró egvének szavazhassanak. Itt pedig olyan iparosokról van szó, akik a trianoni béke okozta gazdasági pangás folytán kényszerültek átmenetileg visszaadni igazolványukat. Mindezen indokokra való tekintettel mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat — végződik a beadvány —, már csak azon oknál fogva is, mert a szavazatok 98 százaléka megtámadásban sem részesült és még a fellebbezőit részéről is elfogadtatott, — hoav a fellebbezést ehjtasUiru méltóztassék Nagyméltóságodnak alázatos tisztelője: Kovára István, kamarai beltag, a Szegedi Paprikakikészitök Egvesületének alelnöke.« Felülvizsgálják a román köztisztviselők vagyonát Bukarest, julius 8. A képviselőház ma délelőtti ülésén Mlchalarhe. a nemzeti parasztpárt alelnöke törvényjavaslatot nyújtott be a köztisztviselők és a volt miniszterek vagyonának revíziójáról A képviselőház a javaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget Hogyan kezdődölt a világ gazdasági válsága? Érdekes kimutass a hitelező és az adós államokról Berlin, julius (A Délmaggarország berlini tudósilójától.; Három évvel ezélőtt 1928-ban és még a rákövetkező évben is hoom uralkodott a világpiacon Boom amerikai szó: a tomboló hosszt jelenti, azt jelenti, hogy ilyen időszakban minden sikerül, mindenkinek érdemes vállalkoznia Többet jelent ez a szó, mint fellendülést, mert az eredményt magát jelenti és ezt is abban a formában, mintha már nem is kellene többé hanyatlásra, rossz időkre gondolni. Es alig telt el két esztendő, a világ benne van a legfeketébb balsorban. A virágzó vállalatok helyét hideg kémények és a munkanélküliek milliói jelzik, nincs tőke, nincs vállalkozás; már az is sikert jelent, ha a régi és nagy vállalat egyik napot vala-j hogy eltolja a másik után. Mi történt? Vagy mi módon történt az, amit itt1 ránk kényszerítenek? A Népszövetség gazdasági bizottsága a nemzetközi kereskedelemnek és a nemzetközi tőkeáramlásnak adatain keresztül igyekszik ennek a problémának végére járni. Nemrégiben közölte erre való kutatásaink és adatgyűjtésének első kötetét és most küldte szét a második kötetet a nemzetkőzi fizetésekre vonatkozó megállapításokkal. Eszerint 1928-ban az Rszakamerikai Egyesült Államok 1059 millió dollárt helyeztek Id idegen államokban, 1929-ben már csak 213 milliót tett ki ez az összeg. Anglia 1926-ban 26 millió dollár tőkét vont el idegen államoktól, ennyit tett fizetési mérlegének aktív egyenlege, 1927-ben azonban már újra hitelező áilammá lett: 481 millió dollár, 1928-ban 66fi milliót és 1929-ben 671 milliót helyezett ld-J Ez az ősszeg azonban 1930_ban egyszerre 189 millió dollárra hanyatlik. Franciaország 1927-ben 503 millió, 1928-ban 234 millió forgótőkével járult hozzá a világgazdaság tőkeszükségletének ellátásához, 1929-ben egyszerre nemcsak megállt tőkekivitele, hanem fizetési mérlege 28 millió aktívummal zárult Ekkor indult meg aranyhalmozása, amely azóta olyan szédületes eredményekre vezetett nemcsak a francia aranygazdagság, hanem a világ elszegényedése terén is, Svájc is a világ tőkekölcsönző államainak sorában szerepel, bár kisebb összegekkel. Nála is ugyanez a folyamat játszódott le Svédország, amely a gyufatröszt üzletei révén mind nagyobb mértékben váJik finanszírozó állam. 1 tná, ellene szegült az általános irányzatnak. Igy 1923-ban fizetési mérlege még csak 13 millió dollárral volt passzív, vagyis ennyi volt az általa a külföldnek hitelezett nettó összeg. Attól kezdve ez meglehetősen gyorsan növekedett, 1927-ben már 65 millió dollár az évi nettó összeg, 1928-ban ea leesett 18.5 millió dollárra, de 1929-ben újra 71.3 millió dollárt tesz ki. Csehszlovákia 1928 ban 61 millió dollár és 1929ben 23.8 millió dollárt helyezett ki a világpiacon, A távoli Holland.Indiáról csak kevesen tudják, hogy a világ egyik tőkeforrása. Még 1925-ben 187 millió dollár áramlott szét onnan, azóta ez igen összezsugorodott, 1928-ban a tőkekivitel már csak 0.4 millió dollár volt, 1929-ben pedig maga is 66 millió dollár tőkére szorult idegen államoktól. Németország külön fejezet, 1924-ben 421 milliŐ dollár hitelt kapott, 1927-ben és 1928-ban pedig ez az összeg meghaladta az egymillió dollárt 1929-ben azonban már csak félmilliárdot kapott a német birodalom. Igy jelentkezett a világgazdaság válságának megjelenési formája. A tőkeforrások felmondották * szolgálatot, ami megakasztotta a nemzetközi áruforgalmat, elvágta a ffermelés lehetőségét és növelte a munkanélküliséget flutóbuszszerencsétlenség tiz sebesülttel Budapest, julius 8. Délután 3 órakor a Budafokiuton lévő lágymányosi dohánygyár előtt az egyik kanyarodóban egy autóbusz nekiment a fának* Az autóbuszban nagy pánik tőrt ki és az utasok közül Üzen — közlük a kalauz is — megsebesültek. A szerencsétlenség színhelyén pillanatok alatt óriási tömeg verődött össze A közeli őrszobáról az egész személyzet kivonult hogy rendet te-, remtsen és a mentőorvosok hozzáférhessenek aa autóbusz utasaihoz. A szerencsétlenség ugy történt, ( hogy a soffőr egy kocsit akart kikerülni és közben I nekirohant egy, útszéli fának. A vizsgálat folyik.