Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-29 / 170. szám

DftLMAGY*RO" kásalf, de azért mégis talált négyszázmillió márkát — vasúti beruházásokra Vajjón az állami költségvetés tudósai nem tudnának-e olyasvalami megoldást találni, hogy egy igaz­ságosabb adórendszer alapján befolyó rri'liók­ból fölösleget varázsolnak elő némi közmun­kára? ólyán öi'döngő éti Hiszen máskor oly szívesen utánozzák rt német példát... A tudományos mezőgazdaságtól — a fajvcd:!e­mig, a Szolgaimód lemásolt akadémiai kiad­ványoktól -•- a ^gazdaságilag megalapozott* antiszemitizmusig. ...Itt állunk aggodalmainkkal és gondjaink­kal, de bizó hittel, hogy a népben rejlő erő ismét és ismét győzedelmeskedni fog a — nem tudjuk hogyan támadt, de annál meg­lepőbben kitört nyavalyán. Ódaadjuk a ka­runkat, az izmainkat, a vérejtékün­ket, a segilségre való minden kész­ségünket. Nem a kormánynak. A nemzet­nék. Nem egyeseknek. Mindenkinek. Viszont: amint egyek vagyunk a nélkülözésben, egyek kell, hogy legyünk az áldozatkészségben és majdan — nt erédmértvekben is Akinek ma többje van, nem elég ha többet ad Annak sokkal többet kéli adnia Hógy az. akinek ke­vese vagy alig valamije, megtarthassa ezt a keserves létminimumot. (Dr.M.J.) Szerdán vagy csütörtökön jelenik meg a házbérrendelet Budapest, julius 28. Az augusztusi házbér­negyeddel kapcsolatosan nagyobb mennyiségű fizelési eszköz mozgósítására van szükség. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank veze­tősége felkérte a TÉBE-t, hogy tegyen fams­lafot a házbérfizetés cimén felvett összegek ellenőrzésére. A TÉBE most elkészítetté javaslatait és azokat átküldte a Magyar Nem_cM Bankhoz. A TÉBE javaslatának lényégé aZ, hogy még­akadályozzák a házbérre szükséges összegek­nek több folyószámláról való felvételét, azaz, hogy a betétfel, vagy folyószámlával rendel­kező "felek házbér cimén ne vehessenek fel nagyobb összeget, mint amennyire tényleg szükségük van a házbérfizetésnél. A háztulajdonosok számlájára utalják a pénzintézetek a felek által felvett összegeket s ebből az összegből fizeti a háztulajdonos a ftázon levő jelzálogteher annuitásait, ha van ilyen, a ház közterheit és csak az ezeken felül fennmaradó összegek felett rendelkezhetik szabadon. Amint a jegybank a TÉBE javas­latait félülvizsgálja, elkészítik az úgyneve­zett házbérrendeletet, amely holnap, vagy hol­napután kerül nyilvánosságra Maniu négyórás kihallgatása Carolnál (Budapesti tudósítónk ttlef<,nj, lentéte.) Bukarestből Jelentik: A keddi nap nólitikai szenzációja Manlu négyórás kihallgatása vólt a királynál. Maniut a palotából távozóban új­ságírók ostromolták, de Manlu nem nyilatko­zott. Politikai körökben nagy jelentőséget tulaj­donítanak az audienciának és abból a kö­rülményből, hogy a kihallgatás négy óra hosz­száig tartott, messzemenő belpolitikai válto­zásokra következtetnek. A városnak nincs 6500 penqőfe a serlésvész elleni szérum beszerzésére fontos városi érdek klvánfa a serlésvész továbbterjedésének megakadályozását (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá­molt a Délrnagyarörszág arról, hogy a szegedi tanyákon, különösen Alsótanyán, veszedelmes mértékben lépett föl a sertéspestis és a ser­tésorbáne, amely máris nagyon sók állatot pusztított el. Az alsótanyai állatorvos rész­letes jelentésben számolt be a helyzetről dr. Pálfy József polgármesterbelycttesnek, aki azonnal érintkezésbe lépett az állategészség­ügyi hatóságokkal a szükséges óvintézkedések megtétele érdekében. Megírtuk azt is, hogy Alsótanya gazdakőzönsége a súlyos gazdasági krízis következtében még azt a néhány fillér­nvi összeget sem tudja előteremteni, amibe a védőoltáshoz szükséges szérum beszerzése ke­rül, ezért az állatorvos azt kérte, hogy a szé­rumot a város rendelje meg és az oltás diját majd akkor hajtsa be a gazdákon, ha javul « gazdasági helyzet. Ebben az ügyben keddon délelőtt megbe­szélés volt a városházán és azón résztvett dr. Pálfy József polgármeslerhelyette*, az állat­egészségügyi felügyelőség képviselői és a gaz­dasági ügyosztály képviselője. Az állategész­ségügyi felügyelő bejelentette, hogy számítása szerint a serlésvész továbbterjedésének meg­akadályozása érdekében minlegy ötven liter szérum kellene. A szérum ára literenkint száz­harminc pengő, a városnak tehát hatezerötszáz pengőt kellene előlegeznie a szérum beszer­lésére. A pólgármesferhélyettes kijelentette, hogy a város a jelenlegi pénzügyi viszonyok kö­zött sen\miesetre sem tudja nélkülözni. Illetve előteremteni ezt az összeget és igy nem vállal­kozhat ik arra, hogy a szérum árát előlegezze a gazdáknak, akik a rájuk eső filléreket köny­nyebben megszerezhetik, mint a város az egész összeget. Az egészséges állatok védőoltással való ellátása elsősorban a gazdák érdeke, de törvényes kötelessége is, igy tehát a gazdáknak kell gondoskodniók az Oltás költségeiről. Tagadhatatlan, hogy a város rendkivül sú­lyos helyzetben van, csak a legnagyobb óva­tassággal tudja biztosítani a főpénztár fizető­képességének zavartalanságát, mivel egyrészt a gazdasági krizis, másrészt a pénzforgalmat korlátozó szükségrcndeletek következtében be­vételei nagymértékben visszaestek, követelé­seit nem tudja behajtani, az adók, a bérek csak kis töredékben folynak be. Érthető tehát, ha a városházán minden fillért alaposan megnéznek előbb, amelyet ki kell a-Ini, azon­ban a veszedelmes állatbetegség terjedésének megakadályozását célzó preventív intézkedé­sek sürgősek és rendkivül fontosak. Kétségtelen az is, hogy a legkisebb késede­lem is fokozza a veszedelmét, alkalmat ad arra, hogy a betegség nagyobb és nagyobb te­rületekre terjedjen ki, ami viszont a védeke­zést nehezíti meg. A késedelemnek ezenkívül katasztrófális következményei is lehelnek gaz­dasági szempontból. A legtöbb szegedi gazda, aki termését képtelen megfelelő áron értékesí­teni, vagy pedig — mint az alsótanyaiaknak — nincs értékesíthető termése, kisméretű sertés­tenyésztéssel igyekszik néhánypéngős kereset­hez jutni. Ha tehát a vész megtizedeli a rze­gedi sertésállományt, annak tc-mészctes követ­kezménye lesz, hogy a gazdák és a városi bérlők fizetőképessége tovább Csökken, adó­és bérfizető kötelezettségüknek még kevésbé tudnak majd eleget tenni, mint eddig. Igy tehát vitathatatlanul fontös városi érdek 1931 julius 29. kivánja, hogy a hatóság még nehézségek árán is biztosítsa az egészségügyi óvintézkedések végrehajtásának lehelőségéi. A mai viszonyok között jelentékeny összeg a hatezerötszáz pen­gő, de ennek a megtakarítása sokszorosan na­gyobb károkat okozhat. A gazdák, különösen a jégverte alsótanyai földeken, tényleg nincsfc. nék abban a helyzetben, hogy előteremtsék a védőoltások árát, még ha fillérekről van is sző. Ilyen esetekben pedig a város köteles­sége, hogy anyagi támogatást rtyujtson a nagy nyomorral kiizkődő adóalanyoknak, mert a garasoskodás következményeiért azután vál­lalni kell a nagyon súlyos felelősséget Megfellebbezték az ujszegedi plébánosi áfás megszervezésé­ről szálé közgyűlési határozatot (A Bélmagyarország munkatársától.') A vá­ros juliusi közgyűlése — mint emlékezetes — a kisgyűlés, illetve a polgármester javasla­tára kimondotta, hogy végérvényesen meg­szervezi az ujszegedi plébánosi állást Az uj­szegedi plébánia ugyan már é\ek óta műkö­dik, mivel azonban a plébánosi állás megszer­vezve nem volt, a plébánia vezetésével az egyik belvárosi lelkészt, Karácsonyi Guidőt bizták meg, aki jelenleg mint adminisztrátor működik Újszegeden. A közgyűlés határozata ellen Szüts Imre tőrvényhalósági bizottsági tag most fellebbe­zést nyújtott be. a polgármesterhez. Szüts Imre fellebbezésének indokolásában többek között a következőket irja: — Az 1930. évi 47. t-c. szerint 6 éven be­lül az alkalmazottak létszámát 10 százalékkal apasztani kell, hogy ezáltal a személyi ki­adások terhe is megfelelőleg apasztassék. Köz­tudomású, hogy a város egyre bizonytalanabb bevételeivel szemben a személyi kiadások' nem csökkenő, hanem inkább emelkedő té­tele egyre súlyosabban nehezedik a városi ház­tartás mérlegére. A törvény a városi intézmé­nyesek létszámába tartozó kegyúri, illetve egy­házi személyzetet nem veszi ki rendelkezése alól, igy tehát az egyházi állások szaporítása sem engedhető meg, mert ez ellenkezne a törvény rendelkezéseivel és sértené a város érdekeit is a mai rettenetes gazdasági nyo­mor idején. — A város gazdálkodása maholnap éppen a személyzeti fizetésekre felvett függőkőlcsö­nők súlyos kamatterhei miatt a deficit ho­mokjába merül — folytatja a fellebbezés. Zárt' ajtók mögött gyakran folynak tanácsko­zások a városházán leépítésről, szanálásról, takarékosságról, a város hatósága legutóbb kü­lön takarékossá"' bizottságot is szervezett a pénzügyi bizo'lság mellé; de a gyakorlati ta­karékosság tünetei a város gazdálkodásában még mindig nem jelentkeznek. Sőt éppen el­lenkező tüneteket fedezhet fel a polgárság, amikor kegyúri célokra ujabb áldozatokat rendszeresítenek. Közben pedig a polgárság roskadozik a közterhek sulva alatt. Leépítést, takarékosságót prédikálni, de uj személyi ter­heket megszavaztatni nem lelkiismeretes do­log. A polgármester Szüts Imré fellebbezését a törvény rendelkezése szerint a közgyűlés ha­tározatával együtt felterjeszti a belügyminisz­terhez és igv az ügyben a belügyminiszter mondja ki a döntő szót. raba RKW leszállított Árban BÚTOR Wietnernél Gradi ucca 6 alatt üzletem megszűnik- i Budapestre kőttözködök figyelmébe ajánljuk Szegedről-Budapeslre rendszeresen induló gyüjtővagofijainkat, me­lyekben szegedi lakásából, budapesti lakásába való átköltózködéseket előnyös árban, szavatov ság mellett vállaljuk. Felvilágosítással szolgál Bauer és IJngár szállítócég, Klauzál tér 5. Trleíon 32-22. T5

Next

/
Oldalképek
Tartalom