Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-28 / 144. szám

2 OÉMl.UÍYABORSZAG 1931 junius 28. ifivel sokszor elleis^tes mogoíortósfl Is ...a vádoltkommunista érzelmeire enged következtetni az a KOrülmeny Is... Nem folytatom tovább. Elég ez nekem is, elég Fajka Lajosnak is. Nincs kedvem arra sem, hogy idézzek az ügyvédi kamara Íté­letéből is, mely Fajka Lajos nemze'el'enes, az ügy­védi foglalkozás tisztességét sérttt magatartása miatt meghatározott Idő­re az ügyvédség gya óriásától a torradalom alatti manatarlásából kl­folyóan eltiltotta. ' A birói itéiet erköcsi heszámlthatatianság folytan méntéllé tel Fajka Lajost az osz ály és futaidon elleni izgatás bűntettel' nek vádja alól. Lehet e az Szeged város képviselője, akiről e vtdslmére hívott orvostanu mondotta el, hüjg fogyatkozásai inkorrekt cselekvésre haj­lamossá $ megbízhatatlan jellemüvé teszik, akiről jogerős hirói itéiet állapította meg, hogy ismertető jelei az alakoiko lás és a ko­molyság hiánya, köpönyegforgatás. A birói ité­iet rögeszméjeként tünteti fel, hogy képviselő­ségről álmodozik s most az egységes párt szegedi szervezete a kultuszminiszter ur sze­mélyi presztízsének és hivataii tekintélyének latbavetésével akar érvényt szerezni — en­nek a rögeszmének. Plakátokon, beszédekben és újságcikkekben három jogcímét emlegették Fajka Lajos jelöl ­tetéscnek. Azt mondották és irták, hogy 1. mindig a kisgazdákért küzdött, 2. nem emig­rált és 3. tagja az ügyvédi kamarának, már pedig aki ügyvéd lehet, az lehet képviselő is. Hogy a kisgazdákért a kommün alatt ho­gyan ^küzdött*, arról ebben a bünüpyben tanúvallomást tettek Boras József, Becsey András, Bárkányi István, Horváth ZsikÓ Já­nos, — de mert vallomásuk terhelő, nem Jdézek belőlük. Én csak azt ismertetem, amire Fajka védelmül hivatkozott s csak a felmentő Ítéletből idéztem. Hogy nem emigrált, az igaz. De emigrálhatott^ az, aki hónapokig volt a Csillagbőrtön és a városi szuterén la­kója' Hogy az ügyvédi kamarának tagja, az igaz. De ha nincs más jogcime, mint az, hogy fegyelmi büntetését már kiállotta, akkor mi­lyen jogcímei vannak a képviselőségre azok­nak az ügyvédeknek, akik soha fegyelmi bün­tetés hatálya alatt nem állottak? Falka Lafos tagia volt s kommunista pártnak, Fajka Lajos az ellene megtartott főtárgya­láson maga mutatta be a kommunista párt­nak hozzá, mint „Fajka elvtárs"­hoz intézett átiratát, a kommün bukása után tagja lett a szociáldemokrata pártnak, tagja volt a kisgazda pártnák', tagja volt a liberális partnak s most jelöltje a keresztény és nem­r r ilapon álló egységes pártnak. S azok, a'.ik a Fajka Lajos nevétől terhes listát tá­mogatják, mernek még elvhüségről beszélni s mernek kijelentéseket tenni a nívó és a iog­cim kérdésében? Hogy Klebelsberg Kunó grófnak lesz Sze­geden mandátuma, ahoz semmi kétség nem férhet. De minden szavazat, amelyikre a kul­tuszminiszter ur mandátumának már nem lesz szüksége, Körmendy Mátyás és a mandá­tum átadására vele hir szerint megállapodást létesített Fajka Lajos javára esik. És éppen ezért nem én kérdezem meg, de megkérdezi ennek a városnak jóhire a szegedi bírákat, rászavazhat nak-1 arra a listára, amelyiknek egyik jelöltje fölött a szegedi törvényszék ezt a r°ttenetesen súlyos felmentő ítéletet hozta, rászavazhatnak e a szegedi ügyészség tagjai arra a Fajka Lajosra, akit a szegedi ügyész­ség osztály elleni izgatás és tulajdon intéz­ménye elleni izgatás bűntettével vádolt, rászavazhatnak-e a szegcdi rendőrség tiszti­karának tagjai arra a Fajka Lajosra, akit in­ternál ási eljárás alatt őrizetben tartottak, mint az állami és társadalmi rendre veszélyes elemet, rászavarhatnák-i a szegedi klérus tagjai arra a Fajka Lajosra, akiről a. saját maga által szolgáltatott bizonyíték alapján állapítható meg, hogy aktiv tagja volt a kommunista pártnak, rászavazhatnak-e a szegedi ügyvédek arra a Fajka Lajosra, akit az ügyvédek fegyelmi bírósága nemzetellenes magatartása miatt bün­tetéssel sújtott, rászavazhatnak e a nemzeti és keresztény irányzat szegedi hivei arra a Fajka Lajosra, aki tagja volt a szociáldemokrata pártnak, a kammunista .pártnak, akit a biróság er­kölcsi és értelmi beszámithatatlansága foly­tán mentett felf Egyébként, ha az isteni gondviselés nem tartaná távol ettől a várostól azt a veszedel­met, hógy Fajka Lajos mandátumhoz jut, mandátuma nem lesz igazolható, mert Fajka Lajosnak passzív választójogs nincs. Ha szükség lesz rá, a képviselőház igazoló bizottsága előtt az 1925: XXVI. t.-c. 1., 2. és 8. §-ai alapján be fogom bizonyitani, hogy Fajka Lajos nem választható képviselővé, — az indokolás lényegét most kíméletből elhall­gatom. Ebből országos, sőt világbotrány lehet, egy szegedi daytoni majomper. Ezt a hiírhedtséget a város majd köszönje meg azoknak, akik Fajka Lajos jelöltetését & meg­választását propagálták. És most előállhatnak azzal a buta rágalom­mal, melyet mindig akkor szoktak velem szerű­ben előráncigálni, amikor azt az igazságot akarják elhallgattatni, aminek hangot adok. Előállhatnak megint azokkal a vádakkal, me­lyekkel szemben igazolt a Kúria, igazolt a bel­ügyminisztérium, köszönet érte ellenfeleim­nek: igazolt a közigazgatási biróság. Mit vál­toztat mindez azon, amit Fajka Lajosról nem én mondok el, de jogerős bírói ítéletek és. esküvel megerősített tanúvallomások? 1 A Délmagyarország 1926 október 24-i száma beszámol arról a vacsoráról, melyet a sze­gedi liberális párt rendezett Rassay Károly tiszteletére. A beszámoló említést te;z arról is, hogy alsó- és felsőtanyai kisgazdák jöttek el a vacsorára dr. Fajka Lajos vezetésével s a Rassay Károly tiszteletére rendezett vacsorán Fajka Lajos is felköszöntőt mondott a — Dél­Magyarországra ürítve poharát. Á közéleti tisztaság nemes italával poharam­ban s kezemben az irótollal, amivel soha hazug szót le nem írtam, most vísszaköszőntőm Fajka Lajost. Bocsánatot kérek az ötéves ké­sedelemért Dettre János. Ha nem jön gyors segítség éhínség tör ki a jégverte vidékeken 10 ezer hold szeaedi földön pusztított a csütörtöki vihar - Megdöbbentő adatok a pusztulásról — Vetőmagot, rozsot, 150 ezer pengő szflkségmunkasegélyt kéirf • város a földmivelésügyi miniszíerfől Rassay Károly intervenciója sikerrel járí a földmivelésügyi minisz­tériumban (A Délmagyarország munkatársától) A csütörtök éjszakai jégverés pusztításainak képe egyre borzalmasabb méretekben bontakozik ki. Pénteken már nagy általánosságban nyilvánvaló volt, hogy hosszú idők óta nem érte ilyen nagy elemi csapás a szegedi tanyákat, szombatra pe­dig már a részletek is tisztázódtak­Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a kora délelőtti órákban Séra Gyula gazdasági főfelügyelő, Grór Attila fóldadónyilvántartó, dr- Csonka Mik­lós gazdasági tanácsnok és Maurer Miklós gazda­sági szakértő társaságában autóba szállt és kiment Alsótanyára, ahol megtekintette a jégverte vidéke­ket A polgármester délután 2 órakor egyedül ér­kezett vissza, a többiek kinnmaradtak. A polgármester tapasztalatairól a kővetkezőkei mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Nagyon sok olyan tanyarészt bejártunk, ahol észlelhető a jégverés szomorú hatása. A Bódémban, Atokházán, Röszkén rettene­tes pusztulás nyomait láttuk. A kírálvhalmi kisvasúti állomáshoz vezető nton 2—300 kidöntött fa hever. yan kőztük olyan is, amelynek törzse félméteres átmérőjű- Ezeket gyö­kerestői szakította ki a vihar és a gyökerek a rájuk tapadt földtömeggel együtt két-három méter magasságig meredeznek az ég felé Ezeken a te­rületeken a rozs egy részét learatták és keresztbe­rakták már- A keresztekben átlag 50 százalékos kart tett a jég, mert a vihar a kévék egyrészét bontotta és szórta szét és ezeket a szétszórt kalászokat a jég kicsépelte- Ott azonban, ahol Kbon aiic még a rozs, százszázalékos a kár. A vihar a kalászokat előbb lefektette és azután a jég kicsépelte. — A legszomorúbb képűk a kukoricaföldeknek van- Ugy néz kl a vetés, mintha leégett volna. Mivel a jég nyugat felől Jött, • házak nyugati oldaláról teljesen leverte a vakolatot- A károsult EMfiL JANNINGS OLGA CSEHOVA Renata Müller AZ ISTENEK KEGYENCE szerdától a Belvárosiban. lakosság tegnap még teljes lethargiában szenve­dett. A legtöbben visszahúzódtak szobájukba és meg sem nézték a pusztulást Szombaton már eny­hült valamennyire ez a kábultság, több helyen kinn dolgoztak a gazdák a főidben, hogy mentsék, ami menthető. Elmondotta a polgármester, hogy a károsult lakosság megsegítése érdekében a kővetkező sürgönyt küldte a földmivelésügyi mi­niszternek: >Szeged város területén junius 25-én éjjel mintegy 5000 hold bérleti és mintegy 5000 hold örökfőidőn — legtiibb foelyen 100 szá­zalékos kárt okozó, itt még sohasem látott jégvihar vonult keresztüL Minden tennéd tönkrement A különben is szegény lakosság éhínségnek *an kitéve- A város, amely a ta­vasszal tiz vagon vetőburgonyát osztott kl, ma már nem képes segítséget nyújtani. Kérem Nagyméltóságodat, méltóztassék állami segít­ségűl öt vagon vetőburgonyát és egy ragon száznapos tengeri vetőmagot azonnal kiutalni Miután a károsult gazdáknak kenyerük nincs s a jövő termésig nem is lehet, méltóztassék a jövő évi termésig huszonöt vagon rozst, kiutalni, azonnali azükségmunkát elrendelni s erre 150.000 pengőt engedélyezni. Szükség­munkaterveink azonnal elkészülnek- Ha eze­ket rendelkezésemre méltóztatik bocsájtanl, tu­dok segiteni a nagy nyomorúságon, ellenesei­ben éhínség tör k|. Dr. Somogyi Szilveszter, polgármester« Szombaton délelőtt Kopasz Antal rőszkei plébá­nos vezetésével nagy rőszkei küldöttség kereste fel a polgármestert- A küldöttség tagjai zokogva kértek a várostól segítséget­Elmondották, hogy ezen a tájékon a károsultak legnagyobb része örökfőid-tulajdonos, akinek bank­tartozása van- A bankok, mivel jó termés Ígér­kezett, most a kamaton kivül tőketörlesztést is kívántak tőlük- A jégverés következtében azqnban a gazdák az idén még a kamatot sem tudják megfizetni. Árpa kérték a polgármestert, hogy jár­jon el a szegedi pénzintézeteknél és eszközöljön ki a károsultak számára kíméletet- Kérték ezen­kívül, hogy a nyomorba jutott lakosságon a város szükségmunkák elrendelésével ls segitssn, mert Röszke zsellérnépe a télirevalót rendszerint részes, aratómunkával keresi meg, most pedig a jég az

Next

/
Oldalképek
Tartalom