Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-27 / 143. szám

1931 junius" 28. DÉLMAGYARORSZÁG 27 dki a Független lalpártra (Rassay-párt) szavaz, a 3-lk kockába teszi a keresztet, A csütörtök esti vihar, a pusztító Jégverés 4500 hold termését pusztította el letarolt szántóföldek, elpusztult gyümölcsösök meg­semmisült papríkafoldek (A Délmagyarország munkatársától.) A csü­törtök esti vihar, amely pusztítva, rombolva végigszáguldott Szeged fölött, háztetőket so­dort el, felborította Kunhalomnál a kisvasút szerelvényét, fákat tört ki, kerítéseket döntött be, sokkal nagyobb és veszedelmesebb pusz­tulást okozott, mint ahogyan az az első pilla­natokban látszott. Pénteken délelőtt riasztó jelentések érkeztek a tanyákról és rendkivül súlyos mezőgazdaság! károkról szóltak. Kiderült az is, hogy féltizenegy óra­kor, a pusztító vihar második felvonásában olyan erős jégverés. zúgott végig üéhány ta­nyarészen, amilyenre hosszú idő óta nem volt példa Szeged határában. A jég alig öt percig verte a földeket, de ahová eljutott, ott telje­sen tönkreverte a termést. Letarolt szántó­földek, lombtalanná vált fák, pozdorjává zú­zott tanyaházak és gazdasági épületek ma­radtak a nyomában. Szeged szokatlanul jó­nak ígérkező paprikatermésében okozta a leg­nagyobb károkat a jég. A jégverés a kisvasút vonala mentén zudult végig és mintegy négvezerötszáz hóid termését pusztította el. A Bodombaa, ahol a város legértékesebb bér­földjei vannak, Nagyszéksóson, Röszkén. a legjobb paprikatermö vidéken, Feketeszélen nem lesz termés az idén. A jég érintette a gyálai rétet is, majd jugoszláv területed vo­nult tovább. Vámosssy Mihály, a város gazdasági fel­ügyelője, pénteken délelőtt részletesen tájékoz­tatta a polgármestert a jégverés pusztításai­ról. Bemutatott néhány növényroncsot. amelyet a jégverte tanyákról hozott magával és amelyek szörnyű tanúbizonyságai a jég ret­tenetes pusztításának. Kalásztalan buzalövsk­böl, levéltelen és szártalan paprikatövekből, szétroncsolt burgonyabokrokból és egy felis­merhetetlenségig összeroncsolt töktyől állt ez a szomorú mintakollekció. A tőkön ökölnagy­ságu lukak éktelenkednek, a rettenetes erővel lezuhanó hatalmas jégdarabok nyomai. El­mondotta Yámossy felügyelő, hogy ezeken a helyeken elpusztult a gyümölcstermés Is, amelyet a jég valósággal lesodort a fákról. Már az esti vihar nagyon sok kárt tett a gyümölcsfákban, sokat tövestől kitépett, sok", nak a lombozatát tépázta meg, <de magát a termést nem nagyon rongálta. A jég három óra múlva azután bevégezte a pusztítás mun­káját. A jégverte földek képe olyan, mint valami feldúlt csatatér. A rőszkei iskolán egyetlen ép ablak nem maradt, mind bever­ték a diónál is nagyobb jégszemek. A siralmas állapotban lévő tanyák körül kétségbeesett, Jajveszékelő em­berek nézik tehetetlenül a pusztulás nyomait. Egész évi munkájuk eredménye pusztult el néhány perc alatt a jégzivatarban. A polgármester utasítására dr. Csonka Mik'­lós tanácsnok megy ki a jégverte földekre, hogy előkészítse a jégkárbecslést és megtegye a szükséges lépéseket a pénzügyi hatóságok­nál a károsult gazdák és bérlők adójának mérséklése érdekében. Szomorú szemle a tragikus pusztulás színhelyén Szeged paprlkatermelése elpusztult Rassay Károly sürgős segítség érdekében Interveniált a földmivelésOgyi és a pénzagyminiszternél (A Délmagyarország munkatársától.) A Délma­gyarország munkatársa pénteken délután kintjárt a szörnyű pusztulás színhelyén. Siralomházzá vál­tozott Röszke, nincs itt egyetlen gazdálkodó sem, akinejt ne pusztult volna el mindene. Péntek reg­gel óta sir és jajgat kétségbeesésében Röszke népe, amely a szó legtragikusabb értelmében a legteljesebb nyomor elé néz, ha a legközelebbi órákban nem segítenek rajta. « Jégverte terUleteken teljesen megsemmisült a paprika, a gabonanemüeket a szél előbb eldöntötte, azután a jég kiverte a' szemeket. Röszkén az idén nem lesz cséplés, nem lesz gyümölcs, nem szüretel­nek, a kerti vetemények helyét fonnvadt gaz jelöli. At ítéletidő éjjel 11 érakor kez» dődőtt­Az első viharnak még örültek a tanyákon, mert a nagy hőség után kiadós esőt hozott — 4 borzalmak órája volt ez — mondja egy gazda A tanyán feküdtem az eresz alatt, amikor egyszerre mintha öt vonat kezdeti volna dübö. rögni, olyan szörnyű zajjal jött a \ég. Galamb­tojásnyi volt a legkisebb, tyuktojásnyi a legna­gyobb. Pár perc alatt •rasinyl magasságban élit a Jég a földeken. Még reggel is lapátoltak Mindenünk oda van, az éhhalál vár állatainkra, még takarmányt sem tu­dunk nekik adni.., A szörnyű pusztulás Szentmihálytelek végén kez­dődött. Még sáskajárás után sem nézhetnek ugy ki a földek, ahogyan a jég tönkretette a gyönyörű fejlődésben levő paprikaültetvényeket. A csütörtö­kön még virágzó paprikakultura helyén most kopár földek feketéinek. A Jég a paprikát egyszerűen el­tüntette a föld színéről, Röszkén nem lesz az idén paprikatermés Pár nappal ezelőtt még rettegve beszéltek arról, hogy a kitűnő időjárás következtében régen látott nagy termésre van kilátás és ennek a hatása már a tőzsdén is mutatkozott. A paprika ára lefelé zu­hant és arra volt kilátás, hogy a paprika kilogram­ja a pengős ár alá esik. Ettől most már nem kell tartani. Szeged paprikatermése az idén Rösz. kén megsemmisült, átlagban véve hetvenszázalékos kárt okozott Fantasztikusan néznek ki m kukorica Ültetvények, Levéltelen, aszott kóróhoz hasonló csupasz szá­rak meredeznek a földből, mintha borotvával met­szették volna végig a fejüket A megdőlt búzatáblákon siránkozó asszonyok sarlóval a kezükben mentik, ami még menthető. i>zedegetiK a kalászokat, pehelykönnyű kévékbe rakják a búzát. Amit inaskor két kézzel meg A „TITANIC" 18 évvel ezelőtt történt borzal­mas hajókatasztrófáját mútatja be az ATLANTIC beszélő fllmcsoda a Korzóban. Nem reprizZ görnyedve hordtak asztagba, most egy kézzel meg sem érzik A cséplést elvégezte a jég, — Bizon uram — mondja elbusulva egy öreg magyar a búzatábla végén —, hatvanegy éves va. gyok, de még ilyen csapást nem értem meg. De van a szomszédomban egy nyolcvanéves ember, az is azt mondja, hogy-ilyen jégverés még nem verte el Rószkét... Paprikánk teljesen oda van, a búzából fó ha egy kévéből ki tudunk majd hozni egy litert... Feleségének könnyekkel telik meg a szeme Csupa kétségbeesés. — Jaj, hát mit eszünk az ősszel, amikor a tavalyi rossz termés után most is alig van betevő fala* tunk.., És Röszke, Szentmihálytelek, Nagy­széksés, Királyhalom az egész ha'almas földterület mind ezt a szörnyű pusztulás képét mutatják. A megszállt területről átjárók mesélik, hogy Horgoson ts teljesen el« pusztult a termés. Áz utakon mindenfelé asszonyok, leányok ődón. genek szomorúan. Reggel óta alig hallani szavukat, csak sírnak, — fogalmuk sincs arról, hogy mi lesz velük — A tisztelendő ur már tegnap valami olyas­mit mondott — beszéli az egyik rőszkei asszony —, hogy nagy vihar közeleg. De ilyesmire nem számítottunk Ma reggel, hogy összeverődtünk a templomban, egyikünk sem tudott imádkozni, csak sírtunk, rilunk, nem is tudjuk, hol az eszünk. ^ — Tessék nézni ezt a csöppséget —, mutat egy. másik asszony a karján ülő néhány hónapos gye­rekre. Ugy mentettem meg a jégtől, hogg az ágy alá dugtam. Mert a jég beverje az összes ablako­kat, oszt repült befelé. Röszkén valamennyi hát ablaka be van verve, a házak oldalairól a vakolatot verte le a jég Egy asszony bevisz a házba. Zokog a szeren­csétlen, amikor a kertet mutatja. Tegnap még pompás tökök, ma csak ugy lehet ráismerni, hogy, megmondja: ezek bizon tökök voltak... Nagy, lyukakat furt beléjük a jég. Odébb az uborkák semmisültek meg, valamennyi kettévágva. A sző­lőt is csak ugy lehet >agnoszkálnw,hogy elmondja: ez volt a szőlőnk. A drótokra felfuttatott szőlőn néhány levelétől megkoppasztott szár. A gyümölcs, fák ugy néznek ki, mint október végén, amikor már dermedten várják a telet Az egyiknek * tövében agyonütött szép kis füsti fecske holtteste, a szeme táján érte egy jégdarab. — Még ezer szerencse, hogy éjszaka volt az isten­ítélet —, mondják az asszonyok. Mert ha ez nappal ér bennünket, hát ember is sok bele pusztul, mert ekkora Jeget ml még nem lát* tunk. A tyúkok kint éjszakaztak a gabonatáblákon, reg­gel valamennyit törött lábbal szedtük össze. A lábasjószág is bizonyosan ott pusztul, ha nappal gyün ránk ez a rettenetes csapás. — Mit adok a gyerekeimnek enni!... — jajdul most feí egy szegény asszony. Még annyi pénzünk sincs, hogy vonatra ülnének és bemennének Sze­gedre elmondani, hogy mi ért bennünket.., — 15 pengőről hoztak ki hozzánk árverést.,. — szól most közbe egy öreg néni. Most már árverez­hetnek. Csak éppen azt nem értem, hogy miért nem hozták ki a cédulát akkor, amikor még volt egy kevés pénzünk... A végelátatlan földek kőzött, amerre a motor elzúg velünk, a vigasztalan pusztulás képe. Röszke és Szentmihály között visszafeléjövet emberek, asz­szonyok állnak az utakon, az egyetlen téma a pusztulás, a jégverés. Mindegyikük abban remény­kedett, hogy a jó eredménnyel biztató termésből törleszthetik adósságaikat Most mindenük oda, nem tudják, mit hoz a holnap. Egyetlen fillér káruk sem térül meg, mert az elpusztult földek nem voltak jégkár ellen biztosítva. — Biztosítottunk volna, de nem volt miből a. dijakat fizetni... A kép a Röszkét Szentmihálytelekkel összekötő hajmeresztően rossz ut két oldalán is ugyanaz, amilyen a szabadkai országút mentén volt Erre is a paprikaláblák néznek ki a lcgíiralinasabban, azulan a kukorica és a burgonva meni tőnkre a

Next

/
Oldalképek
Tartalom