Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-15 / 158. szám

Szerda, 1931 Julius 15 Ara Ifi fillér VII. évfolyam, 15S. »zám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 Vidéken es Budapesten 3-ÖO, kUltOldttn 0-40 pengd. — Egyes itáo Ara heiköznon 16, vasAr- Ünnepnap lllU Htrdelések lelvetele tarifa werlnl. Megjelenik heilrt kivételével naoitnp renoel ban, mennyire inkább idegekkel kell győzni ebben a háborúnál rosszabb békében. A kishitűség nem lehet úrrá felettünk, a magyar társadalomnak a maga osztatlan és oszthatatlan egységében kell megmutatnia azt a komolyságot s azt a nyugalmat, amire ezekben a komoly órákban az intézkedőknek van szükségük. S ezt a komolyságot és ezt a nyugalmat annál inkább megőrizhetjük, mert bennünket veszély nem fenyeget, — tüz nincs, csak a tüzoltókocsik vonultak fel, ilyenkor pedig csak a hisztéria túlozhatja az óvatosságot félelemmé. Mindenkinek legyen a szíve a helyén. Lássa be mindenki, hogy a pánikra nem lehet kimondani behozatali tilalmat. A tőlünk nyugatra eső országok olyan helyzetben és olyan idegállapotban vannak, hogy ott a pánik kitörésére számítani lehet. Ha pedig ott egyszer a fejvesztettség lesz úrrá, akkor a magyar gazdasági élet vezetőinek az a kötelességük, hogy ennek a pániknak tömeglélektani vonzás alapján történő terjedését megakadályozzák s ha ennek az orázágnak nincs semmi köze a német válsághoz — azon a mély] szimpátián kivül, amit a nagy német néppel szemben érzünk —, akkor a német válság romboló hatását is távol kell magunktól tartanfank. Az első órák izgalmai után nagyjában már helyreállott a nyugalom. Amíg ismeretlen volt az intézkedések oka, természetesen a felelőtlen találgatásnak nagyobb s idegességet keltő szerep jutott. Most azonban már tudjuk, hogy mindez csak preventív intézkedés, óvatossági rendszabály. A karbolszag ne rémítsen meg senkit, ha a szomszédban járvány van, mindenki mellőzhetetlen egészségügyi! tanács követését lássa csak benne. Nyugalom polgárok, a magunk nehéz sor-, sát nem fokozhatjuk azzal, hogy a német válság idegállapotát magunkra kényszerítjük. Ami történt, csak óvatossági intézkedés s az óvatossági intézkedések íiem okozhatnak izgalmat, csak megnyugvást. A háromnapos bankssiinet napja Nyugalommal váifák a kibontakozást "Bethlen kedden "Budapestre érkezteti — Éfssakáigi tartó tanácskozások asz ötmillió fontos kölcsön elÖelye&éséröl — A német Qelyset és as, államkölcsön Három napig zárva marad a tőzsde is S»Z EüED. Stcrkeszlöseg: Somogyi ucca Z2.I.em Teleton: 23.33. ^ Kiadóhivatal, kölcsönkönyriar es fegylroda - Aradi ucca 8. Telefon: 13-Ob. - Nyomda : IHw « loól ucca 1». Telefon t 2e-34 Távirati és leveleim DélmngyarorazAa Szeged. Nyugalom! Ez a nemzedék annyiszor állott már szemben életének és vagyonának ellenségeivel, ebbe a nemzedékbe annyira beidegződött már a veszélyek állandósága, hogy beszélhetünk most is férfiakhoz férfiak módján. A megtörtént intézkedések váratlansága alkalmas volt idegesség keltésére főkép azoknál, akiket közvetlenül ériniett a tilalom. Ennek az idegességnek azonban el kell múlni az első tisztábban gondolkodó pillanatban. Senkinek nincs annyi alkalma a jelenségek súlyát felmérni s a jelenségek hatását annyira kiszámítani, mint azoknak, akik intézkedésre jogosultak. Most nincs itt a kritiká-. nak ídpje. Most csak egy a fontos: senki ne veszítse el a fejét, senki ne dőljön be valótlan híreknek, őrizze meg mindenki a megfontoltságát. A végrehajtó hatalom ugy látta, hogy bizonyos korlátozó intézkedéseket kell megtennie. Nyugalommal kell fogadni ezeket az intézkedéseket. Senki nem ismeri az okokat és nem tudja átlátni az összefüggéseket. Körülöttünk recseg és ropog minden s a pusztulás árja egyre magasabban tajtékzik a magyar határokon kivül. Ezt az országot meg kell védeni az összeomlást ól. De kétféle összeomlás van: anyagi és lelki. Nekünk nincs okunk arra, hogy anyagi összeomlástól tartsunk, de vigyáznunk kell arra, hogy az idegrendszerünk se roppanjon össze. Árvíz idején kivételes intézkedéseket kell tenni. S ezt az országot jobbról és balról árvíz hullámai ostromolják. Egyetlen feladat van ilyenkor és egyetlen kötelesség: megvédeni értékeinket. Ha a végrehajtó hatalom ugy látta, hogy erre az intézkedésre szükség van, akkor mi a mi tájékozatlanságunkkal, a mi értesületlenségünkkel nem mondhatunk ellent azoknak a szakférfiaknak, akik tanácsára á kormány hallgatott. Ha pedig erre az intézkedésre az országnak szüksége van, akkor nyugodjunk meg benne, mert akkor erre szüksége volt az ország minden egyes polgárának is. Most nincs pártpolitika, most nincsenek osztályellentétek, távol kell ettől az országtól tartani azokat a veszélyeket, melyek megbéníthatnak minden életet és minden termelést. Ezt követeli a hazafiság és ezt követpli az anyagi érdek. Középeurópát válságok rázzák, az egyiknek hatását alig tudják enyhíteni, amikor már másik válság fenyeget ismeretlen méreteivel. Mikor lesz már vége annak a háborúnak, amelyik tizenhét évvel ezelőtt kezdődött s amit még ma is folytatni akarnak a kérlelhetetlenség és kapzsiság politikusai. Hiába emelte fel emberi szavát Amerika, hiába hajbókolt az emberhez méltó szavak és emberhez méltó elhatározás előtt az egész emberiség lelke, jöttek a gáncsok és jöttek a gáncsolok s Németország, melyen segíteni akartak, ma ott tántorog a pusztulás mélyének szegélyén. Mi ezt a veszedelmet, mi ezt a fenyegetést távol akarjuk tartani magunktól. Ha idegekkel kellett győzni a háboru(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A tegnapi németországi események — amelyekről részletesen btózámolt a Délmagyarország —, szükségessé tették, hogy nálunk is bizonyos pénzügyi rendszabályokat léptessenek életbe. A hazai pénzviszonyok egymagukban nem tették volna szükségessé a kivételes rendszabályokat. Csak Németországnak az utolsó napokban bekövetkezett válsága tett kívánatossá bizonyos intézkedéseket A felelős tényezők helyesebbnek tartották, ha előzetes rendelkezésekkel elejét veszik esetleg bekövetkező eseményeknek. A minisztertanács reggel három órakor ért véget és elhátároztá, hogy a német eseményekkel kapcsolatosan bizonyos intézkedéseket léptet életbe, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a magyar gazdasági életnek ideje legyen a német eseményeket nyugodtan megítélni és meggyőződni arról, hogy ezek az események nem lehetnek hatással a mi pénzügyi viszonyainkra. A minisztertanács határozatának megfelelően a hivatalos lap mai száma közli a kormány rendeletét, amely a következőképen szól: »A nemzetközi gazdasági és fiitelügy? eseményekre való tekintettel a m. kir. minisztérium a következőket rendeli: 1. Pénzintézetek és hitelügyletekkel üzletszerűen foglalkozó egyéb cégek pénztáraikat az 1931 julius 1b., 15. és 16 napján kötelesek zárna tartani. Váltón, csekken, kereskedelmi utalványon, kereskedelmi ügyleten vagy bármely más magánjogi ügyleten alapuló kötelezettség tekintetében ezeket a napokat ugy kell tekinteni, mint a vasárnapokat, ennélfogva ezeken a napokon óvást felvenni és egyéb biztosítási intézkedéseket tenni nem lehet és az adós ezeken a napokon nem köteles teljesíteni. 2. E rendelet az 1931 iulius 14. napján lép ééletbe. Mei&len Budapesten (Budapesti tudósítónk telefonjelentéseJ Bethlen István miniszterelnök, aki néhány nap óta inkei birtokán tartózkodik, kedden este Budapestre érkezett. A miniszterelnöknek kedden kora reggel telefonon tettek jelentést a pénzügyi helyzetről és a tett rendelkezésekről. A jelentés vétele után Bethlen autón Budapestre indult. Este 8 órakor érkezett autója a miniszterelnökseg elé. A miniszterelnök nyomban dolgozószobájába sietett, ahol már várta őt Klebelsberg Kunó helyettes miniszterelnök és Wekerle pénzügyminiszter. A minisztereinökhelyettes és a pénzügyminiszter ezután jelentést tettek Bethlennek a távollétében lefolyt eseményekről és részletesen informálták a helyzetről.