Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-06 / 101. szám

1931 május 6. DÉLMAGYARORSZAG A szegedi szabadelvű párt felkérte Rassay Károlyt, hogy ismét vállaljon Jelöltséget Rassay kedden este Szegedre érkezeti és részivel! a liberális párt értekezletén (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi nemzeti szabadelvű párt vezetősége ked­den este értekezletet tartott, amelyen a veze­tőség meghívására megjelent Rassay Károly, Szeged országgyűlési képviselője is. A párt ve­zetőség az értekezleten ünnepélyesen felkérte Rassay Károlyt, az országos szabadelvű párt vezérét, hogy az elkövetkezendő országgyűlési választásokon az egységbe tömörült szegedi el­lenzéki polgárság zászlaját vigye ismét diadalra. A pártvezetőség tagjai arra kérték Rassay Ká­rolyt, hogy a jelöltség újbóli elvállalásával segitse ismét győzelemre Szeged ellenzéki tö­megeit, ezzel szemben ígérik, hogy ellenzéki meggyőződésük töretlen erejét és teljes harci készségét rendelkezésére bocsájtják. A párt meg van győződve arról, hogy a kivívandó győzelem impozáns arányaiban egyformán do­kumentálódni fog Szeged traci innálisan libe­rális és demokrata szelleme, valamint ra­gaszkodása Rassay személye és országos vo­natkozásokban is megbecsült értékei iránt. Rassay Károly válaszában megköszönte a személye iránt megnyilvánult bizalmat, ame­lyet elsősorban Szeged ellenzéki polgársága részéről az ország legtiszteletreméltóbb ha­gyományai iránt tanúsított törhetetlen ragasz­kodás számlájára könyvel el. A szabadelvű párt vezetősége kérésének szivesen és öröm­mel tesz eleget, annál is inkább, miután köte­lességének tartja, hogy Szeged város ellenzéki tömegeinek egységes felvonulását a választá­sokon sikerhez segítse. Ezzel kifejezést kiván adni annak a tiszteletnek és szeretetnek, ame­lyet Magyarország első vidéki városa és an­nak dolgos polgársága iránt érez. ígéri, hogy a választási küzdelemben a legnagyobb erő­vel és lelkesedéssel vesz részt. A pártvezetőség tagjai lelkes hangulatban vették tudomásul Rassay kijelentéseit. Az érte­kezlet a képviselő éltetésével ért véget Rassay Kát-oly szerdán reggel utazik vísz­sza Budapestre, 4 SchadlHfanács 6 hónapi fogházra és 6000 pengő pénzbüntetésre itélte Prónayt Szigora megállapítások az Ítélet indokolásában — Prónay Pál elhagyta a fogházat Budapest, május 5. A Prónay—Ranzenber­ger-féle sajtóperben kedden délelőtt hirdette ki Schadl tanácselnök a biróság ítéletét. Esze­rint Prónay Pált kétrendbeli sajtó utján elkö­iwetett rágalmazás vétsége miatt 6 hónapi fog­házbüntetésre és hatezer pengő pénzbünte­tésre itélte, kötelezte ezenkívül 2838 pengő bünügyi költség és 8 ezer pengő ügyvédi költ­ség megfizetésére. A biróság elrendelte Prónay szabadlábrahelyezését. Az Ítéletet nyilvános tárgyaláson indokolta meg a biróság. A sajtóper keletkezésének az oka az, hogy Prónay el volt keseredve katonai karrierjé­nek megszakadása miatt és ezt egykori he­lyettesének, Ranzenberger Viktor őrnagynak tulajdonította. Prónay a tárgyaláson bizonyí­tani akarta vádjait, de ezek bizonyítása a törvényszék Ítélete szerint nem sikerült. A mentőtanuk vallomását a biróság jnbiszemüek­nek mondotta ugyan, de megállapította, hogy a vallomásoknak olyan a színezetük, mintha azokat a vádlott a maga javára — kierősza­kolta volna. Az ítélet indokolása foglalkozott azzal is, hogy miképen vált ki Prónay a hadseregből. Ez nem történt meg olyan simán, mint ahogy feltüntették, de még sem akartak senkit sem kompromittálni. Prónay szembehelyezkedett Bethlennel is — folytatja az indokolás — és ezért kellett távoznia. Foglalkozott a biróság Prónay politikai szerepével is és bírálat alá vette magatartását is. Megállapította a tőr­vényszék, hogy Prónay Habsburg- és király­ellenes politikát folytato't, később, házassága után pedig semlegesnek mondotta magát Meg­állapította ezenkívül a biróság. hogy Prónayt cselekedeteiben a biu*ág és az érvényesülési vágy jellemzi. Az ítéletet Prónay megfellebbezte. A7 i!élet hirdetés után Prónay elhagyta a fogházat. Pálfy intendáns letiltotta Kürthy Györgynél a további „eredeti bemutatókat" Nem lesz gyilkosság a Hableány-szállóban (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi szinház sorsa ismét a lehető legbizouy­talanabbá vált. Az áprilisi közgyűlés, mint emlékezetes, felhatalmazta a polgármestert, hogy a színigazgatói állást — miután az or­szágos pályázat meddő maradt — meghívás utján töltse be. Feloldotta a közgyűlés ko­rábbi határozatának azt a részét is, amely az uj vállalkozó-igazgatót ötvenezer pengő óvadék lefizetésére kötelezte volna, de fenn­tartotta határozatának azt a részét, amely az uj igazgató számára hatvanezer pengő évi szubvenciót és az operaelőadások rendezésé­hez húszezer pengő támogatást biztosi', vala­mint átengedj neki a szinházi büffé és a ruha­tár jövedelmét. A polgármester a közgyűlés ntán azonnal megkezdte a tárgyalásokat azokkal a szak­emberekkel, akik hajlandóságot mutattak a a szinház átvételére. Elsősorban dr Janovits Jenőhöz, a kolozsvári szinház igazgatójához fordult és értesítette, hogy a város szivesen látná a szinház élén. Janovits ugyanis már az országos pályázat"idején érdeklődött a sze­gedi szinház iránt a súlyos pályázati feltéte­lek azonban visszariasztották és igy pályáza­tát be. sem nyújtotta, azonban közölte a vá­ros hatóságával, hogy enyhébb föltételek mel­lett szivesen átvenné a színházat, természete­sen csak akkor, ha egyáltalában szó lehet Kolozsvár, illetve az erdélyi magyar színészet elhagyásáról. Janovits Jenővel kapcsolatosan olyan hi­rrk terjedtek el, hogy végérvényesen le.fnon­BŐKÉNEK JÓTEVŐ ÁPOLÓJA ELIDA SZAPPAN dott szegedi terveiről. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag a polgármesterhez, aki kijelen­tette, hogy Janovilstól még nem érkezett vá­lasz, de a választ minden pillanatban várja. Ettől a választól függ azután, hogy kezdőd­nek-e komoly tárgyalások másokkal is, vagy nem. Ha ugyanis Janovits az ismert feltéte­lek mellett vállalja a szegedi szinházat, akkor minden más kombináció megdől és ő lesz a szegedi színigazgató. Mivel a kérdés megoldása rendkivül sür­gős és minden további halogatás a jövő sze­zon társulatának megszervezését veszélyeztet­heti, a polgármester megbízta dr. Pálfy József polgármesterhelyettes-intendánst hogy keresse tel azokat a színházi szakemberebet, akikről szó le­hel a színigazgatói állás belül* lésénél. Dr. Pálfy József szerdán Budapestre utazik, azt azonban, hogy ott kikkel fog tárgyalni, nem közölté sem ö, sem a polgármester. Bu­dapestről valószínűleg tovább utazik, össze­gyűjti az összes adatokat és körútjának ered­ményét közölni fogja a polgármesterrel. Elterjedtek olyan hirek is, hogy a meddő országos pályázat két résztvevője, a Tolnay— Sziklai-féle társulás és Görög Sándor, aki leg­tovább kitartott megegyeztek és közösen kí­vánják átvenni a szinházat Ezt a megoldást állítólag a polgármester is szivesen látná, sőt — igy is szóllak a hirek — maga a polgár­mester ajánlotta nekik ezt a megoldást. — Ebből annyi igaz — mondotta a polgár­gármester —, hogy Görög Sándor vetette fel ezt az ötletet és én kijelentettem, hogy ez a megoldás tetszetősnek látszik. A helyzet tehát teljesen bizonytalan, de remény van rá, hogy rövidesen talán mégis tisztázódik a kérdés. A szinházi fronton különben Igen érdekes esemény történt. Mint emlékezetes, a legutóbbi közgyűlésen éles támadások hangzottak el a szinház igazgatási rendszere ellen. Pásztor József felszólalásában többek között az eredeti bemutatók forszirozását kifogásolta és adatok­kal bizonyította be azt, hogy a közönség vég­érvényesen megirtózott az eredeti bemutat lóktól. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, * szinház intendánsa hivatalos levélben közölte most Kürthy György igazgatóval, hogy nem |áral hozzá a tervezett ujabb eredeti bemutatók meg­tartásához, köztük a »Gyilkosság a Hableány-szállóban* cimü darab előadásához sem, pedig ezt a da­rabot már kiszerepezték a szinházban, sőt a próbák is megindultak már. Az intendáns azzal indokolta meg elhatározását, hogy a kö­zönség erősen idegenkedik az eredeti bemu­tatóktól és igy azok folytatása a szinház anyagi érdekeit veszélyeztetné. Az intendáns rendelkezése alapján a -Hab­leányt* már le is vették a műsorról. Falnedvesség, salétrom, gomba ellen a teljesen szagtalan fehér „Biber-F", talajvíz ellen „Biber-A" biztosan és örökre szigetel. Beszerezhető: l.andesberg Mér épí­tési anyagkereskedő és Haraszthy Géza festék­kereskedő cégeknél, Szeged. B. 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom