Délmagyarország, 1931. június (7. évfolyam, 122-145. szám)

1931-06-17 / 134. szám

DÉLMAGYARORSZAG S^CCED. Szerue«zlös«g: Somogyi ucca 22.1.em. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, külesankOnyviai «t legytrodn • Aradi ucca S. Telefon r 13-OÖ. - Nyomda : Löw MoOl ucca 19. Telefon t 28-34. Távirati és levélcím - Délmagyarország Szeged. Szerda, 1931 junius 17 Ara 16 fillér AfbH VII. évfolyam, ljH szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-60, kUltítldítn 6-40 pengd. — Egyes szóm éra hélkSz­nap lé, vasér- és Ünnepnap 24 11(1. Hir­detések felvétele tarifa szrrlnt. Megje­lenik hétld kivételével naponla reoge A kamatlábemelés és a város A Nemzeti Bank másfél százalékkal emelte fel a kamatlábat. Ez az egyetlen intézkedés évi százötvenezer pengővel emelte a város kiadásait. Néha egy-egy ilyen intézkedés s az, ami egy-egy intézkedés nyomában jár, sókkal markánsabbul, sokkal szuggesztí­vebben világítja még a helyzetet, mint na­pókig tartó vita A szegedi közgyűlés bal­oldala hiába szólalt fel minden alkalom­mal az ellen a gazdálkodás ellen, mely nj adóval és függőkölcsönnel akarta meg­oldani a világválság szegedi frontjának pYöblémáit, 5-beszélhetsz jó vitéz, senki sem hallgat rád«, volt mindig a sorsa. Ha a világválság az egész gazdasági élét betegségének megnyilatkozása, akkor a kamatláb a lázmérő szerepét tölti be. Az­zal soha nem lehetett számolni, hogy a súlyosan beteg gazdasági rend kórképe mit fog mutatni s hogyan fog ennek a kór­képnek' egyes fázisaira reagálni a központi idegrendszer hőt szabályozó' szerve: a nemzeti bánkök kamatpolitikája. A függő­kölcsönökkel való pénzügyi kormánylás­nák_nfem utolsó sorban Hagy hátránya az. hogy a pénz felhasználásának terheivel előré számolni nem lehet. Hogy a pénz miré kell, azt tudjuk, hogv a pénz fel­használása milyen előnyökkel jár, azzal talán még számolni tudunk, éppen csak az kiszámíthatatlan, hogy a pénzért mit kell majd fizetni. Ilv módon minden köl­csönfelvétel népszerű szóval: lutri, mert a kölcsönvevő soha nem tudhatja előre, hogy mit kell fizetnie a pénzért s hogy a kamatszolgáltatás terhe fölér-e a pénz­felhasználás előnyeivel. . , A városi gazdálkodás pedig ott tart, hogv mint amilyen kíméletlenül jön el a házbérnegyed ideje, éppen olyan kérlelhe­tetlenül jön el a fiiggőkölcsön felvételének ideje is. Ebben ajz . évben. az év hatodik hónapjában már a második fiiggőkölcsön felvételét is elhatároztuk s csak a minisz­terelnök ur által emlegetett közigazgatási dsunyel-nek köszönhetjük, hogy még nem költhettük el egészen. Függőkölcsönből előlegezzük az állami kiadásokat, füsgő­kölcsőnből pótoljuk az elmaradt bevéte­leket, függőkölcsönből fizetjük a városi tisztviselőket és függőkölcsönből fizetjük a korábbi függőkölcsönök kamatjait is. — ez a városi gazdálkodás ugyan kiben kelt bizalmat és kiben ébreszt hitet a jövendő iránt? Minden fiiggőkölcsön elhatározása­kor az volt a legfőbb argumentum, hogy a pénzpiac mai helyzetében ennél előnyö­sebb kölcsön felvételével számolni nem lehet. A mai naptól kezdve azonban másfél százalékkal lettek súlyosabbak a fiiggőköl­csön terhei s ha ma sem lehetne olcsóbb kölcsönt felvenni a. város meglévő kölcsö­neinél, nagy kérdés, hogy a mai feltéte­lekkel elhatározta volna-e még a mai köz­gyűlésnek kortesek által hangolt többsége is a kölcsönök felvételét. Nemcsak helytelen, de káros az a vá­rosi gazdálkodás, mely a költségvetés rea­litását a winnipegi tőzsdejáték esélyeinek teszi ki s mely ugy sáfárkodik, hogy a Creditanstalt bukása s a német jóvátételi fizetések nehézségei a városnak máról hol­napra másfélszázezer pengő kárt okoz­hatnak. A város még mindig buzaparitás­ban szabja meg a földbéreket s ily mó­don az amerikai tőzsdén folytat a város játékot, — lassankint kiderült, hogy min­den századik bérlő sem fizeti gabona vé­telárából a haszonbért, de azért a város tovább tőzsdézik a gabonaárakkal s a városi bevételek nagyságát a csikágói tőzs­de jegyzéseitől teszi — habár közvetve is, de közvetlen összefüggéssel — függővé. A függőkölcsönök kamatlábának megállapí­tásával pedig oly^n gazdasági események­nek szolgáltatja ki a város pénzét, mint a Creditanstalt bukása, vagy olyan politikai eseménynek, mint a jóvátételi kötelezettsé­gek revíziójának megtagadása. Minden intézkedés átmeneti, minden felemás, minden csak elhalasztja a prob­lémák megoldását, de előbbre nem viszi a megoldás felé a problémát, minden ideiglenes, minden csak máról holnapra történik s közben csak egy jelenség ál­landósul, egy jelenség törvényesül: a ki­adások növekedése s a bevételek csökke­nése. S közben olyan váratlan kiadások merülnek fel, mint a függőkölcsönök ka­matjának százötvenezerpengős emelkedé­se. Ennyit vészit a város egyelőre a Cre­ditanstaltnál s ennyivel járul hozzá a né­met jóvátételhez. Kinek van ebben öröme? Senkinek. De kinek van belőle kára? Mindannyiunknak. Ez éppen elég indok lenne arra, hogy szakítsunk a gazdálko­dásnak ezzel a módjával s ha nem megv másként, szakítsunk azokkal, akik igy gazdálkodnak. Promencliadó, függőkölcsönök s elavüIT, sem a város, sem a bérlők érdekeinek nem megfelelő bérleti rendszer s emellett dáridók, farsangok és lakodalmas duhaj­kqdások a világválság mélypontján, — ez-e az a rendszer, mely a polgárság sanyar­gatott, reménytelen, kifosztott életének' tá­mogatást igér és segítséget adhat? A mai nappal százötvenezer pengővel lett szegé­nyebb a város annak a gazdálkodásnak eredményeként, mely függőkölcsönök és fogyasztási adók mankóival akar átlábolni a gazdasági válság mélypontján. Lemonőtoit az ossirák kormány Nagy Izgalom Bécsben a Creditanstalt Ügyének legújabb for­dulata miatt (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: Az Ender-kormány lemon­dott. A kormány bukását a Creditanstalt vál­sága idézte elő. Miután Winkler belügymi­niszter már a kora délutáni órákban beadta lemondását, a minisztertanács rendkívüli ülés re ült össze, amelyen ugy határoztak, hogy iaz összkormány lemond. Miklas köztársasági elnök a lemondást - elfogadta. A kormány a belügyminiszter lemondása után azért döntött az összkormány lemondása mellett, mert a gazdaszövetség támogatása nél­kül nincsen többsége a parlamentben. A belügyminiszter közvetlen lemondásának' oka az volt, hogy Juch. pénzügyminiszter a keddre virradó éjszaka aláirta a Creditanstalt külföldi hitelezőivel kötött, megállapodást, amelynek az a lényege, hogy az osztrák ál­lam teljes garanciát vállal a Creditanstalt külföldi tartozásáért, amelynek fejében az an­golok és amerikaiak kötelezik magukat, hogy két éven belül nem vonják vissza tőkéiket az intézettől.. A nemzetgyűlés főbizottsága kedden délután — már a lemondás után — ülést tartott, ame­lyen megvitatták a Creditanstalt-ügy egész komplexumát. Elsősorban akörül folyt a vita, hogy jogérvényes-f Juch pénzügyminiszter aláírása a külföldiekkel kötött megállapodá­sokon. Amig a főbizottság ülésezett, megje­lent a parlamentben a bécsi angol és olasz követ, akik Schober külügyminisztert keres­ték fel és vele hosszasan tárgyaltak. A Creditanstalt ügyeinek ujabb fordulata Bécsben nagy izgalmat keltett. Politikai kö­rökbe n abban reménykednek, hogy Szerdán már megalakul az uj osztrák kormány, amely­nek azonban már nem Ender lesz az elnöké­A szárazsás katasztrófával fenyegeti az amerikai búzatermést (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Newyorkból jelentik: Az amerikai gabonater­mést kiégés fenyegeti. Egyes gabonatermő te­rületeken a szárazság olyan nagy arányokat öltött, hogy az egész gabonatermés veszede­lemben forog. Az északnyugati államokban, ahol a szárazság már a mult évben is nagy pusztítást végzett, most ismét megsemmisítés­sel fenyegeti az egész termést. Kanada nyu­gati részében a szárazság szintén veszedel­mes arányokat öltött. A magyar—osztrák barátsági szerződés az osztrák nemzetgyűlés előtt A szociáldemokraták deklarációja Bécs, Junius 16. A nemzetgyűlés elfogadta a Magyarországgal kötött barátsági békéltető és döntőbiráskodási szerződést. A vita során LeutaeT a szociáldemokraták nevé­ben nyilatkozatot tett, amely szerint pártja el­fogadja ugyan a szerződést, de a szerződésbea említeti barátság nem a Magyarországon uralmon lévő politikai rendszernek gzól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom