Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-04 / 149. szám

§Z£GED. Szeruesztöség: Somogyi ucca 22. L cm Teleion: 2 3.33. - Kiadóhivatal, kmc*»nkanyrtar (egylroda - Aradi ucca S. Telefon t 15-06. Nyomda r I8w Lipót ucca 19. Telefon : 26-34. TAvIrod levélcím D«lmagyaro»zAg Szeged. Szombat, 1931 Julius 4 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 149. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-eo, kUHOldOn ®*40 pengő. — Egyes szóm óra helköz« nap ló, vasór- és Unnepnao 24 1111. Hír­detések felvétele farlin szerint. Megje­lenlk hétlrt kivételével nnonlop reqqe| B Központi Tejcsarnok Amikor a Központi Tejcsarnokról be­szélünk, Szeged egy részének, még pedig jelentékeny részének tejellátását vitatjuk meg. A Központi Tejcsarnok szállít a vá­rosi közkórháznak, a gyermekkórháznak, az árvaháznak és a szegényháznak. A Központi Tejcsarnok fiókokat tart fenn és sok száz és száz család ezektől a fió­koktól szerzi be tej szükségletét. Túlzás van azonban abban az állításban, hogy a Központi Tejcsarnoknak monopóliuma van. Szabad mástól is tejet venni. A piaci árusoktól, sőt közvetlenül a terme­lőtől is. A sőt szócskát nem szatírából használjuk. Eszünk ágában sincs gúnyo­lódni. Énnek a kérdésnek rendkívül nagy hordereje van. Emlékszünk az egyik leg­utóbbi közgyűlésre, amelyen élesen zú­golódtak a gazdák, mert a tejárusitás te­rén — állításuk szerint — hátrányos hely­zetben vannak. Akkor a tífuszjárvánnyal kapcsolatosan került szőnyegre a tejcsar­nok ügye. Most meg az árai miatt, ame­lyek magasabbak, mint annak a mező­hegyesi állami tejgazdaságnak az árai, ahonnan az egyetem és annak a vállalat­nak az árai, ahonnan a közrendészeti kórház hozatja a tejet. A helyzet és a tennivaló egészen vilá­gos. Meg kell védeni a közönsége és a vá­mosi pénztár érdekeit. A városi intézmények tejszállitására há­romhavonkint pályázatot hirdetnek. A pályázaton, talán egyetlen eset kivételével, csak a Központi Tejcsarnok szokott részt venni. A szállítást meg is kapja mindig. A legutóbbi árlejtésen is megkapta s ez a szállítási idő julius elsején kezdődött és szeptember végéig tart. Ez fontos. Mert ha a mai helyzet és rendszer ala­pos megvizsgálása után az derülne ki, hogy a tejet a város olcsóbban is meg tudja szerezni, mint amennyiért a Köz­ponti Tejcsarnok szállítja és hogy az ol­csóbb tej legalább olyan jó, esetleg jobb is, mint az a tej, ameiyet a Központi Tej­csarnoktól vesz, akkor természetesen attól a más forrástól kell beszereznie a tejet valamennyi intézménye részére, még pe­dig már október elsejétől kezdve. Az elő­készítés munkáját tehát haladéktalanul meg kell kezdeni. A városi szegényház juliusban, augusz­tusban és szeptemberben átlag napi 30, a többi hónapokban átlag napi 100, a közkórház napi 150—160, a gyermekkór­ház 25 és az árvaház napi 19 liter tejet fogyaszt. A város tehát átlagban napon­kint 300 liter tejet vesz át a Központi Tejcsarnoktól és fizet érte literenkint 27 fillért. Magánosok ugyancsak a Központi Tejcsarnoknál 28 fillért fizetnek egy liter tejért. Az egyetem a mezöhegyesi állami birtoktól szerzi be a tejet. Azt mondják, fölséges tejet. A szállítást az állami intéz­mény nyilvános árlejtésen kapta meg, az egyetem azonban nem háromhavonkint, hanem évenkint tart árlejtést s a legutóbbi versenytárgyalás decemberben volt. .1 fost 22 fillért fizet az egyetem a tej literjéért. De fizetett már húszat is. A megállapo­dás értelmében a mezöhegyesi állami tej­gazdaság 17 százalék engedményt ad a Budapesti Mezőgazdasági Tejszemle árai­ból. A tejet Szegeden az egyetem köteles befuvarozni, de a befuvarozás költségét az állami tejgazdaság viseli. A kőzren­dészeti kórház még olcsóbban szerzi be a tejet. Tizennyolc fillért fizet literjéért. Tudjuk, hogy tej cimén nem tízezreket fizet el fölöslegesen a város. Még sem tu­dunk azzal a gondolattal megbarátkozni, hogy legyen szükségleti cikk, amelyet a város intézményei drágábban szereznek be, mint bármely más közintézmény. Van itt szűkség érvelésre? 1931-ben, juliusban, amikor az egyik szomszédos város nem tudja kiadni a tisztviselőknek a fizetést, a másik szomszédos város csak félfize­tést tud adni s amikor Szegednek előre­látó gondossággal már hónapokkal ez­előtt függőkölcsönt kellett megszavaznia, nehogy valamelyik elsején zavarba kerül­jön a tisztviselői fizetések kifizetése körül? Törhetetlen publicisztikai munkásság és lankadatlan közéleti harcok több beszer­zési visszásságot szüntettek már meg. Ki ne emlékeznék a sok-sok éves olaj szerző­désre? S ki előtt lehetne megindokolni elfogadhatóan, hogy a mérnökség az asz­faltjavitási' munkákat 60 ezer pengővel drágábban akarta megcsináltatni, mint amennyire a legolcsóbb ajánlat szólt? Meg kell takarítani azt a néhány ezer pengőt is, amennyivel a város többet fi­zet a tejért, mint az egyetem, vagy a közrendészeti kórház. S ha van kivívható előny a fogyasztók részére, azt is ki kell verekedni. Ma számit, nagyon sokat szá­mit, ha egy fillérrel olcsóbban tudunk beszerezni egy liter tejet. Rettenetes, hogy igy van. De számolni kell vele. (A DilmaggerorsziSg munkatársától.) Négy nap óta néma áhítattal figyelt Szeged a tiszaparti betegpalota fehér szobája felé, ahol tehetetlenül küzködött az elmúlással a fehérhajn főpap: Vár­helyi József pápai prelátus. És most, hogy a juliusi éjszaka ősszeölelfee a várost a folyóval, a csillagos eget a mély alföldi csenddel, ráborult mindenre a fájó gyász. Meghalt Várhelyi József, a krisztusi szeretet legnemesebb szivü, Ie^gazabb papja. Teste már három nap óta érzéketlen volt, de a szive túlélte az elerőtlenedett testet Csak a szive élt ezen a három utolsó napon, mintha külön élete lett volna. Talán az a mérhetetlen szeretet tartotta benne az életet, amelyet a ver­gődő, nyomorgó, kűzködő ember iránt érzett het­venöt esztendeig változatlan erősséggel és ez a szeretet, amely bőségesen, szelíden sugárzott a sziv felé a megértett emberszivekből. Most ott fekszik a fehér ha ja, szelíd arca ember a fehér halottas ágyon tisztán, békébe csendesedett szivével. Betegsége Pénteken este 10 óra után néhány perccel megkondultak a fogadalmi templom harang­jai és a város közönsége, amely négy nap óta aggódó részvéttel figyelt a nagybeteg fő­pap betegágya felé, tudta, hogy ez a szomorú harangzugás Várhelyi prelátus halálát jelenti. Az egész városra őszinte gyász borult, az emberek megilletődve állottak meg az uccán, mindenki érezte azt a veszteséget, ametyet a fogadalmi templom első plébánosának el­vesztése jelent. Várhelyi József már Két év óta beteges­kedett Két éwek ezelőtt nyári pihenőjét a Balaton mellett töltötte, ahol agyvérzést kapott és súlyos betegen szállították föl Budapestre. Erős szervezete azonban legyőzte a beteg­séget, látszólag teljesen visszanyerte egész- j ségét és a mult év decemberében, pappá­szentel ésének félszázados évfordulóján bemu­tathatta a fogadalmi templom oltáránál arany­miséjét. Ebből az gikalomból a szeretetnek, a nagyrabecsülésnek és a ragaszkodásnak min­den jelével elhalmozta az aranyszívű" fSpan pot a város közönsége, aki több, mint negyven éven keresztül szolgálta itt a béke, a meg­értés, a szeretet ügyét. Néhány héttel ezelőtt ismét megbetegedett Vesebántalmak támadták meg. Beszállították a klinikára, ahol Purjesz professzor gondos kezelése csakhamar ismét talpraállitotta. Egészségesen m^nt haza, de nem sokkal ké­sőbb újból megbetegedett Állapota annyira aggasztónak látszott, hogy kezelőorvosai ta­nácsára visszament a belgyógyászati klinikára. Az elmúlt hét csütörtökjén történt és azóta állapota szinte óráról-órára rosszabbodott "Ki­sebb agyvérzést kapót, amellyel azonban erős szervezete még megbirkózott volna, de beteg­sége lassan kifejlődő tüdőgyulladással komp­likálódott A haldoklók szentségét még hét­főn felvette Páter Frigyes szentferencrend! atyától. Csütörtökön délután dr. Balogh Ist­ván belvárosi lelkész pápai áldásban részesí­tette. Kedden kora reggel elveszítette eszméle­tét és már akkor megkezdődött haláltusája. Eszméletét azóta csak egyszer, egyetlen pil­lanatra nyerte vissza, amikor főpásztora, Glalt­felder Gyula megyéspüspök látogatta meg. A végső küzdelem Orvosai már négy nappal ezelőtt lemondtak róla, feladták a reménytelenné vált küzdelmet. Életét óráról-órára éther- és kámforinjekciókkal hosszabbították meg. Valami csodában bizott mindenki, de ez sajnos, nem következett be. A végső küzdelem pénteken este nyolc órakor kez­dődött, alig félórával azután, hogy dr. Somogyi Szilveszter polgármester meglátogatta a haldoklót Várhelyi prelátus jóságos arcát feldúlta a halál­lal való birkózás fájdalma, arca elsötétedett és tiz óra előtt nyolc perccel kiadta a lelkét. Arca ekkor megnyugodott, elsimultak rajta a ráncok és valami szelíd béke sugárzott róla. Halála pillanatában az ápolónővéren kívül" csak unokaöccse, Schwarcz Gusztáv rákospalotai pre­látus-plébános állt mellette. Néhány perccel ké­sőbb megkondultak a fogadalmi templom harang­jai és belekonditották a szomorú gyászhírt a vigasztalan juliusi éjszakába. Az emberek riadtan álltak meg az uccán, tudták, mit jelent a szokat­lan harangzugás és érezték azt a kitölthetetlen

Next

/
Oldalképek
Tartalom