Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-10 / 128. szám

ÍO DéLMAGYARORSZÁg 1931 junius 14, II szociáldemokrata párt választási közleméoyei Népgyűlések: tO-én, szerdán este fél 8 órai kezdettel őz vegy Palatínus Mályásné-féie vendéglőben. (Cr3'őngytyuk-ucra 19.) 10-én, szerdán este 7 órai kezdettel Ujsze­geden, a Mayer-féle vendéglőben. (Csanádi­ucca 12.) Előadók. Kéthly Anna, Horváth János, Lá­jer Dezső, Dánl János, dr. Szarnék Sára, dr. Szepesi Imre. Figyelem! Választók! Az ajánlási ivek aláírása megkezdődött. Ne üljetek fel különféle kortesfogásoknak. Minden aláírásra szükségünk van, egyetlen 4] sem mondhatunk le győzelmünk rrdckiiben. Csak azokat a hitelesített ajánlási iveket Írjátok alá, amelyeken »z első oldalon az első helyen Peyer Károly, második helyen Kéthly Anna, harmadik helyen pedig Szeder Ferenc neve van. De ezenfelül követeljétek aláírásgyűjtőinktől pártunk igazolványát, ame­lyen rajta van a szociáldemokrata párt bé­lyegzője és dr. Szepesi Imre és Lájer Dezső aláírásával is el van látva. Jogotok van bármelyik párttól aláirásto­kat megtagadni és ugyanígy jogotok van azt az ajánlási ivet aláirni, amelyik megyőzö­désteknek megfelel. Ezen jogotokat a tör­vény biztosítja és védi. Ajánlási iveinket alá lehet irni választási irodáinkban is, amelyekben minden irányban felvilágosítással szolgálunk. Választási irodáink. Alsóvároson: Borbás-ucca 23 szám, özvegy Báló Jánosné vendéglője. Hivatalos órák minden este 7—9-ig. Móravároson: Gulyás-féle vendéglőben, Pe­tőfi Sándor-sugárut 87. Hivatalos órák min­den este 7—9-ig. Rókuson: A Munkásotthonban, Hétvezér­ucca 9., II. emelet Központi iroda. Hivatalos órák egész nap. — Damjanich-ucca 30. szám, Sümegi-féle vendéglőben. Hivatalos órák Sümegi-féle vendéglőben. Hivatalos órák 7—9-ig. Felsővároson: Debreceni- és Tó-ucca sarok (volt Csányí-féle vendéglőben^. Hivatalos órák 6-9-ig. Belvárosban: Báró Jósika-ucca 21.. Nyom­dásrotthon. Hivatalos órák délelőtt 9 órától déli 1 óráig és délután 3 órától este 9-ig. Újszegeden: Csanádi-ucca 12, Mayer-féle vendéglőben. Hivatalos órák 7—9-ig. Somogvi-telepen: Ipari vigadó, IX. ucca 504. szám. Hivatalos órák 6—9-ig. Ezúton is felhívjuk a választásokra beosz­tott és még be nem osztott elvtársakat, hogy ma este 7 órakor a központi irodában, vagv pedis a lakóhelyükhöz legközelebb eső vá­lasztási irodában jelenjenek meg. Ugyanígy felhivjuk nláirás"vü't"i-k I hogv munkájuk befejezése után minden este. ke­rületük, illetve körzetük választási irodájá­ban napi munkájukról okvetlenül tegyenek jelentést. A szociáldemokrata párt intéző bizottsága. Választók! Szocialisták! Értesülésünk szerint illetéktelen egyénok olyan felhívást intéznek hozzátok, hogy üres lappal szavazzatok és az egész választási küz­delem alatt tétlenek legyetek. A szociáldemo­krata párt Illetékes szervei a körülmények alapos mérlegelése után a választásokon való részvétel mellett döntöttek. Ez t döntés min­den szociáldemokratára kötelező. Felhívunk tehát benneteket, hogy erre a hátbatámadási kísérletre fokozott "munkával adjátok meg a feleletet. Azon párttagok el­len pedig, akik ebben a passzivitási agitáció­ban résztvennének, a pártfegyelem megsér­tése miatt haladéktalanul megindítjuk a ki­zárási eljárást A párt végrehajtó bizollíága. i csuk Mü 10. Hsa Női fürdőruha, szoknyás riQP egScz nehéz minőségű, nyörfl szép mintákban 6 50 |J II ifi le 10% pénztári eng. -'65 w WW R Fehércégláblés Boros Miksa cég Széchenyi-tér 15., Blau László melleit Jósztv és erőszak Válasz Kürthy Györgynek A >Szegedi Napló* május 31-i számában 'Mi az igazság az eredeti bemutatók és a megsértett helyi szerző ügyében?« cimmel válaszol Kürthy György, a szinház igazgatója éles, de. mindenesetre be­csületes fólháborodással megir tdkkemre, mely néhány héttel ezelőtt a Déhnagyamrszágban je­lent meg. Nem volt szándékom vitát provokálni, már csak azért sem, mert az igazgató véleményét e kérdésben épp oly kevéssé tartom kompetens­nek, mint azt a >szakértői< kritikát, amellyel •I.ángészf cimü drámámat becsmérli fönti nyi­latkozatában. A cikk első részében védekezik Kürthy az ellen, hogy tendenciózusan »üldózte a fiatalokat* s ne­mes szivére hivatkozva, mely ^mindenkinek csak jót kíván«, azt igyekszik bizonyítani, hogy sőt ellenkezőleg, ő nagyon is szeret »fiatal tehetsé­geket fölfedezni'..Hát ez mindenesete szép s igy leírva olyan megható, hogy az ember hajlandó volna mindent elfelejteni, ha nem gondolna ön­kéntelenül is arra, hogy Kürthy (bocsánat a kétségértI) nincs egészen tisztában a fiatalság fogalmával. Ez ugyanis nem valami zsenge kort jelöl, mely husz évtől harmincig terjed, hanem sokkal többet, hitvallást és világnézetet, úgy­annyira, hogy például egy nyolcvan esztendős Shaw Bernátot jogosan tekinthetek fiatalnak azzal a huszonkétéves kollégámmal szemben, aki jól tud tenniszezni s lelkesen tapsol >A teve«, vagy a •Dankó Pista nótafája* előadásán Ez már a fiatalság természete s én boldogan mondtam volna le darabom bemutalásáról valamelyik Shawhoz hasonló vénember kedvéért, mert meg kellett volna hajolnom diadalmas tehetségük (s bár ez pleo­nazmus), liaialságuk előtt. De itt más történt. Nem akarok ismétlésekbe bocsájtkozni, mindenki tudja, hogy mi s kár volna végig kerepelni a már ugy is unalmasan ható korholó litániát. A hulla nem támad föl s ezer voronoff professzor sem tagja megfiatalítani a zörgő cson:u és kehes darabokat, még akkor sem, ha történetesen a leg­taientumosabb majmok mirigyeit használja föl a fr|*s|!ö oltás céljaira. Nem vonom kétségbe a direktor jószándékát s azt sem hibáztatom (ez igazán mindenki joga), hogy fiatalnak érzi magát, (tudvalévőleg »Varázsió'< cimü darabjának bemutatását is csak az intendáns! rendelet akadályozta meg), de mindenesetre hatal­mával való önkényes visszaélésnek • kell minősíte­nem azt a puszta tényt, hogy akkor, amikor vér­beli szerzők (nem-magamra gondolok) nem Iádnak szóhoz jutni, ö egyszerűen kft Kürthy-darab be­mutalásával akarta megterhelni a szinház költség­vetését és a közönség jámbor jóhiszeműségét. Ez talán >ergszakosabb< és >mohóbb« szimptoma, mint az én természetes és nekem is kellemetlen utánjárásom. Kürthy ugyanis azzal akar kellemetlenkedni s egyben irói minőségemben degradálni, hogy én Tarnaynél is csak hosszas utánjárással tudtam elérni az »Isteni szinjáték« szinrehozalalát. Ez igazgatói poloon valóban nevetséges és közönséges módja lehet az érvényesülésnek, de (bocsásson meg az igazgató önkéntelen rosszakaratomért) csak egyetlen egyszer próbáljon nagy és tiszta szán­dékkal a ho^za hasonló v szaké-'tök-< ele ái<ni s Ijedten fogja észrevenni, hogy minden ajtó be­csapódik elölte. Mit válaszolhatnék erre? Lealázó és ízléstelen a kilincselés s az igazgató urnák erre valószínűleg nem volt szüksége, ettől megkímélte az általam csak rosszmájulag kivánt nagy terv és mondani való hiánya. De biztosítom az igaz­gató urat, hogy ebben a szégyenletes kínlódásban és fájdalmasan tudott gerinctelensegben Knut Hannsun is a testvérem. De ez csak érzelmi háttere a dolognak, mert a valóság az, hogy Tarnay három eredeti darabot mutatott be a mult esztendőben, melyek között, a szegediek közül, Móra Ferencé mellett szerepelt az enyém is. Ami pedig a gunyorosan idézőjelbe rakott erkölcsi sikeremet illeti, ezt minden ko­moly és objektív színházjáró ember igazolhatja, nemkülönben azt a tényt is, hogy a premier olyan zsúfolt ház előtt zajlott le, melyre a Kürthy­rezsim alatt nem igen volt példa. Mindezekről azonban az akkori kritikák is meggyőzhetik ag igazgató urat, kivéve természtesen az Uj Nem­zedékét, de ez utóbbi orgánum irányomban tanú­sított apriori előítélete és elfogultsága nem csak akkor, hanem minden más szereplésemmel szem­ben kiütközött. Kürthy azt írja, hogy nem csak Tamayw,' hanem ő rá is »ráerőszakoltam« a darabomat Hát ez furcsa!1 Én ugyanis nem vagyok erőszakos természetű, ezt minden barátom és ismerősöm igazolhatja, még pedig nemre való tekintet nél­kül. De ha történetesen erőszakos is volnék, ugyan tudnám-e érvényesíteni azt a feltételezett tulajdon­ságomat — természetes uton? S hozzá egymás után két direktorral? Hál mi vagyok én? Direktor-tipró? Talán valami sajátságos sex-appeal kerekedik felül bennem, amikor igazgatók színe elé járulok? B« kell nekik hódolniok, ha én rájuk kacsintok? Nem, direktor ur, ez nem jó kibúvó. Egy di­rektornak vagy van véleménye, vagy nincs. Ha az ön szakértői »dramaturgiaílag és alapeszmei­leg gyengének* tartották az én darabomat, akkor önnek vagy vissza kellett volna engem utasítania, vagy pedig szembe kellett volna helyezkednie az én javamra azokkal az úgynevezett szakértőkkel, akiknek fémjelzettségél a bemutató-ciklus nagyon is elhomályosította. Söt néha Ulán nevetségessé tette- Semmi kőzöm, hogy kik voltak azok. De nézzük a darabot, melyről Kürthy azt állítja,) hogy >hamis tendenciájút. Tartalma röviden és vázlatosan a következő: Az élet előtt a meg­születésért épp olyan küzdelem folyik, mint az életben az érvényesülésért. Jönnek a hangos má­sod- és tized rendűek, agitátorok, hadvezérek és direktorok' de a lángész nem tud megszületni Századok és ezredek múlnak el, mindenki tizszer­ötvenszer végigélte már az élet legkülönbözőbb lehetőségét, csak a lángész nem tudja áttörni a kordont az egyetlen valaki, akiben fájdalmas vi­lágosság az élet minden problémája. A darab kezdetén, mely kisérlet valamilyen modern mitosS megkonstruálására, két ellentétes tipusu, leendő nő segitségével mégis csak sikerül a lángésznek az élet kapujáig fóltornásznia magát ahol a rá­szedett hivatalnokok és későn eszmélő többiek tülekedése kőzött átlendül a való világába. Meg. születik. Ezzel párhuzamosan azonban a többiek­nek is meg van jelentőségük, ugyanis minden leendő embernek van valami ősi és múlhatatlan adottsága, melynek kibontására törekszik. De majd­nem mindig más planétát huz ki megszületés* előtt s igy abba a különös helyzetbe kerül, hogy as életben két lélekkel vívódik. Az egyik az ősi, a1 másik pedig a fölvett, az élet szűkmarkú ajándéka. A darab további bonyolódása folyamán o kis­lelkűség szálai szövődnek hol komikusan, hol tragikusan a lángész alakja köré, aki meghal huszonótéves korában, anélkül, hogy valóban föl­tárta volna azokat a titkokat, melyeknek megfejj lésére rendelletett. Ez utóbbi gondolatnak a gyökerei mélyen, örök vallások világába futnak. A tabu, a Júdás fájának tiltott gyümölcse ugyanebben a végzetes tehetetlenségben kulminálnak s most szeretném tudni, hogy mi ebben a hamis s mi az az alap­eszme! gyengeség, mely részvétet keltett Kürthyben s mely arra szolgált, hogy csak kegyelemből, jó szivének engedve fogadja el az én darabomat­Arról, hogy a darab koncepciója meghaladja egyes szakértők szellemi fejlettségét csak önérze­tesen irhatok, de az ellen hevesen tiltakozom, hogy csak könyörületesen és leereszkedjen ke­zelje ezt a drámát ugyanakkor, amikor shakes­pearci banketteken ősszecsípegetett munkákat »új­szerűvé* és »avantgarddá« léptetett elő. Az eredeti bemutatók relációjában igazságtalanság ezt a da­rabot megemlíteni, még akkor is, ha zsúfolva van dramaturgiai hibákkal. Erre viszont a »szakértők«' nyilatkozatán kivül még nem volt s nem is le­hetett semmiféle bizonyosságom­De most már éppen elég! Szolgáljon Kürthyi mentségére az intendánsi rendelet (ő is lecsú­szott szerző, akár csak én), azonkívül az • «aj. nitatos körülmény, hogy mondani és epitem akar­tam valamit. Ez valóban sok lett volna. Ennyi akadályt tényleg csak akkor lehetne legyőzni, ha váratlanul képviselőnek választanának meg. Ehez azonban épp oly kevés reményem van, mint ahoz, hogy »általánosan elismert színpadi szerzőnek' tituláljanak. S ez így is van rendjén. Igazgató urat mindezek ellenére tiszteli: Berezeli Anzelm Károly dr., »hálátlan fiatalember* és j munkanélküli-

Next

/
Oldalképek
Tartalom