Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-22 / 164. szám

1931 julius 22. DÉLMAIIVAKOKSZU; 3 ERNY^V A.S Á R Fehércégtáblás BOROS NIIKSJI cégnél (Széchenyi-tér 15.) (BIc\u László mellett.) Araim és minőségeim beszélnek. — Minden darab garantált, hibátlan! Sírapa női ernyő, szép divetMálliláeban .... 4*48 Sagyon fó minőségi! divaternyőle, férfi és női . . 6 98 /lusztrla női vagy férfi ernyő, garantál! jó minőség. . 8*50 „Tátra" egész kiváló minőség, női vagy férfi . . 11*90 EzenklvUl örlA»l választék mindenféle egyszlnll é» mintázott dlvalernyttkben. A sikkasztó járásbíróság! altiszt bűnügyében elnapolták a főtárgyalás! Uj szakértői szemlét rendeltek el R SZEGEDI ISKOLÁK ÉR1ESIIÓI A városi zeneiskola A városi zeneiskola értesítőjét Köriig Péter igazgató tette közzé. Bevezetésében megemléke­zik Daubrawszky Viktor hegedűtanár elhuny­táról, valamint arról, hogy Szántóné Ladányi Mária nyugalombavonulásával megüresedett énektanárnői állást dr. Ocskayné Hilbert Jan­ka operaénekesnővel töltötte be a város kis­gyülése. A zeneiskolába beiratkozott 314 ren­des növendék és 2 kültag, kimaradt 17 nö­vendék és 1 kültag. Egésztandijmentességet 15, féltandijroentességet 115 növendék élvezett. Az intézet ez elmúlt évben hat nyilvános hang­versenyt rendezett, kettőt az ipartestületben, kettőt a Tiszában és kettőt az intézet nagyter­mében. Három hangversenyen a legmagasabb osztályú növendékek, az intézeti gyermek, női ének- és zenekar szerepelt, egy hangver­senyen kizárólag a kamarazenetanszak növen­dékei, két hangversenyen pedig az alsóbb osztálybeliek játszottak. A hangversenyeket a mult évben nemcsak a szülők és a hozzá­tartozók, hanem a zenebarátok is nagyszám­ban látogatták. Junius elsején Kőnig Péter igazgatónak a fogadalmi templomtan megtar­tott hangversenyén szerepelt az intézeti ének­és zenekar, közreműködtek: Hilbert Janka, Bárányi Ilona, Muntyán Gizella, dr. Belle, Erdélyi, Perényi és Fiedler tanárok. A II. kerületi polgári Iskola A szegedi II. kerületi állami polgári fiúis­kola értesítőjét Igerth Antal igazgató közli. Az iskolába az 5v elején beiratkozott 260 ta­nuló. Az osztályt sikerrel elvégezte 198, ja­vítóra bukott 43, több tárgyból 8 növendék. 219 tanuló szegedi, 30 vidéki volt. A felsőipariskola Az állami felsőipariskola értesítőjét Csiz­mazia Kálmán igazgató állította össze. A mult évben az iskolának 247 növendéke volt. Kő­zülök helybeli szülők gyermeke 48, a többi növendék vidékről jött Szegedre. 239 magyar fiu mellett 8 német anyanyelvű növendék tanult az intézetben. A legtöbb növendék a hivatajnokcsaládokból került ki és a legkisebb számban a kereskedők gyermekei vannak kép­viselve az intézetben. A növendékek tanulmá­nyi eredményére vonatkozó statisztikát nem tett közzé az intézet. 5 évi fegyházra iíéllek egy bádogosmesterí (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség három hónappal ezelőtt letartóz­tatta Csiszár Péter Petőfi Sándor-sugáruti bá­dogosmestert. Csiszár ellen egy fiatal leány szülei tettek feljelentést a rendőrségen. Elő­adták, hogy a bádogos kislányukat elcsalta és megtámadta. A kisleányt azonnil kórházba szállították, ahol még ma is ápolják. A felje­lenlés után detektívek mentek ki a bádogos lakására és előállították a központi ügyeletre. A bádogosméster beismerte a cselekményt, mire letartóztatták. Csiszár Péter ügyében kedden tartott tár­gyalást a szegedi törvényszék Habermann­tanácsa. A tárgyalás megnyitása után a biró­ság az ügyész indítványára kiürítette a ter­met, a tárgyalás végig zárt ajtók mögött zaj­lott le. Féltizenegy órakor hirdetett ítéletet a bíróság. Bűnösnek mondta ki Csiszár Pétert a vádirat szerinti bűncselekményben és há­romrszlrnd- i fegyházra itélte. Az üry^sz sulyosbi'ásért, Csiszár Péter és védője enyhités miatt jelentett be fellebbezést. KeivaiűSl Mozi Szerdái! Forradalom az agglegény otthonban vígjáték Nagy K«16 és Siegfried Arno-va] én a Táncot, hadnagy I«a 9ym ít Aolta D oris?aI Előadások kardets B és 9, vasár- éa ünnepnap S, 7. 9 6r«lp>r. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi törvényszék Habermann-tanácsa kedden tárgyalta Makai János sikkasztó járásbíróság iro­daaltiszt bünügyét. Makai kétesztendőn kere tül követte el sikkasztásait és okirathamisitásait, anél­kül, hogy rájöttek volna üzelmeire. Körüloelül ezer pengő kárt okozott a járásbrősági tisztviselők­nek. A tisztviselők ugyanis a megleletezett bead­ványok után jutalékot kapnak az adóhivataltól, amely ezeket az összegeket csekk utján juttatja el a tisztviselőkhöz. Makai az utalványokra 43 eset­ben hamisította rá a tisztviselők neveit és 45 eset­ben vette fel a feletl-jutalékokai. üzelmei ugy de­rültek ki, hogy dr. Pentz András járásbirósági te­lekkönyvvezető feljelentést tett Ismeretlen tettes ellen. A nyomozás derítette ki ezután, hogy a sik­kasztásókat Makai követte el A keddi tárgyaláson a vádirat felolvasása után kihallgatták >Iakai Jánost, aki tagadta, hogy a ter­hére rótt sikkasztásokat ő követte volna el. Elő­adta, hogy állandóan tul volt terhelve munkák­(A Délmagyarország munkatársától") A' szegedi ügyvédi kamara választmánya a^ na­pokban panaszos beadvánnyal fordult az igaz­ságügyminiszterhez. A választmány a bead­ványban a váci állami fegyintézet nyomdája ellen emelt panaszt és előadta, hogy a nyomda késedelmes száülása miatt milyen nehézsé­gek történnek a szegedi járásbíróságon. Ugyanis a bíróságokat a váci állami fegyin­tézet nyomdája látja el a szükséges nyomtat­ványokkal. Azonban a váci nyomda késedel­mes szállítása folytán furcsa helyzetek terem­tődnek. Igy például a szegedi járásbíróságon 100 pengőig terjedő polgári követelést pere­síteni ezidöszerint lehetetlen, mert nincs meg­felelő blanketta. A törvénykezés egyszerűsítéséről szóló tör­vény szerint a fizetési meghagyás iránti kér­vény minden egyes példányához mellékelni kell a fizetési meghagyás kiadmánytervezeté­nek egy-egy példányát és a kiadmány ter­vezetét erre a célra szolgáló hivatalos űrla­pon kell kiállítani. Tehát a rendelkezés szerint annak, aki 400 pengőig terjedő követelést akar érvényesíteni, csak abban az esetben le­heti ezt meg, ha a főlajstromirodában vásá­rol legalább 3 darab »fizetési meghagyási« blankettát és azt a kérelemhez mellékeli. Enél­kül a biróság nem bocsájt ki fizetési megha­gyást. Ilyen blankettát azonban nem lehet kapni a főlajstromirodában. mert blanketta nincs. Ez pedig azt jelenti, hogy 400 pen­gőig polgári követelést a szegedi járásbíró­ságnál peresíteni jelenleg lehrletlen. A hivatalban az érdeklődő ügyvédeknek azt a választ adják, hogy a nyomtatványok a váci nyomdából nem érkeztek meg, de előre­láthatólag néhány hét múlva kapható lesz nyomtatvány. A szegedi ügyvédi kamara választmánya az igazságügy-miniszterhez intézett beadványá­ban hangsúlyozta, hogy a magánvállalkozás kai, néha 30—40 csekk is érkezeti egy napon. Ö ezeket a csekkeket letette a különböző hivatalok­ban. Hogy azután ki vette fel az összegeket, arról nem tud. Dr. Burger Béla védő kérte a tárgyalás elnapolását. Kérelmében előadta, hogy a vizsgá­lat során két Írásszakértőt hallgattak ki. Az egyik szakértő azt állapította meg, hogy 32 esetben a vádlott kezétől származhat az aláírás, a másik szakértő pedig 13 esettel többet állapit>itt meg a vádlott terhére. Az is kiderült, hogy két olyan esetet is a vádlott rovására irt az egyik szakértő, mely esetekben maguk a sértettek elismerlek, hogy az aláírás Ifílük származik. Az amugyis labilis alapon nyugvó szakértői vélemények tehát lénye­gesen eltérnek egymástól. A védő azt kérte a bíró­ságtól, hogy rendeljen el ujabb szakértői szemlét és ezt utalják a vizsgálóbíró elé. A biróság helyt adott a kérelemnek, elrendelt? az uj szakértőt szemlél és ennek lefolytatásain a tárgyalást elnapolta. legalább is iO százalékkal olcsóbban tudná a nyomtatványokat szállítani, természetesen a kellő időben, ugy, hogy a jogkereső közön­ség nem volna hetekig megakasztva jogai ér­vényesítésében. Halálos szerencsétlenség A ló levetette magáréi a bolnér kertészt és beletaposta a vizbe (A Délmagyarország munkatársától.) Halá­los kimenetelű szerencsétlenség történt teg­nap a késő esti órákban a Rókusi feketefölde­ken. Az Eszes-féle szeszfőzde mögött lévő be­tonmedencében lovait úsztatta Zani Iván Pav­lov bolgár kertész, aki néhány hónap óta tar­tózkodik Magyarországon. Usztatás közben fel­ült az egyik ló hátára. Ekkor történt a szeren­csétlenség. A lő valamitől megvadult és le­vetette a hátáról a bolgárt, maid beletaposta a vizbe. Iván Pavlov azonnal elmerült a víz­ben. Hiába erőlködött, hogy a felszínre jus­son, ez nem sikerült, mert a lórugástól súlyo­san megsérült és nem volt annyi ereje, hogy a partra ússzon. A szerencsétlenség pillanatában senki sem tartózkodott a medence körül. Iván Pavlov halálát csak jóval később fedezték fel, ami­kor keresésére indultak. A holttestet azon­ban nem sikerült megtalálniok. Kedden dél­előtt azután a környékbeli bolgár kertészek csáklvákkal hozzáfogtak a medence átkutatá­sához. Tizenegy óra felé sikerült is Iván Pav­lov holttestét kihalászni. Testén hatalmas, ló­rugástól származó zúzott sebet találtak A rendőri bizottság megállapította, hogy a ker­tészt a megbokrosodott ló levetette magáról és beletaposta a vizbe, ugy, hogy a szerencsét­len ember nem tudott kimenekülni. A rendőri bizottság intézkedésére a holttestet a törvény­széki orvostani intézetbe szállították. A vizs­gálat folyik. ISem le&et perelni — meri nincs nyomtatvány A szegedi ilgyvédi Icamara feltei fesziése az igazságilgymtnlsz­ler&ez a váci fegyfiáz nyomdája ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom