Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-05 / 100. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. ScerHesztMég: Somogyi ucca XZ.I.em Teleton: 23.33. ^ KladAhlvatol. kOlcíönhönyviAr ét tegylroda • Aradi ucca 8. Telefon: 13-06. - Nyomda t Löw (.Ipát ucca Itt. Telefon : 26-34. TAvlrnd Kedd, 1931 május 5 Ara IS fillér ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20, vidéken és Budapesten 3<00. klllfHldtfn 0--40 pengő. — Egye* itim Ara hélköinap 16, vasár- é» Ünnepnap 24, 1111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megle""" »Eicmn! ÍD-J* loviran v/VV i * . ... detétek (elvétele fnnin uenni. negielevélcím DélmngyaroraxAq Szeged. • 11. eVlOiyatlIl, 1UU. sZcUII len i, héttő kivételével nnponla reoget Hozsánna Franciaországban 1804-ben lelepleztek egy királypárti összeesküvést, amelynek Napoleon eltávolítása volt a célja. Az öszszeesküvésben résztvett s emiatt börtönbe került Polignac herceg, a későbbi X. Károlynak, XVI. Lajos öccsének, az utolsó Bourbon-királynak egyik miniszterelnöke is. Ennek a Polignacnak nevezetes szerep jutott Franciaország későbbi történetében, amit nemcsak ő, hanem Franciaország is annak köszönhetett, hogy amikor az öszszeesküvésben való részvétel miatt börtönben ült. megjelent neki — legalább is a herceg igy adta elő — a szent Szűz, megáldotta és megbízta azzal, hogv szabadítsa meg Franciaországot a demokrácia gonosz szellemétől. Hogy tett eleget Polignac ennek a megbízatásnak? A királynak nem tetszett a parlament. Polignac azt tanácsolta, hogy oszlassa fel. A választáson győzött az ellenzék. Polignacnak ez ellen is volt orvossága. Tanácsára a király elnapolta a parlamentet és közzétette a hivatalos lapban, hogy rendeletekkel fog kormányozni. Az államcsínyt kihirdető rendeíet után Polignac diadalmasan , jelentette uralkodójának, hogy Páris csöndes. Közben a nagyeszű Talleyrand remek játszmája folytán gvors ütemben érett a helyzet X. Károly bukásáig. Ekkor is világtörténeti szerephez jutott Neuilly, ahol a trónon sorra következő Orleans Fülöp lakott és Trianon, a menekülés utján X. Károlynak második allomása. Az első állomáson, Saint-Cloudban Polignac kitartott a — vigasztalás mellett. Azt mondta a királynak, hogy álmában megint látomása volt s a látomás közölte vele, hogy nincs semmi komoly veszedelem. Másnap aztán bebizonyosodott, hogy tiem is volt. Mindössze két érdekes esemény történt. Casimir Perier föllépésére leszerelt az utolsó két királyhü ezred is. ís déli 12 óra öt perckor Talleyrand elővette az óráját s olyan hangon, mintha időjárásról csevegne, ezt mondta: — Julius :39-én déli tizenkét Óra öt perckor véget ért a Bourbonok idősebb ágának uralma Franciaország fölött. • Már most mért mondtuk ezt el1 Lehet párhuzamot vonni a polgárkirály trónralépését megelőző és siettető franciaországi események s Magyarország mostani politikája között? Nem. De mintha a szellemben volna hasonlatosság. Tiz év óta a közélet minden frontján megjelennek, ágálnak, kitartanak és megmaradnak a — Po'lignacok. Nekik is látomásaik vannak. Látomásaik arról, hogy csak ők a jó magyarok. Látomásaik arról, hogy nem kell a népnek a demokrácia. Látomásaik arról, hogv csak az a jó. amit a a kormány csinál, de az aztán föltétlenül és minden körülmenyek között jó. Látomásaik arról, hogy ez az ország csak addig lesz boldog, amig a kormánnyal szemben minél többen lesznek függőségi viszonyban s amig minél többen gyakorolhatják a szavazatukat — nyíltan. Látomásaik arról, hogy rendes ember csak akkor támogat valamit, ha a kormány az időt elérkezettnek látja rá. S látomásaik arról, hogy jó honpolgár vakon aláveti magát a mindenkori uralomnak, amellyel szemben nem hangoztat kívánságokat, nincsenek igényei, mert minden a legnagyobb rendben van itt, kivétel nélkül" mindenkinek megvan a mindennapi munkája, sőt kenyere is, nincs elégedetlenség, nincsenek csődök, öngyilkosságok, fizetésképtelenségek, olyan, de olyan jól megy itt kicsinek és nagynak, nőnek és férfinek, gazdagnak és annak a régmúlt rossz időkből emlékeztető gyanánt megmaradt néhány szegénynek, mmt még soha. Soha! Soha! Soha! El tudjuk képzelni, hiszen különb dolgok is megtörténtek már. hogy valaki fötAlljon a közgyűlési teremben s egészen komoly, higgadt, alapos, logikailag és történelmileg is helytálló beszéddel érveljen a mai kormányzati rendszer mellett. Végül is Bethlen, politikájának nagy tévedései, kormányzatának kétségbeejtő hibái mellett, sőt ellenére is nagy államférfi. Mégis j ki gondolhatta volna, nogv a titkosság el| len a kormányelnök kiválósága és az lesz a legsúlyosabb érv. hoav Csehországban is titkosan^ szavaznak? De Csehországban esznek is. Emésztenek is. Lélegzenek is. Szeretnek is. A jó magyar ezentúl már csak az lesz tehát, aki mindezt beszünteti, csak azért, mert csinálják a csehek is? A frázis-hazafiság egyik számottevő ténvezője mai leromlottságunknak. Nehigvjék, hogy gróf Bethlen István nem tudja és nem fájlalja ezt. De szerencse, a nemzet szerencséje, hogy a kormánypártiságnak az a szelleme fett úrrá az egész országban, amely félelmes arányokban nyilatkozott meg a szegedi közgyűlésen. Ez a szellem szokta elsötétíteni és megakadálvozni a kormányok tisztánlátását Követelik a választás titkosságát? A követelés dübörgése nem érhet fel tőlük a kormányig Követelik a szabadságjogokat? Jó kormánypártiak hódolattal jelentik, hogy a/ országban minden csendes. Segítségért jajdul fel a munkanélküliek és a tönkrementek rémesen nagy tömege'' Egységespárti frontokon tömör falankszban övezik a kormányt és derékban földig görnyedve zengik, hogv »csak hódolat illet meg. nem birálat«, a bajokért csak a gazdasági krizis a felelős. Van numerus clausus? A kormány, ha tőle függne, már régen megszüntette volna. Nincs ipar, kereskedelem? A kormány szűntette meg0 Tönkrement a földműves? Majd összeszedi magát. Veszedelem nincs. Hozsánna a kormánvnak. A Winkler Elemérek", a Török Bélák bizonyára nem tudják, milyen komoly, sőt nagy történelmi szerepet töltenek be. A román és a szerb király váratlan találkozója Orsován Kfrálylalélkozó miniszterelnöki klsérelíel és hosszas tárgyalásokkal (Budapesti tudósítón 1: ' e 1 e f o n j e 1 e ntése.) Bukarestből jelentik: Káro'v román király és Sándor jugoszláv király hétfő délután Orsován találkoztak, ahol Jorga és 7.s!fkovRs miniszterelnökökkel hosszas megbeszélést folytattak. A román király szombaton és vasárnap Temesvárolt tartózkodott, ahonnan hétfő reggelre várták vissza Bukarestbe. Politikai körökben nagy meglepetést keltett annak a híre, hogv a király a jugoszláv királlyal együtt Orsován időzik Sándor király Zsifkovics miniszterelnök kíséretében monítoron érkezett. Előbb a kél király és .8 kél miniszterelnök együttes raegb szélest folytattak Később külön tárgyalt a két király és a két kormányfő. A váratlan királytalálkn'zónak politikai körök, ben igen nagy Jelentőséget tulajdonítanak és azt hiszik, hogy ez összefügg * kisántánt külügy, minisztereinek folyó tanácskozásával Azt hiszik, hogy e tanácskozás anyagában előkelő szerepri: játszott n német—osztrák vámunió kérdíse, de biztosra veszik, hogy részletesen megbeszélték országaik aktuális kérdéseit is. Hivatalos körökben a találkozásnak igyekeznek családi színezetet adni, miután tudvalevő, hogy a két király sógorsági viszonyban van. Beavatott körökben azonban tisztában vannak azzal, hogy a találkozásnak politikai Jellege van, amit az is bizonyít, hogy a királyokat a miniszterelnökök is elkísérték Orsovára. X hlsőntánt honlerencla Bukarest, május 4. A kisántánt konferencia msi napirendjén » német—osztrák vámunió problémája és a preferenciális vámok kérdése szerepelt. Benes fejtette ki álláspontját, még pedig ugy politikai mint gazdasági szempontból, majd ismertette a Briand esetleges terveit is. Az eszmecsere végén, amelyben Arg?loianu, Manoüsou, Marjnkovics és Ghyca vettek részt, megállapították, hogy a kisántánt mind a három állama egyetért a kisántánt államok további eljárása tekinteteben is, mindenekelőtt pedig a preferenciális vámok kérdésében. Ös&v dr. Jancsó Mitelósné (>alálos Holtan találtáK budapesti lakásának fUi dőszobá fában (Budapestitudősitőnk telefonjelentése.) A Muzeum-ucca 9. számú házban hétfőn este megrendítő baleset áldozata lett özv. dr. jancsó iMiklósné dr. Bánórzy Margit, a szegedi egyetem nemrégiben elhunyt professzorának özvegye. : özv. Jancsóné az esti órákban a fürdőszobájába ment, hogv megfürödjön. Inasának feltűnt, hogy az orvosnő tul sokáig-időzik a fürdőben. Bekopogott, d« többszöri kopogására sem kapott választ. Az ajtót betörte és úrnőjét a fürdőkádban eszméletlenül találta. Azonnal, értesítette a mentőket akik -megállapították, hogv, özv. Jancsóné halott. Rendőri bizottság szállott ki a helyszínre, hogy,