Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-31 / 121. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca EZ. I. em. Teleion: 23-33. - Kiadóhivatal, lOlclönkönyvíár és legyirodo : Aradi ,cca 8. Teleion r 13-06. — Nyomda : LBW linói ucca 19. Telefon: 26-34. Távi roll 5» levélcím • Délmnoynrorszón Szeacl. Vasárnap, 1931 május 31 Ara 24 fillér VII. évfolyam, 2.2.1. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3-60, ltUlftildttn 6'40 pengS. — Egyes szóm Ara hétköznap 16, vasár* és Ünnepnap 24 1111. Hirdetéseit felvétele tarifa szerint. MegjeleníU hétlA Kivételével naponta reooel Hősök napfa Voltaképen bántó dolog az, hogy az évnek csak egyetlen napja a hősöké. Napokkal ezslőtt jelent meg végleges kimutatás arról, hogy hány hősi halottja volt az országnak. A. kimutatás adatai alapján meg lehet állapítani, hogy ha már a vasárnapokat és sátoros ünnepeket nem is számítjuk, minden köznapon kétezer hősi halottat kellene meggyászolni ennek az országnak. A katolikus egyháznak több szentje van, mint ahány nap van a nap!árban, kellett tehát egy napot áldozni azoknak a szenteknek is, akiknek külön nap már nem jutott Hősök napját nekünk is csak' akkor lehetne tartani, ha az év minden napján megemlékeznénk a hősökről. Kétezer hősi halottról kellene megemlékeznünk minden nap és még mindig jutna emlékezni való a Hősök Napjára is. Az ember fut az emlékei elől. A menekülés vágya él mindannyiunkban, futunk azok elől az emlékek elől, melyek felriasztanák éjszakáinkat s fojtó lidércként ülhetnek mellünkre. Mint ahogy az átdorbézolt éjszaka után odaállunk a tuss aláj s a viztől várjuk azt, hogy lemossa a szennyes emlékeket, a háború átdorbézolt tivornyái után is ugy fürödtünk meg az életőröm derűjében, mintha az Léthe vize lett volna. Felejteni, felejteni, — ezt üvöltötte bennünk az élet minden porcikája. Elfelejtettük a sorbanállást, elfelejtettük a tábori levelezőlapokat, elfelejtettük a kukoricakenyeret, elfelejtettük a hadikölcsönt, elfelejtettük az átvirrasztott éjszakákat és átverejtékezett nappalokat, elfelejtettük a felvirágozott katonavonatokat s a lesöté ti tett kórházvonatokat, elfelejtettük a kenyérjegyet és a Szénszünetet, elfelejtettük a csukaszürkeSzint, elfelejtettük az éhséget és rettegést, elfelejtettük a hadijelentések tragikus levegőjű bornirtságait, mindent, ami Szenvedés volt. mindent, ami kétségbeesés volt az idegeknek és az értelemnek' minden megpróbáltatását siettünk elfelejteni, nem csoda hát ha hatSzázezer hősi halottnak nem jut több, mint egyetlen nap a kalendáriumból. A háború hősei nem tudják, hogy miért haltak meg, de tudjuk-e vájjon mi? Tudjuk-e mi, a megcsonkított ország megcsonkított életű népe, hogy miért kellett meghalni a magyarok Százezreinek? Világhatalmi hóbort, vagy versengés a petróleummezőkért? Német szupremácia, vagy az angol ipari termelés válsága, — mindezek a problémák bennünket csak a figyelő ember értelmén keresztül érdekeltek. Dehát ezért kellett elpusztulni hatSzázezer magyar embernek s ezért kellett megcsonkulni az országnak? Ma már a »liberalizmustól megtisztított történelemtudomány« Sem tanítja azt, hogy annak' a főhercegnek haláláért kellett megkezdenünk a háborút, aki túlzottnak tartotta Magyarországnak a monarchia keretein belüli függetlenségét is. A végzet borította ránk fekete szárnyát s akkor olyan mindegy, hogy a végzetet mi hívta ki, gazdasági versengés-e vagy presztizsvetélkedés s olyan mindegy az is, hogy semmi közünk nem volt még azokhoz az ürügyekhez sem, melyek miatt megkezdődött az a háború, melyben elvérzett a nemzet és elvérzett az ország teste. Mindegy már, hogy oktalan hóbort áldozta-e tel drága életüket, vagy hősi önfeláldozás dobta őket a halál karjaiba, ök elvégezték és elvégezte felettünk ítéletét a keményöklü sors is. De amikor »az éjnek rémjáró szaka« van, hátha felkelnek egyszer ők is sirukból? A pókok kitépett lábai kaszálnak. Hátha egyszer kaszálni kezdenek a tövükből kitépett lábak Volhiniában és Doberdón is, hátha egyszer látni kezdenek a kicsurgott szemek s elkezdenek üvölteni az átlőtt tüdők? Hátha egyszer szavazati jogot kapnának a hősök is, akiket meggyászolunk, megsiratunk, ünneplünk', de akiknek tragikus életén és tragikus halálán okulni nem akarunk. Megengednék-e nekünk ezt az életet, megengednék-e nekünk az ország javaival azt a gazdálkodást, megengednék-e az ország szellemi kincseinek azt az eltékozlását, amit vétkezünk, mulasztva és cselekedve? ök meg tudtak azért halni, amiért mi élni nem tudunk. Hatszázezer magyar testvérünk sírhalma felett mi kockát vetünk s az uralom morzsáiért marakszunk, ők feláldozták az életüket., de mi nem tudyik feláldozni a halálukat Hát lehet az, hogy »annyi sziv hiába onta vért« s lehet az, hogy csak keresztfa s csak emlékkő telezze halálukat s nem annak a társadalmat összefogó, nemzeti életet gazdagító,, minden magyart összeterelő politikának uralma, amiért élni méltó és halni érdemes? Nem elég az, ha a hősök' napján csak' megemlékezünk a hősökről. Hatszázezer halót! szelleme jár közöttünk. Tudunk'-e dalolni, tutudunk-e nevetni addig, amíg a történelem igazságtevése nem adja vissza a nemzetnek azt, amit elraboltak. A legújabb hirek szerint kedden feloszlatják a képviselőházat A választások terminusa: junius 28 és 29 ! és ezen az ülésen fogja a miniszterelnök be mutatni a Háznak az országgyűlés feloszlat! sáról szóló kormányzói kéziratot. A választások terminusáról teljesen megbízható hírek természetesen még ma sínese nek', a politikai világ még mindig csak" kombinációkra van utalva. A kombinációknak a legnagyobb része megegyezik abban, hogy junius 28-án és 29-én lesznek a választások. (Budapesti tudósítónk ielefor.jrtentése.) Minden jel arra vall, hogy a képviselőházat legkésőbb kedden fel fogják oszlatni. A Társadalombiztosító szanálásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása szombaton elhúzódott és valószínű, hogy a javaslat tárgyalását a mostani képviselőház nem is fogja befeiezni. Altalános az a meggyőződés, hogy ö képviselőház kedden tártja utolsó ülését i€€ „Ausztria kitart a német—osztrák vámunió mellett4, mondja Ender kancellár (Budapesti tudósítónk telefon jzlentése.) Bécsből jelentik: Ender osztrák kancellár érdekes nyilatkozatot tett a Germánia cimü lap munkatársa előtt és minden más feltevéssel szemben megállapította, hogy Ausztria kitart a német—osztrák vámunió mellett és nem hagyja magát eltántorítani tőle. Hangoztatta a kancellár, hogy a vámunió nem Európa békéje ellen irányul, hanem a gazdasági válságot akarja megoldani. A szocialisták támadása OTI szanálási Javaslat ellen Tiltakozás a szolgáltatások leszállítása ellen Duda pest, május 30. A képviselőház mai ülésén harmadszori olvasásban elfogadták a magyar— osztrák békéltetőeljárási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, majd áttértek a betegségi és baleseti kőtelező biztosításról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. A javaslathoz elsőnek Kabók Lajos szólalt fel. Élesen birálta a javaslat egyes rendelkezéseit és a beteg munkások jogait kisemmiző tőrvényjavaslatot nem fogadta el .A továbbiak során azt hangoztatta, hogy az OTI krízisét elsősorban » különböző visszaélések idézték etö. A javaslat legsúlyosabb rendelkezése az, amely jogot ad a népjóléti miniszternek a szolgáltatások leszállítására. Ha a kormánynak volt pénze a magánvállalatok szanálására, akkor kell, hogy pénze legyen az OTI szanálására is. Végül az uj egyetemes munkásbiztositásj kódex mielőbbi megvalósítását követelte. Utána Kéthly Anna szólalt fel és hangoztatta, hogy a törvényben adott felhatalmazás nem elegendő a válság megoldására. Ennek egyetlen módja a járulékok felemelése lenne. Ezt azonban a kormány politikai okokból nem akarja megtenni. Élesen támadta a Gyáriparosok Országos Szövetségét, amely ki akarja sajátítani magának az OTI-t Ha tudtak bolettát adni a mezőgazdaságnak, az OTI állami szanálására is kell, hogy pénz legyen. A javaslatban végigvonul a járulékok nemfizetésére való agitálás. A javaslatot nem fogadta el. Ernszt Sándor népjóléti miniszter szólalt fel ezután. Az eddig lefolyt vitából azt következteti — mondotta —, hogy a szociáldemokraták nem akarják a javaslatot a nyári szünet előtt letárgyalni. Amennyiben a javaslatot a nyári szünet előtt nem sikerülne tető a'á hozni, akkor mái most kellene a vitát abbahagyni. A javaslafc megalkotásánál — mondotta — a tiszta pártatlanság és igazsáűossáa vezette. A legnagyobb kímélettel