Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-26 / 168. szám

1931 jgftqg 26. DÉLMAGYARORSZA6 r Találkoztam a Szarvasbogár úrral Irta ToneJIi s^nilor. A' találkozás a visegrádi erdőben történt. Az nt egy kanyarulatánál megszakadt a lombos fák sűrűje és le lehetett látni a Dunára. A csillogó vizén tul a nógrádi hegyek emelkedtek; a viz partján fehéres füstfelhő csíkozott. Ha nagyon megerőltettem az érzékszerveimet, hallani véltem a füstcsík alatt a vonat robogását. Szarvasbogár ur ugy vonta magára a figyelmemet, hogy átrepült a fáktól szabadon hagyott nyiláson. Tekintetem akaratlanul is követte a repülését egy bemohosodott fa törzséig. Gyermekkorom óta szarvasbogarat csak muzeumi tárlóban láttam; elfogott a vadászszenvedély és utána mentem Szarvasbogár urnák. Szarvasbogár ur megsejtette a veszedelmet, először meghúzódott a törzs egy repedésében és mikor utána nyúltam, levetette magát a fáról a harasztok közé. Csak hosszú keresgélés után tudtam ráakadni. Mikor feléje nyúltam, felágaskodott és félelmetesen nyitotta szét felém az ollóját. Ravasz fondorlattal Jobbkezem mutatóujját tartottam feléje és ugyanakkor balkezem két ujjával elkaptam a derekát. Szarvasbogár az egy darabig küzködött, megfeszítette minden izmát és igyekezett zett magát kiszabadítani. Páncélja nekifeszült az ujjamnak, ollóját haragosan nyitogatta. Mikor látta, hogy hiábavaló az erőfeszítés, megadta magát. Nem mozdult; vagy halottnak tetette magát, vagy csak Ieste az alkalmas pillanatot, hogy egy váratlan erőfeszítéssel viszszaszerezze szabadságát. Szemügyre vettem a foglyomat. Nem lévén természettudós, szakkifejezések nélkül, csak a magam szavaival tudom elmondani, amit rajta tapasztaltam. Nagyon szép példány volt; szarvának hegyétől zsakettje végéig körülbelül tíz centiméter. Nincs az az uri szabó, aki annál testhezállóbb zsakettet tudna szabni, amit Szarvasbogár ur viselt. A színe is egészen eredeti volt, sötétbarnába átjátszó tompa fekete. Ez a szaruszeri! zsakett valóságos páncél gyanánt borította a szitakötő hártyájához hasonló alsó szárnyakat és a test lágy részeit Nyaka és feje Szarvasbogár urnák egészen kemény volt és fényesen fekete. Fejét a két hatalmas szarv ékesítette, három-három hegyes szurószerszámmal. Mind a hat lába kissé szőrös volt; az első lábak valami tapogató-félével voltak ellátva. Határozctian artisztikus, szép bogár volt, érdemes, hogy valamely porcellángyár figurának mintáztassl meg, vagy díszítő motívumnak használja fel készletein. Nem lévén borgárgyüjtő, pár percnyi szemlélődés után visszaadtam Szarvasbogár urnák szabadságát. Visszahelyeztem a fára, amelyről ledobta magát. Szarvasbogár ur, mintha csak tudta volna a történtek után, hogy nem kell tartani spiritusztól és gombostűitől, kényelmesen, lassan kúszott felfelé a fa törzsén. Én tovább sétáltam a fák között és egészen megfeledkeztem róla. ... A nyárnak, különösen ha az ember nincsen odahaza, egy nagyon kellemes és jó oldala van, az újságok csak elkésve és szórványosan kerülnek a kezébe. így jutottam én néhány nappal az eset után két újságnak vasárnapi képes mellékletéhez, amelyekblől tudomást szereztem, hogy a yalei muzeumban Mindazoknak, kik felejthetetlen jó fiam elhunyta alkalmából részvétükkel enyhítették fájdalmunkat, ezúton mondok hálás köszönetet. U*v. VHhero írnöné. Szeged 358 felállították egy brontosaurusnak, nevezett őskori bestiának a csontvázát. A képen egy megtermett, felnőtt ember ennek az állatkának a térde kalácsáig ér. Az egyik kép alatt oda van irva, hogy a csontváz 6500 kiló. Ilyen saurus félék gazdagon népesítették be valamikor a földet, de még az ember megjelenése előtt mind eltűntek. (Különben ki tudja, hogy egykét példánnyal nem találkoztak-e őspapáink és nem innét származik-e a sárkányok meséje?) Mindössze Conan Doyle szerepelteti őket egy regényében. Valahol Délamerika belsejének egy ismeretlen zugában maradt meg néhány saurus, mindenféle más igazán özönvizelötti szörnyetegek társaságában. Veszedelmesnek azonban ezek a saurusok, miként az expedíció tagjai meggyőződhetnek, egyáltalán nem veszedelmesek, mert rettenetesen nagy testükhöz képest alig van agyvelejük. Bizonyára az agyvelő relatív hiánya is az egyik ok volt, amiért ki kellett pusztulniok. Képzeletben ezt a bántóan nagy és minden valószínűség szerint bántóan buta brontosaurust Szarvasbogár ur elegáns és egyben harcias alakja mellé helyeztem. Homályosan viszszaemlékeztem geologiai olvasmányaim egyik fejezetére, hogy ezek az ízeltlábú és izelttestü rovarok, amelyeket ma a gyerekek szoktak gyűjtögetni és parafadugóra feltűzve eltenni, nem voltak mindig olyan kicsinyek, mint mostanában. Hajdanában akadtak közöttük akkora példányok is, mint egy jókora sas. A fejlődés utjai azonban furcsák. A hüllők meg a rovarok visszafejlődtek, az emlősök pedig megnőttek. Mikor az ember megjelent a földön, nem a rovarokkal, hanem mammutokkal, kardfogu tigrisekkel és barlangi medvékkel kellett neki harcolni a világ uralmáért. A brontosaurusokat csak utólag ásták ki a geologiai rétegekből, Szarvasbogár ur pedig társaival együtt gyűjtési különlegességnek maradt meg a mérsékelt öv erdeiben gyerekeink számára. De ha megerőltetem egy kicsit a fantáziámat, borzalmas képeket tudok megrajzolni. Tegyük fel például, hogy Szarvasbogár ur és társai az idők folyamán nem visszafejlődtek, hanem megnövekedtek volna. Micsoda rettenetes és félelmetes ellenfelei lettek volna a kőbaltával és egyéb primitív eszközökkel harcoló ősembernek. Ha elképzelem például Szarvasbogár urat másfél méteres nagyságban és ehez képest vastagítom meg szárnypáncélját is, közönséges golyó is aligha tudná átjárni. Rémesebb ellenfél volna még a mi számunkra Is a farkasnál és tigrsinél. Amellett a valóság az, hogy a ragadozó emlősök legnagyobb része alapjában véve gyáva és csak kényszerűségből támadja meg az embert A rovarok ellenben falánkok, harciasak, ragadozó természetűek és kiválóan fel vannak fegyverkezve, fűrészeik, csápjaik, ollóik és egyéb harci szerszámaik vannak, hogy azokhoz hasonlót az ember csak fejlődésének nagyon késői fokán tudott megszerkeszteni. Tessék ötszáz ilyen nagyra megnőtt szarvasbogarat olyan csatarendben elképzelni, ahogy a vörös hangyák szoktak vonulni harci kirándulásaikra! Szükség esetén át tudnak alakulni repülő flottává, hogy felülről csapjanak rá az emberekre. Micsoda csataképet lehet kigondolni, mikor ezek a fenevadak egy ősember-telepet megrohannak! De hát bocsánatot kérek, ez nagyon is nyári fantázia. Ilyeneket akkor szabad irni az embernek, mikor messze van hazulról és kikapcsolódik a napi aktualitásokból. Hitelt ugy se ad senki az ilyen fantazmagóriáknak. Ha olvasná. talán még Szarvasbogár ur is nevetne rajta ott fent a visegrádi erdőben. Züm, züm, züm. JANTZEN FÜRDŐRUHÁK runden íordöiriconox ingben sfrandtasKa Tréningöltöny FQrdödrosszek valamint az összes nagy választékban LUSZT1G IMRE Széchenyi tér 2. sí Elfogták az országul! rablótámadás tetteseit (A Délmagyarország munkatársától)' Néhány nappal ezelőtt vakmerő rablótámadás történt a lajosmizsei országúton, az 52-es kilométerkőnél. Az éjszakai órákban több erősen felfegyverkezett férfi megtámadta és kirabolta egy székéi! utasait. Nem sokkal a rablás után Mas sál Kálmán csendőrőrnagy autóján haladt az országúton! Szeged felé. A rablók a csendőrőrnagy autóját is megállásra kényszeritették és pénzt követeltek, Az őrnagy nem vesztette el lélekjelenlétét. Kísérőjével együtt ellentállt a rablóknak és azok támadása ellen karddal, revolverrel védekezett. A rablók és az autó utasai között formális tűzharc keletkezett, végül is a rablók megfutamodtak. * Az őrnagy jelentése alapján a környék csendőrsége erélyes nyomozást indított a rablók kézrekeritésére] A nyomozás napokion keresztül a legnagyobb eréllyel folyt. Tegnap este azután a lajosmizsei csendőröknek sikerült elfogni a rablótámadás tetteseit őt aratómunkás személyében. At elfogott emberek beismerték tettüket, azonban nem tudták megmondani, hogy kiket raboltak ki. A csendőrség most a kirabolt utasokat keresi. A rablókat letartóztatták. Ea I22QQ keZe' Ub** k^*» használjon GERLE*1 ár» SO filié» Orvosok által kipróbáivt ^at6» Klgoö Pallhában 29 Klanzál tér, Kossulh moDoihI atembe». ük és gyermekek gyógyfürdője Vasas vizek. — Mórfürdők. — Modern Inhalstörlum^ — Melegvizű strsRdfilrflS. Elő- és utószezonban ellátással, fürdőkkel, kur taxával, orvosi vizittel stb. tiz napra 92 P- Husz napra 170 pengő. 10 náralék n vasúti ke<l»eíi"í"jf. Kérjen prospektust» nélmaqvarnwág fciartáhívala(Ató).