Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-07 / 102. szám

A SO TÁPÉRTÉKE Dr. Noordlen Károly- fapszségügyi titkos tanácsos és Dr. Salomo^ Hugó „Allgemeine Diatetik" cimü Berlinben 1920-ban megjelent müvének I. kötete szerint: % liíer sör tápértéke azonos 325 gram sovány (>al 82 „ Kövér mar fia fiús 225 M sovány ,, 284 „ burgonya 32 „ vaj 385 w tej 105 M Kenyér 470 „ alma vagy 37* darab 5© gramos tyuMofás lá p érié!* ével. B. 10 FrUhwirth Mátyás képviselő sajtópere Tonelli Sándor ellen Tanuvallom&sok a Kézműves Kamara körüli harcról — Destruktív és Izgató volt-e FrOhwirth Métyás szereplése? 1931 május 10. DÉOlAr.YAIJOítSZAr, 1931 , A főszolgabíró és a jegyző rágalmazás! pöre iTl DHmagyarország munkatársától.) Beszámoltok már arról a rágalmazási perről, amely Czappon Endre volt püspökielei jegyző és Nagy Gyula főszolgabíró között keletkezett. Az ügyben szarepet játszik Lengyel János püspökicici jegyző is. A három ember között eddig 19 per és fegyelmi égj keletkezett Egyik ilyen perben hozott ítéletet szerdán a szegedi törvényszék Hábermann tanácsa. Czuppon jegyző kérelmére 1929 ben fegyelmi eljárás indult Lengyel jegyző ellen. Ezt az eljárási Nagy Gyula vezette le. Az általa hozott véghatározat ellen Czuppon a vármegye alispánjához fellebbezést nyújtott be, amelyben azzal vádolta meg a főszolgabírót, hogy valahányszor közte és Lengyel között felmerült ügyben intézkedett, akkor az egyenlő elbánás elve nem nyert alka'mazást és az intézkedés a legtöbb esetben az 6 kárára történt. — Most. amikor már nyugállományba vagyok — írta tovább —,-még most se szúnt meg az az ellenszenves eljárás, amelyben a főszolgabíró és Lengyel János részesítettek... Nem fogok hallgatni, hanem viselt dolgaikat a nyilvánosság elé viszem. Megvádolta n főszolgabírót azzal is, hogy járatlan az ügyek intézésében és szubjektív, ahelyett, hogy tárgyilagos lenne. A biróság előtt Czuppon azzal érvelt, hogy igazat irt és kérte a valódiság bizonyításának elrendelését. A biróság elrendelte ugy a vád, mint a védelem tanúinak kihallgatását. Igen sok tanút hallgattak ki, akik részint a főszolgabíró, részint a vádlott mellett tettek vallomást A két legsúlyosabb vádpontot Czuppon jegyzőnek sikerült bizonyítania. Tanuk vallották, hogy Czuppon és Lengyel között felmerült ügyekben a főszolgabíró nem az egyenlő elbánás elvét érvén ;}esitette. De vallomást tettek arról is, amit Czuppon a beadott fellebbezésében »viselt dolgoknak* jelzett. A többek között azt vallották, hogy a főszolgabíró ingyen használta az előfogatot, holott azért fizetnie, kellett volna. Amikor Czuppon jegyzőt egy alkalommal azzal vádoltál; meg, hogy ő lop legtöbbet a faluban, Nagy főszolgabíró nem adott neki felhatalmazást a rágalmazók elleni per megindítására. A főszolgabíró is felvonultatta tanúit, akik viszont Czuppon ellen tettek mllomást. A biróság ezután Ítéletet hozott amelyben felhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt 600 pengő pénzbüntetésre itélte a jegyzőt. A két első vádpont alól a biróság felmentette Czuppon jegyzőt, mert ugy találta, hogy ezekre nézve a bizonyítás sikerült. A többi vádpontokra nézve a biróság nem látta sikeröltnek a bizonyítást. A biróság az itélet végrehajtását felfüggesztette. Dr. Schwarcz István védő az itélet ellen fellebbezést jelentett be. FOTOCIKKEK M a n h e I m drogériában Klauzál tér 3. 192 A németek revízió alá akarják vétetni a békeszerződésnek a háborús felelősségről szóló pontját Berlin, május 6. A Lokalanzeiger jelentése szerint a Népszövetség német központi irodája (Zentralstelle des Volksbundes) Bremenben évek óta tartó fáradságos munkával összegyűjtötte a háborús bűnösség kérdésére vonatkozó összes hivatalos és nem hivatalos okiratokat. Az okiratok alapján a világ valamennyi nemzetéhez azzal a kéréssel fordult, bogy vele együtt dolgozzanak a versai'lesi szerződés hírhedt 231. szakaszának a megsemmisítésén, amely Németországot jelöli meg a háboru egyetlen okozója gyanánt. Számos országból az a válasz érkezett, "hogy készek a német szövetségnek ezt az igyekvését támogatni. (A Déímagyarország munkatársától.) A Tonelli —Frühwirth.téle ismeretes sajtópert szerdán tárgyalta ismét a s2egedi törvényszék Vild tanácsa nagy érdeklődés mellett. Megjelent a főtárgyaláson a főmagánvádló. Frühwirth Mátyás országgyűlési képviselő is. Az elnök a tárgyalás előtt kibékülésre hivta fel a feleket, de sem a vádlott, sem a főmagánvádló nem volt hajtandó békülni. Az egész szerdai nap ta-r.;' " vitásokkal telt el. Elsőnek Perlakit György országgyűlési képviselőt hallgatták ki, aki valamikor egyforma nézeten volt Frühwirthtel a kézmüveskamarát illetőleg. Perlaky kihallgatása során elmondotta, hogy r kézmüveskamara ügyében már-már megegyezés jött létre, amikor azt Frühwirth felborította. Tudomása van arról, hogy az %lPOSz« vezetői közül többen kijelentették, hogyha a kézmüveskamara gondolata diadalra jut, akkor a jelenlegi tisztviselőket ki fogják dobni Frühwirthet többszer meghívták a kamarák, hogy nézze meg személyesen a kamarák ügy menetét, de Frühwirth kitér! a meghívás elől. Frühwirth egy alkalommal azt mondotta, hogy >a kézmüveskamara becsületesebben és őnz-ellenebbül fogja szolgálni az iparosság érdekeit*. Ezt a kijelentést a szolnoki gyűléskor tette és azért maradt meg az emlékezetében — vallotta Perlaky —, mert ezt nagyon szerencsétlen kijelentésnek tartotta. Frühwirth állandóan beszélt arról is. hogy a kamarai tisztviselők miiyen magas dotációt élveznek. Tudomása van arról, hogy a szegedi kamara álláspontja az volt, hogv az iparosságnak szüksége van egy központi szervre és hajlandó lett volna ezt anyagilag is támogatni. Frühwirth beszédeiben többször felvetette azt a kérdést, hogy mire költik el a kamarák az iparosság keserves filléreit? Az a véleménye, hogy Frühwirth működése ellenséges hangulatot kellett a kereskedelmi és iparkamarák elten. Hangoztatta Frühwirth azt is, hogy a flo/a-ügyben a kamara nem tett meg mindent a kisiparosság érdekében. Általában az volt Frühwirlhnek az álláspontja, hogy a kamarák jelenlegi összetételükben nem tudnak és nem akarnak semmit se tenni a kisipar érdekében. f>r Tonelli Sándor kérdésére a tanú kijelentette, hogy tudja azt, hogy a Bata ügyben a fennálló szerződések keretében f kamarák mindmt mentettek, amit lehetett. Elmondotta még Perlaky, hogy Frühwirth beszédei ellenséges indulatot váltottak ki az iparosságból a kamarák ellen, beszédeiben — az ő véleménye szerint — fidlépte a jogos kritika határait, túlfeszítette n kedélyeket olyan mértékben, amilyent egy kormánypárti képviselőtől nem lehetett 'tárni. 6 éppen emiatt hidegült el Frühwirthtől. Viselkedése destruktívnak sem mondható, de izgatónak igen, beszédei puskaporos hangulatot teremtettek. A fő. magánvádló azzal hintette el az iparosság kőzött az elégedetlenséget, hogy a pesti kamaránál lévő nagy fizetéseket ugy tüntette fel, mintha az általános lenne az egész országban. Ezután Frühwirth Mátyás intézett több kérdést Perlaky tíyőrgyhőz. Megkérdezte, hogy emlékszik e arra. hogy valaha egy nézeten voltak. — Eredetileg igen. — válaszolta a tana, — Emlékszik.e, hogy valamikor ön is azt hirdette, hogy az iparosságot ki kell vonni a keresBelvórost Mozi A legnagyobb publikum siker! Mától vasárnapig Mindenki filmje a Nyugati front1918<MM Korzó Mozi Előadások kezdete 5, 7, 9, raíér- éa Ünnepnap a premier Marlene Dietrich - Emil iannigs nagy altra! Kék angyal epnap 3, 5, 7, <» órakr nagy attrakcióla, a Kizárólag csak felnőtteknek! órakor.