Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-05 / 150. szám

l)fcl,MAGV 1ROBS7AG 1931 julius 5. Ju,,us folyamán Városi bérhá* Károlyi ucca' oldalára (Dr Salgó és Társa mellé) helyezem át. UlVatSZíICSUZletemet Addi9is m— Kizárólag Tábor ucca 7 b. szám alatt van. Kérem a n. é. közönség tovébb, szive, támogatásét. Tiszteled ftj MeiltUS M1U1ÓS dlvatSZilCS. Diákok öngyilkossága Majdnem minden lap ezen a cimen cikkeket közölt. Igyekeztek az öngyilkosságok okait ismertetni és megakadályozni, hogy ezentúl az ilyen kétségbeejtő esetek megismétlődjenek. őszintén megvallom, hogy alig voltak cikkek, amelyek a teljes tárgyilagosság álláspontjára helyezkedtek. Egyes tanárok dicséretes hangon önönmagukról ismertették működésüket és azt mondották: főleg a szülők az okai az öngyilkosságoknak. A szülőknek pedig az a véleménye, hogy a tanárok hibái okozzák ezeket a szomorú eseményeket. Negyvenévi tapasztalatokra fogok hivatkozni és teljes tárgyilagossággal kívánok ehhez az ügyhöz hozzászólani. Ha a tanár nehéz kötelességét mennél tökélett IMHM teljesíteni kívánja, akkor ennek a főténye•o a jószívűség és a nemeslelküség. De ez még nem elegendő Ha a tanár nem akar visszaemlékezni arra a korra, amelyen jelenlegi tanítványai vannak, az nagyon sok bajt okoz. A tanárnak elő kell idézni mindazokat a cselekményeket, amelyek abban a korban jóleső érzelmeket váltottak ki benne és egyszersmind azokat is, amelyek roszszul estek neki, sőt undorral fordult el tőlük. Az a tanár, aki nem óhajtja ezeket az eseményeket emlékezetébe visszaidézni és olyan cselekedeteket követei tanítványaitól, amelyek neki abban a a korban kellemetlenségeket okoztak ^és eltiltja azoktól, amelyek neki jólestek, akkor tanítványait visszariasztja magától. A tanárnak hármas feladatot kell teljesítenie: nevelni, tanítani és bíráskodni. A nevelésnél és bíráskodásnál elsősorban visszaemlékezni kell a fiatal korra. A tanításnál a tanárnak alaposan ismernie kell a tantárgyát és tudnia kell tanítani. Értékes eredményre csak akkor számithatunk, ha síkerűi a tanárnak a tanításnál a tanulók érdeklődését felkelteni. Munkaiskola legyen, vagyis minden tanuló a tanításnál dolgozzék. Nagyon sok nehézségekbe ütközik a középiskolába való felvétele azoknak a tízéves tanulóknak, aldk az elemi iskolákból kerültek ide. Minden átmenet nélkül egy csomó uj tanár különféle egyéniségéhez és módszeréhez kell hozzászoknia, ez nem könnyű feladat egy ilyen gyermeknek. Sok akadályt gördiit ez a körülmény a öanulók többségére, pedig ebben a korban a szervezetnek ls fejlődnie kell. Alig jut ideje ennek a szegény fivéreknek játszásra é? szellemi pihenésre, ami pedig okvetlenül szükséges. Nincsen szabály kivétel nélkül. Ha valamelyik tanuló 10—12 tantárgyból sikert aratott és egyetlen tantárgyból gyönge, akkor ezt a tanulót buzdítani kell 'az osztály előtt. Az ilyen diák kézfogással igérje meg a tanárnak, hogy a szünidőben pótolni fogja a mulasztást és ekkor a tanár erre való tekintettel elégséges érdemjegyet adhat neki. Tapasztalatból tudom, hogy legalább 80—85 százaléka a tanulóknak ezt az ígéretet beváltotta. Ha a tanuló három tantárgyból elégtelen érdemjegyei kapott, ez már osztályismétlést jelent. Ilyen esetben egy tanárnak engedni kell, hogy alkalmat adjanak ennek a tanulónak javitóvízsgálatot tenni Ez a tanár, aki jószívűségből engedett, ennek az osztály előtt ugyancsak ki kell jelentenie, hogy elégtelent érdemelt és hasonlóképpen buzdítani kell a tanulót a mulasztás pótlására. Ha egy szegénysor™, jóviseletü tanuló egy-két gyönge osztályzat miatt tandíjmentességét elveszietné, ugyancsak engedékenynek kell lennie a tanárnak és nem szabad merev álláspontra helyezkedni. Az osztály előtt a tanárnak a tanulókkal meg kell értetnie, miért kellett eb*en az esetben engedni. Régóta sokan követelik az érettségi vizsgálat eltörlését. Legfeljebb magániskolára volna kötelező, mert félnek, hogy »polyára« adnak bizonyítványt. Ha gyanús valamelyik iskola, akkor a főigazgatónak kötelessége szigorúan ellenőrizni. De ha szigorúan ragaszkodik a vallás- és közoktatásügyi minisztérium az érettségi vizsgálat fentartásához, akkor az érettségi vizsga előtt a tanári testület tartson értekezletet és döntsön végérvényesen, kik tehetnek érettségi vizsgálatot. Ha a tanuló az érettségi vizsgálaton megbukik, ez kellemetlen a ianán testületre. Nyolc, vagy négyévi tapasztalat után sem tudott megfelelő ítéletet hozni. Akárhány tanuló, aki jelesen tette le az érettségi vizsgálatot, az életben boldogulni nein tudott és azok, akik az érettségi vizsgálaton kétszer js megbuktak, az életben sokszor gyönyörű állást foglalnak el. Az érettségi vizsgálatot el kell tőrölni. A bíráskodásnál nagyon fontos a fiataí korra való visszaemlékezés. Előadok egy nagyon érdekes esetet. Egy fiatal tanár találkozott két diákkal az éjjeli órákban. A tanár feljelentette ezt a két érettségi vizsga előtt álló tanulót és a tanári értekezlet az iskolából való kizárásra ítélte őket. Egy tanár ez ellen az ítélet ellen különvéleményt adott be és ebben leirta, hogy amikor 18 éves korban volt, ő ő is hasonló cselekményt követett el. A minisztérium megváltoztatta az Ítéletet; a két tanuló leérettségizett és kifogástalan emberek lettek. Ez ugyebár kényes termésszetü ügy és íme, szerencsétlen helyzetbe került volna ez a két tanuló, ha i ii| a miniszter a tanári testület ítéletét jóváhagyta volna. Sok esetben a szülők is okai a gyermekek súlyos cselekedetének. Gyakran nagyon engedékenyek, gyermekeiknek pénzt adnak könnyelműségekre, nem buzdítják őket kötelességük "teljesítésére és ha ezek miatt az iskola megbuktatja ezt a tanulót, akkor könyörtelenül nekimennek gyermekeiknek, ahelyett, hogy igaz szeretettel gondozás alá vennék és nem éreztetnék velük kétségbeesésüket. Ha a tanár és a szülők összefognának, részrehajlás nélkül egyességre jutnának, akkoráiig fordulna elő gyermekek öngyilkossága. Reich Manó. Női és férfi fehérnemüek készen és rende ésre mindenféle TACIUAHAL anyagok nagy vilasitékban rOllQn IQSlVeivK Üzletében .KELENGYE' 25 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta; dr. Szabó L&szlA 85 b) Lugósi Dömt. 47. x Bp. 1888 V. 19. A szegedi Piarista gimnáziumban érettségizett, majd Budapesten és Kolozsvárt joghallgató. 1909-ben jogi doktorátust szerez. Szegeden ügyvédjelölt és 1912-ben a marosvásárhelyi ügyvédi vizsga után 1913 január 1-től Szegeden ügyvédkedik. A világhábóru alatt a Szegedi Vöröskereszt Egyesület főtitkára, szolgálatainak elismeréséül 1917-ben a hadiékitményes Vörös Kereszt ezüst érmet kapja, majd 1930 a háborús emlékérmet. Ügyésze a Szegedi Filharmónikus egyesületnek, a Szegedi Vivő Egyesületnek és az Alföldi Művészek Egyesületének', alapitó elnöke a Szegedi bélyeggyűjtők Egyesületének. 1906 óta irodalmi működést folytat, több lapot szerkesztett, színdarabokat is irt, de főleg kultúrtörténeti kutatásokat végez. 1927 óta a Dugonics Társaság rendes tagja. (Életrajzát Iáid: Irodalomtörténeti Lexikon, Zenei Lexikon, Szinészeti Lexikon stb.) O Luqosi Margit. Í8. x Bp. 18S9 VII. 16, t 1892. VI. 16. H. Flóra 35. x Sz. 1868 VII. 13. f Sz. 1929 I. 13. Hk. Sz. 1887 X. 30. Treszky Bélával, (aki x Sr. 1861, + Bp. 1909 II. 5. Sz en temették el. Apja Ignác, anyja Zehl Terézia. Jánosszálláson mintaszőlőtélepet és mintapincét létesített, amély többször részesült a földmivelésügyi mirti&zterium elismerésében). 7. Gizella Mária 36. x Sz. 1870 IX. 9. Hk. Sz. 1892 IX. 18. n?mes Szivy Sándorral. (Mihály fiával x Détta 1865 III. 6. A szegedi reáliskolának volt növendéke, majd a budapesti katonai nevelőintézetbe került, melyet végezve a cs. és kir. 6. gy. e.-nél szolgál Szabadkán, Bruckban és Budapesten, közben egy ideig a bpesti kadétiskolában tanár. Soronkivül lett őrnagy és ekkor a cs. és kir. 101. gy. e.-hez kerül Nagyváradra. 1912- a cs. és kir. 46. gy. e.-hez került Sz.-re, 1913. XI. 1. alezredessé lépett elő s a VII. hadtest lövészeti előadója lett, a háború alatt mint alezredes a 7. népfelkelő gy. e. élén mint ezredparancsnok hősi halált halt az uzsoki hágónál az oroszok elleni harcban, 1914 X. 2. Sambórnál, Siankinál és Gródnónál vezényelte győzelemre seregét, majd az orosz betörés után Breznóbányát védte. Sz-en temették el. Nyomban halála után kitüntették a vaskorona-renddel, majd in effegie vitézzé avatták. Békében szerzett kitüntetései: katonai bronz érdem érem, III. o. katonai érdemkereszt és egyéb szolgálati kiLüntetések. Első kitüntetése a koronás arany érdemérem, melyet mint fiatal tiszt érdémelt ki azáltal, hogy a Luisbach folyócskából jégzajlás közben élete kockáztatásával kimentett egy leánykát. Családja ősi nemességü, melynek egyik ága Dettán telepedett le. Gyermekei: a) Szivy Gizella Í9. x Sz. Hk. Sz. 1915 I. 24. Orf Aurél, (x 1882 VIII. 10. Pécs. 191CHŐ1 az Osztrák-Magyar Bank, illetve a Nemzeti Bank tisztviselője, jelenleg a budapesti fóintézetnél főellenőr.) Gyermekei: 1. Orf Hilda 61. s Bp. 1918 VII. 28. 2. Orf Alice 65. x Bp. 1920 IV. 21. b) Szivy Ilonka 50. x Bp Hk. Bp. 1930 I. 2. Hankovszky Gyula századossal (x 1898 MI. 12. Édesapja H. Jenő). c) Szivy Ferenc 51. x Bp. 1903 VIII. 18. Katonai főreál iskolát, majd a Ludovika Akadémiát végezte, a jász-kun huszároknál szolgál, jelenleg mint főhadnagy. Édesapja jogán vitézzé avatták. Jeles urlovas és kardvivó, aki mindkét sportban számtalan első versenvdijat nyert. Hk. 1930 VII. 8. Káván, bagossi Pucher Ilussal (x Káva 1906 május 20.) K. Ida Mária Magdolna. 37. x Sz. 1873, II. 13. f Sz. 1884. IX. 29. L. IV. Ferenc. 38. x Sz. 1875. XI. 27. A szegedi piarista gimnázium négy osztályának elvégzése után a budapesti kereskedelmi akadémia növendéke, majd a bécsi Kereskedelmi Akadémia felső szaktanfolyamát végezve, önkéntesi katonai évét leszolgálva a budapesti Hermes váltóüzlet Bt.« tisztviselője Jeles képzettségű bankszakemberei 1898 az Osztrák-Magyar Bank szolgálatába lép s Bécs után huzamosabb ideig Szabadkán, majd Szegeden szolgál és mint a szegedi fiók h. főnöke nyugalomba vonul 1920. A szegedi kir. Törvényi szék hites könyvszakértője. Jeles szőlősgazda, aki számtalan gazdasági kiállitáson ludaspusz| tai terményeivel első dijat nyert. Nyugdijazi tatása után minden idejét a közéletnek és közgazdasági életnek' szenteli. Igazgatósági tagja a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak, a Szegedi Téglagyár Társulatnak, Hus- és Vásárpénztárnak. Elnöke a Szegedi Vivó Egyesületnek. Hk. Szabadkán 1900 II. 24 nemes Lénárd Málikával (István és Biró Berta leányával x Szabadka 1882 II. 24.) Gyermekei: a) VI. Frrenc. 52. x Szabadka 1901 VIII. 26. Gazdálkodó, majd magántisztviselő. h) Melinda. 53. x Szabadka c) Imre. 51. x Szabadka 1911 X. 19. Leszolgálta a tüzéreknél önkéntesi évét, majd a szegedi egyetemen joghallgató. .V. Lajos. 39. x Sz. 1878 II. 9, f Sz. 1879 IV. 13. ~ " |j l ' STREDÖHYlPflR a rafor mátus palotában Költözködéseket kocsikon Jutányosán eszközöl K61 m án sz állító, Szent Mihály ucca 6. szám. Telefon 15-88. 74 helyben és vidékre zirt vagy nyitott zálír