Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-23 / 165. szám

1931 julius 36. ÍJÉLMAGYARORSZAG 3 Sporí Izgalmak a vasárnapi osztályozó mérkőzés előtt Szeged sportnyilvánossága élénken reagáli a Délmagyarországnak arra a jelentésére, hogy vasárnap végre sor kerül a most már két hónap óta húzódó osztályozó mérkőzés lejátszására. A Bástya mindeneseire jobban járt volna, ha akár a Somoggyal, akár a VAC-cal kellett volna lejátszania a létét jelentő két mérkőzést, de ha már ugy alakultak a körülmények, hogy az Attila lesz az ellenfél, a Bástya nem tehet egyebet, mint azt, hógy leljes ambícióval készül a vasűraapi mérkflzésre. A tréningeken a csapat tagjai lelkiismeretesen dolgoznak és a csütörtöki igazgatósági ülésen döntenek arról, hogy a rendelkezésre álló játékosok közül kikből álljon a vasárnapi együttes. Kincs eltérő vélemény abban a kérdésben, hogy a védelem változatlan marad, de arról már vitatkoznak, hogy az életbevágóan fontos meccsre ki kerüljön a csapat tengelyébe, a center halt posztjára. Először ugy volt, hogy Kurunczjra esik a választás, de szerdán mindinkább előtérbe nyomult annak a megoldásnak lehetősége, hogy ezúttal ezt a tisztséget Tólhn ruházzák. A csatársorban a régebbi összeállításokkal szemben nagyobb eltérésekről nem lehet szó. Havas lesz a center, a baloldalt egészen bizonyosan a Harmat— Kronenberger II. szárny alkotja, a jobboldalit pedig vagy a Koszla— Ki'tl, vagy a Hernádi—vitíi pár. A mérkőzésre meglehetősen izgalmas atmoszférában folynak az előkészületek. Sok szóbeszéd esik arról, hogy mi lesz, ha az Attila nem tudja megfizetni a szövetségnek 1800 pengőt kitevő tartozását, amiért játékjoga jelenleg fel van függesztve. Miskolcon is súlyosan jelentkeznek az anyagi bajok. Nagy kérdés, hogy ezt a jelentős összeget az Attila vasárnapig elő tudja-e teremteni. A szövetség valószínűleg ellenőrt küld ki a m?rközísre és ha a mérkőzés kezdetéig az Attila az ellenőr kezeihez lefizeti a tartozást, akkor jogosan állhat ki az osztályozóra, egyébként vesztett ügye van. A megoldásról még tárgyalnak a szövetségben. A játékosok teljesen tisztában vannak a mérkőzés fontosságúval és bár a nehéz viszonyokat ök Is nagyon érzik jól tudják, hogy minden az elkövetkezendő ket mérkőzései függ Épen ezért lelkiismeretesen fogják fel a vasárnapi meccset és valamennyi kijelentette, hogy erejük latbavetésévei mindenáron igyekeznek a győzelmet megszerezni. A Bástya vezetőségébén az osztályozók ügyének késlekedése nagy visszatetszést keltett, főleg azért, mert a Bástya a rendelkezésre álló csekély időben nem tudja az esetleges uj játékosokat beszerezni. Most ugyanis julius 31-ig az úgynevezett »sza. badr.iblás«-i időben a proficsapatoknak szabad az amatőrcsapatokból minden ellenszolgáltatás nélkül játékosokat akvirálni. A Bástya most ettől a j >gtól elesik, holott már igen előrehaladott megbeszélések folytak több szegedi amatőrjátékos szerződtetésére. Addig azonban, amíg a Bástya sorsa nem dől el, szó sem lehet arról, hogy a játékosokkal szerződéseket kössenek. A transferlistáról a Bástya igazgatósága még nem tárgyalt. Erre is az osztályozó mérkőzések ulán kerül sor. (Kisfaiudtj Sándor ifjúságának es aggkorának szerelmei) (Kor festő történeti re géni Irta: Darnau Kálmán 83 Üldögélése közben újra megülték agyát tépelődő gondolatai. Hogy lelki elhatározásának nyomatékot adjon, feléje se néz többé az akadémiának ! Jogi könyvek helyett Lessing, Schil' ler és Shakespearenek remekmüveit tanulmányozza. Ugy érezte, hogy fordításokkal próbálkozva, megszerezhetné az első gyakorlatot a költészet terén. Csak azután szedi tollára elmemüveit, melynek szövevényeit oly régen csiszolgatja agyában. Közelebb férkőzik a magyar nép szivéhez. Ellesi szavuk járását, hogy irodalmi nyelvünk szegénységét azzal is gazdagítsa. Kisfaludy álmodozó lelkében megjelent Zrinyi Miklós és Balassa Bálint, kiknek homloka köré nemcsak a törökverő harcok dicsősége, de a költői érdem is babérokat font. Pázmány Péter, Gyöngyösi István, Ányos, Péczely, Kazinczy, milyen varázsló erővel tudták megeleveníteni messze századok letűnt korát. . . Már tüzelte lelkét a szózat, mely sasvij.jogásként rázza majd fel a magyarságot: »Ébredj magyar! Nem látod, hogy őserődet alattomban akarják lenyűgözni kívülről szí/ott pártvillongás<;kkal? Mert félnek, remegnek, harcban edzett izmaid halálos suhintásá(öl!« Kábultan járta megszokott sétautjait. Öszszebolvongta a Duna Tüzeseit, nádas ingoványait. A természet csendjében sem volt egyedül A nádsuhegástól, a madárdaltól várta az igenlő választ no«y kérdéseire. Csak a dóm órájának távoli harangütése kapatta észbe. Sietni kell, mert a várbeli szemináriumban várják barátai! A toronykapun át izzadva jutott fel a hegytetőre. Ez volt Kisfaludy Sándor első zarándokhelye, amikor életsorsa Pozsonyba vitte. De sokszor megjárta azóta a kapaszkodót! Mindig akadt látnivaló, mely összeölelkezett lelkével. Itt kezdi meg útját a méltóságteljesen sikló hatalmas folyam, hogy magába árassza a Kárpátoktól határolt Magyarország forrássz meibői fakadó könnyeket. Ez termékenyíti mg a Nagyalföld kalásztermő rónaságát. Innen indulnak el az ezredéves hazánkat ővedző bércek. Ezek zárják el azokat a határokat, amelyeket a Duna és a Száva vize beszegetlenül hagyott. Mintha a Magyarok Istene, már a világ teremtésekor, gondoskodni akart volna kiválasztott népének körülbástyázott otthonáról, hogy megvédelmezze ellenségeitől, de Nyugat felől mindig tárva legyen kapuja a müveitségnek. Hova lettek a sokezeréves multu ő-lakók nyomát járt trákok, kelták, dákok, rómaiak, huni ok, gótok, longobárdok, gepidák, avarok, frankok? Birtoklásuk alig volt egy-egy perc a világtörténelem óralapján! Csak nemzetünk erősbül ezredév óta. Magyar kéz irtotta ki az erdősegeket. Lecsapolta a nagy folyók szeszélyeiből élősködő lápokat, dagványoket. Magyar buza hullott az ősi faekével feltűrt erdőirtások barázdáiba. Magyar csákány szülte világra a hegyek nemes, csillogó érceit. Magyar páncél védte a határokon a magyar műveltséget hollós Mátyás korában, kiérdemelve Európa csodálatát. Magyar várurak vitézkedésén tört meg a kereszténységet fenyegető ozmán áradat. A magyar fegyver ezután is megvédelmezi vérszerezte ezeréves örökségünket! — Ilyen gondolatok motoszkáltak Kisfaludy agyában, amikor a fellegvár erődítményén nyugtatta tekintetét. A négytornyos vár is épen maradt, néma tanuja történetünk öröm- és gyásznapjainak. Kisfaludy megbűvölve gyönyörködött a Budavára felé lehanyatló nap bibor testében. Ilyen szépnek még sohasem látta cdes hazájának szivéhez nőtt töldjctl A tavaszi alkonyat köclpárái ráereszkedtek a Duna sodrára, jnire Kisfaludy belépett a szeminárium kaprán. Az udvar tölgyfaasztalánál üldögélő kispapok riadozó éljenzéssel fogadták diáktársukat, aki a magyar szent koronát kisérte. Maguk közé ültetve, lelkesedéssel hallgatlak a köpcsényi diadalul eseményeit. Fejér György közbeszólásaiból kiérzett, hogy nem az ünnepségnek, hanem az" alkotmány tipró császári hatalom kudarcának örvendezett. Az estébe sötétlő alkonyat hideg szele megzavarta beszélgetésüket. Felkerekedtek és a szeminárium társalgójában vertek tanyát Döme Károly száraz fenyőhasábbal lángra lobbantotta a kandalló hamujából előkapart parazsat. Kisfaludy lelkesedve fűzte tovább m^sélgetését a koronázási ereklyékről. Diszőrséget állt ő is, mikor nagy ünnepségek közepette bíborpárnán közszemlére tették a magyar szent koronát, többi ftemzoti ereklyéinkkel együtt. A félköralaku koronázó-palást szederjes kék" selymének szinét hizony megfakitotta az idő forgataga, csak a szentek aranyhímzésű képei csillognak rajta. Azt beszélték, hosjy a palástot Gizella királyné. Szent István felesége himeztette a székesfehérvári templom részére. A' drága miseruhán a királyné maga is öltögetott a veszprémvőlgyi apácák kolostorában. Kisfaludy gyönyörűséggel emlékezett meg a királyi jogarról, a régi ötvösművészet remekéről. Az aranyozott, sodronydiszes ezüst nyél végén ara: yhálós kristálygolyó csillog, oroszlándíszes :r.; agásokkal, láncon csüngő aranygömböcskékkel. Az ország almáján a magyar cimer az Anjou-ház címerével van egyesítve. Igy hál a jogarnál ujabb keletű. Bizonyára Bóbert Károly vagy Nagy Lajos készíttethette. Szinte a fővitézek "derekára kívánkozik a vörösbársony hüvelyes egyenes kard. De nem' látszik oly réginek, hogy egykor Szent István oldalán díszeleghetett volna. Ujabbnak látszanak a piros-selymes koronázási saruk és a harisnyák is. Utolsónak' hagyta Kisfaludy a szent_ koronáról való beszámolóját. Hogy barátjai érdeklődését felcsigázza, a hangja is suttogóbbá, vált, amikor a kincses korona szépségéről mesélgetett. A főurak halk beszélgetéseiből ballotta. hogy a szent korona későbbi keletű, semhogy II. Szilveszter pápa ajándékából került volna Szent István fejére. A korona hátsó zománcképén görög felirattal megtalálható Du« kásx Mihály bizánci császárnak és I. Géza magyar királynak arcképe. Nyilván ez az a korona. melyet a bizánci császár küldött rokoni barátsággal Géza királynak. Szent István koronájának nyoma veszhetett a magyar nemzet viharos századaiban vagy talán István királv sírjába helyezték. 'Folvt köv.) B^HMHaanaBBHBiBammxxM Felelős szerkesztő: PÁSZTOR JrtZSF.F. Nyomatott a kiadótulajdonos Délmagyarország fíirlap- és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában. Felelős üzpnirPzrtfS: Klein Sándor. H. Lengyel Greíe kozmetikai intézete Kállay Albert ucca 1. sz. Egyéni arcápolás, alkalmi kikészítés, összes szépséghibák kezelése. Olcsó bérletrendszer. Attll a-Bástya osztályozó méú&m iegyei vasárnap délelőtt 11-iq 20% kedvezménnyel válthatók a Délmagyarország jegyirodájában