Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-09 / 104. szám

Üf-LMAMAHUKO 1931 május 9. A szovgetveszedelemról, a vámnnióról, a revízióról, a leszerelésről franciabarát külpolitikáról beszellek a kttiugui tárca vitájában Károlyi külügyminiszter: »A kormány csak a legteljesebb várakozás álláspontját foglalhatja el a vámunió kérdésében* — Farkas István: „Magyarország külpoliti­kája várakozás és kapkodás" Rudapwl május 8. A képviselőházban élénk ér­deklődés melleit folyik a külügyi tárca költségveté­sének vitája. A pénteki ülésen az első felszólaló Karnis* Gyula volt. Most, hogy első alkalommal ragadja meg a szót a parlamentben — mon­dotta nz állami ilkár —, a szovjetveszedelemről kiván szólani. A szovjet ötéves tervének három célja van: az ip.irt termelés felfokozása, a mező­gazdaság kotlcklh í/álása cs a társadalom mechani­zálása. Ha az iiléve* terv megválóéul, akkor a stovjrlhaljtont n»''iíliár(»ms»»rnz«'Hlik. A legnagyobb baj az, hogy az európai államok közömbösen né­zik a síovjclkérdést. Szovjetoroszországban másfél évtized óta a legnagyobb kegyetlenségggel pusztít ják az embereket és senkinek sincs szava ellene Európa nemzetei végnélküli szánalmas és üres konferenciázá,sokkal töltik idejüket, de nem gon­dolnak arra, hogy összefogjanak közösen a szovjet­veszedelem ellen. Az természetes, hogy az egyes államok féltékenysége miatt uem lehet < gy modern keresztes haborul indítani a szovjet ell.n, de van egy másik lehelőség is, még pedig a vllágbojkoll. Kérdezte a minisztert, hogy nem lehetne-e egy nemzetközi diplomáciai mozgalmat indítani a szov­jet ellen? Hegyiflc0 Kl* Pál beszéde elején megemlékezett a magyar igazság nagy előretöréséről, majd a német—osztrák vámunió kérdésével foglalkozott és hangoztatta, hogy ez előkészítője a néni t tnM'hluss.nak. Nagy baj az, hogy a győztesek még ma is a legmerevebhen elzárkózunk attól, hogy Középeurópa mai helyzetét mjegváltoztas­sák, sőt még a trianoni békediktátumnak a ki­sebbségek javára szóló megállapításait is félre­magyarázzák és elcsavarják. Addig Európában nem lehet biztosítani az összefogást, amig nem enyhí­tenek azokon a súlyos sebeken, amelyeket a béke­diklátumok ütöttek a legyőzött nemzeteken. Wolff Károly: A külpolitikában ma főieg a gazdasági kérdések a döntőek, azonban a gazda­sági kérdéseken kivül erkölcsi tényezők is sze­repet játszanak nemzetközi viszonylatban. Hogy » szovjefveszedclem ilyen nagy, annak elsősor­ban az az oka, hogy a nemzetközi viszonylatban nem az erkölcsi igazság vezette az egves Mtokft. A trianoni é» vers;»||ie*| békeszerződések a ba?. MvIznKWiiak clőfutárjai Kijelentette, hogy a kül­földi irányítás tekintetében a legnagyobb biza­lommal viseltetik a kormány iránt. Az osztrák— német vámunió jelentőségét abban látja, hogy ez a gazdasági terv a legyőzött államok kebelében merült fel és igy tehetővé teszi más legyőzött államnak, igy Magyarországnak és Bulgáriának csatlakozását. A francia külpolitika vezetői té­vedésben vannak, ha azt hiszik, hogy egy eset­leges kölcsönnel ki lehet egyensúlyozni a né­met—osztrák vámunió halasát. A franciáknak olyan konkrétumot kell nyujtaniok Magyarország számára, amely egyenértékű azokkal a lehetősé­gekkel, amelyeket részünkre a német—osztrák vámunió megnyithat. I'nkots József hangsúlyozta, hogy Magyarország­nak nyugodt vérmérséklettel s a maga igazságá­nak tudatában kell fellépnie abban az európai nyugtalanságban, amely most külpolitikai téren észlelhető. A készülő terveket lábhoztett fegy­verekkel kell figyelni, hogy annakidején, mint té­nyezők bekapcsolódhassunk az eseményekbe. A jelen feladata az, hogy a reális kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat megteremtsük és ezért meg kell kötni a folyamaiban lévő, vagy belejezés előtt álló kereskedelmi szerződéseket. Adatokat olvasott fel ezután arról, hogy Csehszlovákia fegy­veripara mennyire fellendült és milyen nagy­mennyiségű fegyvert szállít Jugoszlávia. Kománia és Lengyelország számára Megdöbbentő jelenség ez a titkos fegyverkezés — mondotta — a készülő konferencia elölt. A kisebbségek védelmét nem­zetközi jog biztosítja, ezért a kormánynak első feladata kell. hogy legyen, bogy magyar test­véj-eink egyelőre legalább tűrhetően éljenek mos­tani viszonyaik között. Báró Láng Boldizsár a revizió kérdésével fog­lalkozott. A revízió nemcsak Magyarország, ha­nem eflpsz Európa érdeke. A revíziós mozga­lom nem jelent háborút, mert a revíziót kizáró­lag békés eszközökkel akarjuk elérni. A trianoni békét nem szabad összetéveszteni a békével, mert a trianoni diktátum nem nevezhető békének. Mi nem a békét akarjuk felborítani, hanem az igaz­ságtalan békediktátumot akarjuk megváltoztatni. Lukács György örömmel állapítja meg, hogy a revizió az utóbbi években nagy lépésekkel ha­ladt előre. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy nem a revízió idézi elő a háborút, hanem ellenkezőleg, a revizió elmaradása. A leszerelés kérdésében is komoly és határozott lépésekre van szükség. A kisebbségek kérdésében nem mutat­kozik javulás. Figyelmezteti a győző hatalmakat, hogy ne. feszítsék a húrokat a végletekig, mert nem lehet tudni hogy a kifeszített hurok hol és mikor pattannak cl. Bogya János: Mindenki tudja, hogy erőszakkal nem tudunk változtatni mai helyzetünkön, ha­nem csakis gazdaságpolitikai eszközökkel tudunk magunkon segíteni A magyar külpolitikának leg­aktuálisabb problémája a kivitel kérdésének ren­dezése és megfelelő hitelek biztosítása. Olyan polliMkái keli hirdetnünk amely Franciaországban szimpatiára talál. Peyer Károly újból hangsulvozta, hogv pártja a békeszerződések! igazságtalannak tartja Ezt ax álláspontot a szocialista nemzetközi fórumok is magukévá tetlék- ők is követelik a békeszerző­dések revízióját. A revíziós mozgalom élén a de­mokratikus Németországnak kell állania. Kövelelte az általános leszerelést. Hangsúlyozta, hogy, bár béke van. a fegyverkezés nagyobb, mint a háboru­elglti időkben. Ha Hendersonnak sikerül rábírnia Franciaországot és Olaszországot, hogy fegyver­kezését csökkentse, hervadhatatlan érdemeket sze­rez. Helytelen politikának tartja azt, hogy az egyes államok fegyverkezésére hivatkozva, mi is fegyverkezzünk. Bízik abban, hogy a leszerelési akcióra sor kerül. Kéri a kormányt hogy igye­kezzék Franciaországgal barátságosabb viszonyt fentartani. Szünet után Pinl»r László b?szélt. Azt mond tti, hogy ha a szociáldemokrácia nem fog kezei az egy búz által hirdetett nemzeti gondolattal, lej­tőre jut Európa. \lnlasits Géza szerint a magyar külpolitika esz­közei elavullak. A miniszterelnök németországi tartózkodásakor mindenki nagy diplomáciai ak­cióra gondolt és eredményeként a német—magyar vám szerződést látta, mindezideig azonban semmi sem történt. Hónapok teltek el azóta. Németország már eredményesen tárgyal I.ett- és Lengyelország !?al és Romániával is hamarabb fog kielégítő szer­ződést kötni, mint velünk. Ausztriában is első­osztályu fogadtatásban részesült a miniszterelnök, mégis" húzódnak a tárgyalások. Végül kijelentette, hogy bármit is írnak a külföldi lapok, a dolgozó magyar nép meg fog akadályozni minden kísér­letet, amely olyan királyság visszaállítására irá­nyulna. amely nem magyar, hanem más nemzet érdekéi szolgálná. Gr ót Károlyi Gyula külügyminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra. Hangsúlyozta, hogy egyes államokhoz való külpolitikai viszo­nyunk az utóbbi időben nem ment át lényeges változáson. A legmelegebb barátság füz bennün­ket Olaszországhoz. Ausztriához való barátságos viszonyunkat megerősítette a tél folyamán kötött barátsági szerződés. Egyéb államokkal változatlan a politikai viszonyunk. Remélhető azonban, hogy a gazdasági kapcsolatok felvétele folytán érintke­zésünk könnyebbé és bensőségesebbé válik ezek­kel az államokkal szemben is. A leszerelés kér­désében várakozó a magyar koi'mány álláspontja, hogy meg kell szüntetni a győztes és legyőzött ál­lamok közti különbséget, az egész vonalon egyen­jogúságnak és egyenlő elbánásnak kell lenni. A kormány megnyugvással fogad minden olyan ja­Fényképező gépek Szemüvegek 31 A. B. C. Ohulárlom HelHier Marton, Kárász occa 3. vaslatot, amely ennek az elvnek keresztülvitelét célozza, de nem járulhat hozzá semmi olyan meg­egyezéshez, vagy szerződéshez, amely ennek az elvnek a keresztülvitelét gátolja, vagy illuzórikussá teszi. — A békeszerződésekből eredő hibákat ma már a győztes államok is látják s ezért remélhető, hogy saját érdekükben is rátérnek arra, amit mi óhaj. tunk, e szerződések igazságos és méltányos meg­változtatására, mert enélkül elképzelhetetlen a bé­kés, megelégedett és gazdaságilag is prosperáló Európa kialakulása. Hangsúlyozta ezután, hogy a folyamatban lévő tárgyalások egyáltalán nincse­nek ellentétben sem a német—osztrák vámunió tervével, sem pedig a Briand-féle koncepcióval. A német—osztrák vámuniő tervét, amely bomba­ként hatott a nemzetkőzi politikai életben, fran­cia olddalról tulzoltan politikai irányhan állították be, holott ez gazdasági konoepciö. A kormány rsak a legteljesebb várakozó álláspontot foglalja el 1 fa­ben a kérdésben. Elhamarkodott lépés lenne, ha a magyar kormány ebben a kérdésben a vámunió irányában lekötné magát. A külügyminiszter ezután arról beszélt, hogy a külügyi kormányzat költségvetésébe nincs pa­zarló luxus, hanem arányban áll az ország pénz­ügyi viszonyaival. A Ház ezután « tárca költségvetését általános­ságban megszavazta. A részletes tárgyalás során a dmnél Farkas István szólalt fel. Polemizált az elhangzott kül­ügyminiszteri beszéddel és rámutatott arra, hogy Magyarország külpolitikája csupán várakozás és kapkodás. A kormány nem mer szint vallani sem a német.—osztrák vámunió kérdésében, sem a Briand-féle tervvel szemben. Utalt arra, hogy a szocialista párt már a második nemzetgyűlésen ki­fejtette azt az elvi álláspontját, hogy Magyar­országnak be kell illeszkednie a ktsantántba és lehetőleg ott kell verető szerepre szert tennie és megalkotnia Magyarország és a kisántánt közös vámterületét. A kormány ne oda csatlakozzék, ahol csak egy-két állam fog össze, mert ez há borura vezet, hanem oda, ahol egy nagy európai egységei akarnak megteremteni. A külügyi költségvetést ezután részleteiben is el­fogadták. Ezután áttértek a főldmivelésügyi tórea költségvetésének tárgyalására. Marsall Ferenc előadó beszéde után Hrgymegl Kiss Pál hangsúlyozta, hogy a földmivelésügvi tárca keretei szűkre vannak szabva és sokkal na­gyobb összegekre volna szükség. Sürgette az er­dősítési akció kiterjesztését és a gyümölcstermelés fejlesztését Az ülés fi óra Után ért véget. Ki irta a legszebb kerlngőkat ? Kinek voltak a legfü!bemász*bb dalai? Strauss Jánosai a „Széí asszonynak mu'Si'<álok .. cimO oyönyftiQ film. csupa Strauss muzsikából Ml. Héílőtál, Korsó Mezi. OTOCIKKEK Manhelm drogériában Klauzál tér 3. 192 munkára mlndtnkor 220 LAKATOS "'!•> •»-<<»•> Bille János lakatosraestertöl Ősz ucca Telefon Aut.: 28-84. Minden versenyen VELVART 3 9VÖZBefc OIAMANT €Pl MIFA kerékpárok. Kardos műszerész Csekonlcs ucca 3. sz. alatt. Gyermekkocsik nagy Táhsztikbai. Vállalónk fflzzonénco­zást, hegesztést, goomivolkaolzálást lelelösség •ellett. MEGNYÍLT! B Széchenyi Fagylalfszaión Széchenyi Ui 8. lulaidonos: Szalay Alfrédné. TOlcséres fagylalt . .10(111. Nagy adag fagylalt .soiiii. Kis adag fagylalt . .20 „ Nagy adag habbal .40 „ Kis adag fagylalt habbal 30 . Jeoeskéwé habbal 40 „

Next

/
Oldalképek
Tartalom