Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-28 / 144. szám

DfiLMAG \ A KOKSZ AG 1931 junius 28. SÉCSli KRKS17 képviseletéi sikerült megszereznünk. Ezf a közismerten kimagasló g^j, jenfl JeStVére *B I.UWI BQ II W 4L márkát ajánla'os a korlátolt mennvtség miatt már most előleajertefni „. Szt. István lér. fele'on It-ífl. S13 A szociáldemokrata választók a 4-lk kockába teszik a keresztet Előrehaladt szezon miatt ?nOdelljeÍmet és a raktáron lévő összes nyári ruhákat, biusokat stb nagyon olcsón árusitom. P. UEIZH ER2SI női divatáruház, Széchenyi tér 17. számi UNAMUNO Irta Ton«lli Sándor. (őszintén szólva, Unamunoről eddig nem tud tam valami sokat. Annyit tudtam róla, hogy kiváló iró és egyik veze'ő személyisége a spanyol republikánus mozgalomnak. Most egy kicsi dologból kifolyólag a személye nagyon szimpatikus lett nekem és igyekeztem róla mindent megtudni, amit ehetett. *A nagy angol lexikon, taely előttem fekszik, azt mondja róla, hogy 1892 óta a görög nyelv és irodalom professzora a salamancai egyetemen. Lz a salnranncai egyetem arról hires, hogy Katholikus Ferdinánd és r7.abella tudós tanárainak szakvéleményét k .tők ki, mikor egy Kolumbus Kristóf nevü genuai azt mondotta, hogy nyugat felé hajózva akar eljutni Indiába. Azt is mondja a lexikon Migel de Unamunoról, hogy irodalmi tanulmányai és szonettjei legelsöraifiiak. Politikával Unamuno huszouöl, esztendeje kezdeti foglalkozni; kezdetben alkotmányos monarchisla volt és csak lassankint, fokozatosan sodródott el a köztársasági párt felé. Végső állásfoglalását 1923 végén Primo de Rivcra diktatúrájának proklamálása döntötte cl. 1021 februárjában száműzték a Kanári saigetekre. Később amnesztiát kapott és azzal a feltétellel megengedték neki a Spanyolországba való vissza, térést, hogy nem avatkozik többé a politikába. Unamuno ezt a feltételes kegyelmet nem fogadta el; külföldön maradt, Párisban, a spanyol emigránsok székhelyén. Onnét tért vissza Alfonz király távozása után nagy ünneplések között Spanyolországba. Megint elfoglalta katedráját a salamancai egyetemen ós azóta ugy szerepelt, mini a spanyol köztársaság egyik elnökjelöltje. Most, amit cselekedett, könnyeh az elnökségébe kerülhet. A salamancai városháza bizonyára igen régi épület. Amint olvasom, közgyűlési termében a spanyol királyok arcképei sorakoznak a falakon. Hogy mekkora művészi értéket jelentenek ezek a képek, nem tudom. Feltéteíezem azonban, hogy közöttük vannak a vitéz Rodrigók, a buzgó Ferdinándok, a szertartásos Károlyok, a komor Fülöpök, az őrült Johannák, a tanácstalan Krisztinák és a szerencsétlen Alfonzok. Annak a felfogásnak megfelelően képviselik ezek a képek Spanyolország múltját, amely a történelmet egyes emberek cselekedetei függvényének tekinti. Jött azonban a forradalom és a királyok képe a közgyűlési teremben szemet szúrt az uj rend egyes híveinek. Nem azoknak, akik száműzetésben voltak, hanem akik odahaza éltek, kerestek és kereskedtek a diktatúra ideje alatt. Nem tüntették el ugyan a képeket, mint Szegeden történt tiz esztendeje, hanem formális indítványt nyújtottak be a közgyűlés elé, hogy szedjék le a falakról a meghalt királyokat cs rakják helyébe azoknak a vitéz katonáknak a képét, akik tavaly a jacai felkeléssel megindilották a forradalmat, őrnagytól lefelé őrmesterig. Az indítvány szavazás alá került. Mellette szavaztak a republikánusok és szocialisták, ellene a monarchisták. Általános megdöbbenésre Unamuno nem a saját párthíveivel, hanem a monarchistákkal szavazott. Ezzel az állásfoglalásával egyszerre nagyon megromlottá köztársa-ági elnökségének esélyeit. A szavazás ulán, amely nagy port vert fel egész Spanyolországban, egy ujságiró megkérdezte Unamunót elhatározásának okai felől. A professzor állásfoglalását esztétikai szempontokkal indokolta meg. Méltóztatik érteni: esztétikai szempontokkal. Ez az Unamuno mégsem lehet igazi, vérbeli politikus. Neki fontosabbak a régi képek és halott királyok, mint a forradalomban érdemeket szerzett őrnagyok es őrmesterek. Csak poéta és professzor lehet az, aki a legszebben ivelö po lilikai karriert ily könnyelműen elveti magától. És én mégis azt hiszem, hogy velem együtt vannak pártkülönbségre, világfclfogásra való tekintet nélkül nagyon sokan, akik megértik a spanyol professzort, aki száműzetésbe tudott menni elveiért, de az esztétika nevében nem hajlandó beállani a képrombolók sorába. Vagyunk egynehányan, akik azt hisszük, hogy a forradalmaknak nem lényeges kellékük a képek ellen viselt háború és nem szeretnénk elpusztítani mindent, ami a mult időkre emlékeztet, még akkor sem, ha ezek az emlékeztetők történetesen politikai elveinkkel ellenkeznek. Egy-két példa ezt mindennél jobban megvilágítja. Franciaországban is voltak fórra-* dalmak, amelyek során köztársaság, császárság, királyság háromszor is váltogatták egy-, mást. Politikai felfogásra való tekintet nélkül minden kultur^mber tudomásul veheti, hogy a Louvre ma a világnak egyik legszebb mu» zeuma és a napkirály versaillesi palotája a francia köztársaság ünnepélyeinek csarnoka. Valahogyan bántó, esztétikai érzésünket sértő dolog volt ellenben, mikor a bécsi forradalom ulán a Burg lakosztályait szinházi sztároknak és külföldi valuta-tulajdonosoknak adták bérbe. a Jőzsef-ndvarban pedig lisztraktárt rendeztek be. Igaz, azóta már Bécsben is rájöttek, hogy a forradalom vívmányait nem' szaporítja, ha pusztulásra Ítélnek szépségekel és művészi értékeket. Az izlám kezdő éveiből maradt ránk Om£r kalifának a históriája, aki felgyújtatta az alexandriai világhirü könyvtárat, mert ami a könyvtár papiros-tekercsein olvasható, vagy benne van a Koránban, vagy nincs. Akár at egyik, akár a másik esetben a könyvtár felesleges. Omárnak az utódai nagyon számosak. Vannak közöttük jobboldaliak és balolda. liak egyaránt. Ezeknek az Omár-utódoknaK hideg fanatizmusa pusztitóbb minden forradalomnál és vissz ataszitóbb minden reakciónál. _ Unamuno Szava ~ata igy emelkedik tul a Salamancai közgyűlési terem és a spanyol forradalom keretein. A többiek szavázatát a politika sugalta. Unamuno az Omár kalifák el« len tiltakozott KLTREDŐNYIPHR a "ilormatus palotában Heti 100 pengőt &S& hAztartáai cikkek eladíaával, Dljmer'^a lomért tfi, ^TEINER Bulapett, Sztivelaég uc,« 26. tzA B. 18 Dr. om-iéie boraxos köiniviz ugy tilat&nAI, mint bor«xtart»lm&nAl fogva, klttlnfi hatóan. Caak kíP^Tkbee8 Szent Rókus gyógyszertáriján. KI* llveg Ara 1-20, nagy Üveg Ara 2-40. HOGYAN KELL SZAVAZNI?! Fehércégtáblás Boros Miksa cég Pártonkívüli (Petrik) párt Egységes párt Jelftllek nevel Pelrik Antal Mi. Ábrahám Károly Halász Andor Póljeiölfek Jelöltek nevei Gr. Klebelsberg Kunó Körmendy Mátyás Dr. Fajka Lajos Pótlelöltek Rassay párt Szociáldemokrata párt Firdőcíkkek Fehérnesniiek Harisnyák Divaiujdonságok Nyakkendők lelőttek nevei Rassay Károly Woli Miksa Dr Balló Islván Póljeiöllek Jelöltek nevei P^yer Károly Kéthly Anna Szeder Ferenc Pótjelöltek Szavazzon mindenki lelkiismerete szerint, de fenti cikkeket, iekinive, Hogy legjobban veheti, csak a Fehércégiáblá^ BOROS MIKSA cégnél szerezze be. Széchenyi íér 15.