Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)
1931-07-22 / 164. szám
lliBIMPl, lill' i MllllMliB! Blimill UW11JLU tf.H SZEGED. Szerkeszlöaeg: Somogyi ucca ÍZ. l.em Telefon: Z3.33.^KladÁhlvelal, k«lc*Hnk(lnyvMr é» fegylroda • Áradt uccu S. Telefon : 13-00. - Nyomda : LHw MoOl utea 19. Telefon -. ZO-34. TAvlrall levélcím DélmagyaronzAa Síegeit. Szovjetkapitalizmus — kapitálszocializmus Állítsunk egymás mellé két világjelenséget. Mind a kettő: tény. Az egyik- Sztálin, az orosz állam diktátora kiáltványt intéz a » szovjetparadicsom« rabszolganépéhez, hogy vegye revízió alá a. burzsoáról alkotott véleményét és becsülje meg az entellektüelt, mert az ötéves gazdasági program végrehajtásánál szükség van az ő nagyobb .műveltségükre, több tudásukra. Éhez képest ^magasabb fizetési osztályba* emeli az értelmiséget, elsősorban persze a gyáraknál és egyéb üzemeknél. A másik: Németországban. 'Ausztriában és másutt nagy magánbankok Inognak, évszázados cégek omlanak össze. Bankárok, nagyiparosok és nagykereskedők rohannak a kormányhoz: segíts rajtunk, mert elmerülünk és tisztviselők, munkások ezrei meg ezrei p*u.<ztulnak el velünk. A kormányok megvizsgálják a »státust«, megállapítják, hogy a hétevők garasai épp ugy elúsztak, mint a folyószámlatulaidonosok milliói, fut az állami jegybankhoz, itt felütik a nagykönyvet s a :tartozik* és >követel» kérlelhetetlen számsoraiból kiderül, hogy — nem lehet segíteni, nincs továhí' Kevés a deviza, gyönge a bankok aranyfedezete s mert a baj mindig párosával jón: a tetejébe felmondták a küllői Ii rövidlejáratú hiteleket. Nosza, fogja magát a kancellár, a miniszterelnök — vagy ahogy a kormány fejét éppen hívják —, expressn1 ül. repülőgépre száll s elindul hajszolni az irányát. Kinek a pénze hiányzik a kiürült b.i ikpénztárakból? A betevőké, a kis- és közép- és nagyeribereké, egyszóval az adófizető polgároké. Kik fogják szanálni a bankokat és a vállalatokat? A polgárok. Kik fizetik a külföldi kölcsönök kamatait? A polgárok, az öszszesség. Tehát: a kommunista Oroszországban — Vezdődó kapitalizmus, a kapitalista Kő zépeuróp'ában — kezdődő államszocializmus Szovjetkapitalizmus és — kapitálszocializmüs. Egy német publicista szerint; az uj gazdáid rend s vele az uj államforma már megszületett, csak még neve nincsen. Olaszországban fasizmusnak, Oroszországban szovjetnek hívják. Mi lesz a neve Középeurópában? <*zt hiszem (ahogy fönnebb irtam): kapitálszocializmüs. A kollektivista szovjet eljutott az individualizmusig. A tömeg, amelyet szédítő és szédelgő jelszavakkal pajzsra emeltek, visszahanyatlott a porba. Százötvenmillió emberből — tudatlan muzsikból, félig állati sorban élő vagy tudatosan oda taszított nincsetlen parasztból, földet turó és teherhordó munkáshói — egyforma értelmiségü, gazdasági és szociális színvonalú csodatársadalmat akartak alkotni. A számvetésbe csak egyetlen hiba csúszott. De ez végzetesen alapvető. Nem vették számba az egyéniséget, a különféle egyéniségekben rejlő különbségeket, az örök és kiegyenlíthetetlen szellemi, lelki, testi elleutéteket, amelyek embert embertől sőt gyakran embercsoportot embercsoporttól, társadalmat társadalomtól választanak el. Szovjetbirodalomban megbukott a kollektivizmus. S uj hajnala kél az individualizmusnak. A "különb agynak, a nagyobb értelmiségnek, tudásnak, tehetségnek, szorgalomnak s ezek nyomán logikusan: a nemesebb léleknek, a tisztultabb Szerda, 1931 Julius 22 Ara le fillér VII* évfolyam, 164 izém ElőFIZEttS! Ha vonla helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3'ftO, kUllífldtln ®*40 peng0. — Egyes acAra Ara hélkö*nap 1®, vatAr- és Ünnepnap Z4 'III. Hirdetések felvétele tarifa saserlnf. Megjelenik hítlrt kivételével naontap re iTl mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm érzésnek, a gazdagabb szívnek. Eorduljatok orcátokkal Kelet felé s hallani fogtok még uj igéket is. Igéket, amelyek c$ak a szovjet tizennégy esztendős birodalmában nevekedett fiatal nemzedéknek ujak. Nekünk, »rothadt« nyugatiaknak olyan régiek, hogy némelyek szinte ráuntak és egyszerűen tul akarnak adni rajtuk. Hogy azután, az inferno mélyére zuhanva, ismét visszasóvárogják. Ex oriente lux... de valahogy ebben a formában: ex oriente lux occjdenti. Keletről — a Nyugat világossága jön Egyelőre csak dereng, csak halvány szinek szakadnak fel a fekete boltozat alján, de már látni a diadalmaskodó Ember, a Tehetség robusztus alakjának ködös körvonalait... Nyugaton pedig.. . A helyzet változatlan Változatlan ernysdtséggel dobja bele magát a társadalom az államszocializmus mindent elnyelő kohójába. Amelyben bank. és gyár, magánvállalkozás és üzem egyetlen gomolyagba olvad és a sistergő, kavargó, formátlan tömkeleget kétségbeesett kapitalisták és munkások állják körül. A kohóba hajigált kapitalista értékek uj ötvözetétől várják a boldogulásukat. az üdvösségüket: az egyik a mindennapi betevő kaviárt és pecsenyét, a másik a falat kenyeret. Segíts, hatalmas Állam, segíts!... Nézd üres pénztárainkat, nézd fizetésre váró tisztviselőink és bért követelő munkásaink seregét... A bank már nem tud adni, az állam is csak ugy adhat, ha a Nyugat és a szélső Nyugat aranyat ad neki. S mivel az államok hitelképességének és teherbíró képességének alig van határa, kap is aranyat s ezzel ura lesz bankoknak, üzemeknek, cégeknek> tisztviselőknek, munkásoknak. Mindenkinek. Az állam mint legfőbb kapitalista magába olvasztja a bank, az ipari és a kereskedelmi kapitalizmust S igy az állam, amely eddig az egy területen, közös törvények uralma alatt éiő társadalom halalmi szervezete volt, minden egyes polgárának legfőbb bankára lett. De ha igy raa, akkor kérdem; miért húznak Kózépeurópa fölöslegessé vált nagybankárjai és nagyiparosai tízszer, húszszor, harmincszor annyi fizetést mint az éjjel-nappal tárgyaló, futkosó kancellárok és külüavminiszterek? (Dr. M. 7.) Szerdán hozzák nyilvánossásra a londoni konferencia döntését Optimista hangulat a keddi tanácskozások után Ui amerikai javaslat: a bankok nem vonják vissza az ötmilliárdos hitelt, de hosszúlejáratú hitelekről nincsen sz6 A londoni konferencia együtt marad a moratórium-év alatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A londoni konferencia kedden nem tartott plenáris ülést, csupán a pénzügyminiszterek ültek össze M'acDönrtW és Brüning kancellár elnöklete alatt A legközelebbi plenáris ülés szerdán délután lesz Kedden Stimson amerikai miniszter rendkívül őptimisztikus nyilatkozatot tett. Véleménye szerint sokkal kedvezőbb a helyzet most a válság megoldására, mint az utóbbi időben bármikor is volt. Az ui amerikai javaslatokat, amelyeket, elsőnek az angol sajtó hozott nyilvánosságra és amelyeket a francia lapok, az utolsó pillanatig cáfoltak, kedden nyilvánosságra kerültek hivatalosan is. Az uj iavaslatok alapja az a nemzetközi megállapodás, amely a Németországban érdekelt bankok között jött létre és amely szerint ezek a bankok n*m vonják vissza az ötmilliárd márkára tehető rövidlejáratú hiteleket. . Az amerikai terv második része- nemzet' közi együttműködést javasol a rövidlejáratú hitelek ügyében. Hoovernek az a kívánsága, hogy állítsanak fel a "Nemzetközi Fizetések Bankja mellett működő nemzetközi bizottságot amely állandóari szemmel tartaná a rövidlejáratú hitelek ügyét. Végeredményben tehát a második Hoóverterv sem jövUsol Németország számára hoszszulejárafu hiteleket. Parisból jelentik: A Temps mai vezércikkében megállapítja, hogy a londoni tárgyalások légköre sokkal jobb, mint eredetileg remélték. A lap szerint ez a párisi, tárgyalásoknak köszönhető, azonban az értekezlet feladatai nem olyanok, hogy megoldhatnák néhány órai vitával. HacDonald és Henderson a német miniszterekkel Berlinbe utaznak C Buda p ss ti tudós itön k lelefon jelent és *.} Berlinből jelentik- A Vossisrhe Zeitung értesülése szerint MacDonald és Henderson 'berlini utja küszöbön áll. Brüning és Curtius előreláthatólag pénteken érkeznek, vissza Berlinbe és velők jönnek az angol államférfiak is. Anglia ezzel az úttal Németország iránti barátságát akarja kimutatni és remélik, hogy ez az ut. megnyugtatólag fog hatni a német közvéleményre. .4 francia miniszterek augusztus elején viszonozzák a látogatást. A lap szerint a londoni konferencia az egész Hoover-moratórium tartama alatt ülésezni fog A konferencia ősszel újból összeül es többször megismétlődik majd a moratórium évében. Az eredmény az európai államok szoros, összekapcsolása lesz. Döntés ? Londonból jelentik- A pénzügyminiszteriéitekezlet MacDonald elnöklésével ma délután 3 óra 30 perctől kevés megszakítással keisö