Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-17 / 110. szám

OÉLMAGTARÖfiSZIG 133Í foltos VK . A divatról ás egyebekről Irla Kovács Józsel < Gywekkorombajj egy vidék! gyógyszerész rokonunk néhány napra ellátogatott hozzánk. Mikor * táskájából a motyóját kirakosgatta, csupa kíváncsiságból ott settenkedtem körülötte s meglátva egy kis üveg folyadékot, megkérdeztem, hogy ml szí Azt mondta! bojuxznövetztS. Amint a | rokon hazulról eltávozott, első dolgom volt kipróbálni a bajnsznövesztőt, bekentem vele felső• ajkamnak bajuszra Illetékes részét s türelmetlenül vártam a hatást Eredmény hetek muíva sem mutatkozott, pedig őszintén megvallom, nagyon •Mrettem volna egy takaros kis bajusszal kortársaimnak imponálni. Később Jöttem rá, hogy IUE a 6zer, mellyel engem felültettek, fogfájás ellen való orvosság volt Még ma ls kegyelettel őrzöm orvosprofesszoraim arcképcsarnokát, egy híján mind a huszonkettőnek tekintélyes szakálla volt, a saegedi orvoskari tanárok között nincs egy sem, akinek szakálla volna. Darányi volt a kivétel, mikor Ida jött, de alkalmazkodva az itteni szokáshoz, ő is levétette. A sebészeknél még van értelme ennek a divatnak, félnek, hogy a izakállszálak közt bujkáló bacilíusok közül 1—2 bejut a sebbe s azt megfertőzi. Ez ellen ugyan ma már maszkkal szoktak védekezni s a modern sebészet megalapítójának, BíIIrothnsk remek szép szakálla volt, nagyobb, mint Apponyié, de nem hiszem, hogy kárt okozott volna azzal a betegeinek. Node, ha ez most a divat, ehhez alkalmazkodni kell, ngy, mint a nőknek a rövid szoknyához. Tény, hogy a bajusztalan állapotnak is vannak előnyei: kevesebb fáradsággal el lehet tüntetni a száj széléről a bárány-, vagy csirkepaprikás nyomait A mindennapi borotválkozás azonban sok időt vesz el a dolgos embertől, különösen, ha nem maga végzi s a borbélymühelyben néha félóráig ls várnia kell, mig rákerül a sor. Tanya! ember, aki hetenként csak egyszer borotválkozik, rendszerint vasárnap, mielőtt a templomba megy, kevesebb teketóriával esik át ezen a műveleten. Dékány János, az én egykori kapásom a kőlépcsőn kifente a borotváját s tükör igénybe, vétele nélkül szörvénytelcnitclte magát Ezt a műszót a szarvasi borbély szótárából vettem át, aki hires nyelvész volt annak idején s a hetvenes években belenként közölték az élclapok ax általa gyártott műszavak egész tömegét. A borotvát elnevezte Szfírvénytclenitö percentyünek, a magyarnadrágot kétágú testfesznek, a töltöttkáposztát husvagdalványos leveli türemUknck. A hosszú szakáll gondozása is ad azonban dolgot a gazdájának. Fésülni, kefélni, Időnként stutzolni kell. Hallottam egy ilyen diszstakál tulajdonosáról, hogy nagyon meg volt elégedvé magával mindaddig, mig valaki meg nem kérdezte tőle: ha lefekszik, a paplan fölé, vagy a paplan alá szokta-e elhelyezni a szakállát? Soha nom törődött azelőtt ezzel, de ettőlfogva nyugtalanította, álmatlanul töltötte az éjszakáit, próbálta igy is meg ugy is, nem tudott megállapodásra jutni, végül — levágatta a szakállát. Gábort, a kisebbik unokámat rajtarnkivül eddig olyan kevés szakállas emberrel hozta össze a sors, bogy ha az uccán meglát egy szakállas embert, rákiabál: tattata! Fiatal koromban én is hódoltam az akkor kezdődő divatnak: borotválkoztam, még pedig sajátkezüleg. A boszniai háborúban, részt kellett vennem, bár elkerülhettük volna az okkupációt, a későbbi világégés is abból keletkezett. A hadjárat alatt sem idő, sem alkalom nem igen volt a borotválkozásra; megeresztettem a szakállamat. Mikor hazajöttem, érettebb ésszel arról győződtem meg, hogy szakáll nélkül sem voltam én mutatósabb, mint azzal, azóta nem borotválkozom. Háromhetinként Pista, a vánosi gőzfürdő jetes alkalmazottja szokott megszabadítani szakállfeleslegtől s olyankor mindig azzal hízeleg, hogy 10 évvel megfiatalított Csak folytonos fiatalítás közben ugy ne járjak, mint az a bizonyos német, aki a kedves neje biztatására meg akart fiatalodni és elment Voronoffhoz, Voronoff meg elsiette a dolgot, nagyobb adagot fecskendezett be a fiatalító szerből s ugy meg találta fiatalítani, hogy 10—12 éves gyereknek nézett ki s a kárvallott asszony azóta folyton sr"r iiányást tesz magának: öregedő férjét nem kellett volna nógatni a fiatalodásra, most még annyi hasznát sem tudja venni, mint azelőtt Csak 15 n^pig fart! 1931 máius 15-161 méius 31-w IMAVE!^ h0D mindfn ké• zpínzvevö nengős v/i rlés ulán egy darab fesieü gobelin • púrnalapot, vaoY lá}k6pet, miután az ipari vásáron nem vehetek részt. Fischer Izsó „Kézimunkaház" jsft gJTucca J| Kézimunka anyagokban Állandóan nagy választék és a legolcsóbb bevásárlási forrás, Elö rajzolt. előhúzott és kész kézimunkák, függönyök a vásár tartama alatt mélyen leszállított árban kaphatók. 7 AZ ELET MOZIJABOL (Rendőr-próba) Apró vidéki városokban két intézményt szerettek a régi időkben szidni, de erre a kettőre voltak a legbüszkébbek is. Az egyik a rendőrség Volt, a másik a tűzoltóság. Ha sokat loptak a városkában, azt mondták rá, hogy Budapesten még többet lopnak, pedig ott minden uccasarokra esik egy rendőr. (Már legalább ahogy azt elképzelték.) , Az ellenségeskedés ott kezdődött, mikor a rend. őrkapitány, (minősítése legföljebb középiskolai végzettség volt), kurizálni kezdett az újonnan érkezett kasziroskisasszonynak, aminthogy ez joggal hívhatta ki a kritikáját minden aranyifjúnak, nem beszélve a rendezett tanácsú városok rendezetlen házaséletet élő férjeiről. A kaszirnők ís fiatalok voltak, többnyire bodros frizurájuak, mindig mosolyogtak. Az ő meghatározásuk költői tollból származik, mert Szávay Gyula mondta róluk: — A kaszirosnő olyan hölgy, hogy előtte egy, sereg likőrös üveg. mögötte a mult. Csak jóval később parancsolta meg szigorú rendelet hogy erre a posztra negyven éven alul senkit sem szabad alkalmazni s attól az időtől kezdődik a boldog vidék árnykora. Sok busulással, elkeseredéssel, de kevesebb afférral. Hol volt. még akkor az államrendőrségnek csak a gondolata is!! Természetes hát, hogy a rendőrségi szolgálat égő vágva lett mindama közigazgatási oszlopoknak, akik nagynehezen levizsgáztak bizonyos fokig. Ugy kellett egy rendőrtiszti állást betölteni olyan helyen, ahol se a tanács, se a világítás, de még a csatornázás se volt rendezve. Pályáztak is. rá vagy húszan és azt a kevés követ is megmozgatták, ami az uccákat éktelenítette, ellenben hatékonyan bevált rabvallatásoknál. A sok jelölt közül az egyiknek lett volna is atyafisága, a ködmönös városatya mégis azt vágta a szemébe. — Hogy jut ilyen a maga eszibe? Hiszen tolvajokkal, betörőkkel .muszáj bajlódnia, azok erős emberek szoktak lenni, az ur pedig csak ilyen hitvány gyenge. Csakugyan, alacsony növésű volt az ifjú, egy, kicsit vékony és tekintetre gyámoltalan. — Hát hiszen, szerénykedett, azért akárkitől én se i jedek meg. - — Nem-e? (Kidüllesztette hatalmas mellét, ugy egyenesedett fel öles magasságban.) Mondjuk, hogy velem van baja,, álló helyembül se tud kimozdítani. ' — Talán, — motyogta a fiatal ember. A város rész-atyja szánakozóan nézett le rá— Hát tróbálja meg. — Szabad? — Ha mondom! Gyüjjön nekem. A rendőrtisztjelölt erre. neki ugrott, derékon kapta és ugy vágta a földhöz, hogy. * képviselő nr azt se tudta, mi történik vele. — Nem gilt! — mondta feltápászkodva. Xem voltam rá felkészülve, most gyüjjön. De biz a sarokba került másodszor ls. Akkor aztán megtörülte a verejtékes homlokát * azt mondta: i Jól van már no, inkább elhiszem. Ha nedig bccsületszefitségcre esküszik az ur. hogy arról. ami kettőnk közt történt,. egy árva s,.ót se szól senkinek, kezet adok rá, hogy megválasztjuk. Van odabenn egy kis szavam. Meg is választol'ák. Csak azt nem értette senki, hogy miért korteskedett melletti olyan elkereredett buzgalommal a befolyásos arany-paraszt. A toloncügy titkaiból A toloncügy szerves összefüggésben állt mindig az illetőség kérdésével, ezért támadtak ebből tengeri kigyók a közigazgatásban. A legtöbb csavargó nem tudja az illetőségi helyét, ámbár van róla tapasztalat, hogy sok intelligens ember se volt vele tisztában. Az utóbbiaknál még csak meg lehetett valahogy állapítani, hogy hol fizettek négjj évig adót, (vagy ha ők nem, hát az apjuk); — azonban az országutak kalandorai ép ngy adósoK maradtak ezzel, mint ahogy adós maradt ő Irán* tuk való folyamatában sok mindennel az élet, A véletlen csinált azért az ő dolgukban is sok tréfát Vagy husz-huszonöt év előtt, csavargáson fogtak Szegeden egv lohnól székelyt Huszonnégy) órára lecsökkentették, kiállították a kényszerűt* levelét, egy rendőr a biztonság kedvéért kikísérts az állomásra. ..'.,., öt hónap múlva aztán idegen rendőr hozta vissza. ' — Itt van, tessék továbbitant. \ Az útlevele akkor már tele volt mindenféle bélyegzővel, személyének számtalan formájú nyugtázásával. Az esete pedig az, hogy elutazásakor Budapestnek .irányították s atyánkfia megérkezett Budapestre. Itt csavargott, elcsípték, átvizsgálták az iratait és egy bölcs kisütötte: — Ez az ember Londonba van internálva! \ ' A rendőrség emberei, nem tartoznak főftétJanül és mindig a szépirástanárok közé, aki leírta az erdélyi Lohno-t, olyan sietős-olvashatatlanul irta, hogy a következő 6táción már Londonnak olvasták. Ettől kezdve aztán senki se változtathatott a londoni útirányon. i Bécsben a vonat letette, küldöttség nemi fogadta, — csavargás, elfogatás, tovább irányítás Berlinbe. Hasztalan kérdezték ott, hogy hová való, a Lóhnóra azt mondták: — Milyen szépen dunnyognak ezek a magyarok. Az Írásában Londonról van sző. Még látta Hamburgot aztán hajókázott egy keveset, egyszerre Londonban ébredt fel. A kurta-* botos ember karonfogta, vitte, bezárta. Idővel arra is sor került, hogy meghallgatták és Itt tön lént valami, ami érthetetlennek tetszik ma Is magyar levegőhöz szokott tüdőnknek. A londoni réndőrség ugyanis, kutatva, hogy minek köszönheti a ritka szerencsét, amelyik ílyen kedvea vendéghez juttatta, — rájött a tévedésre és rairtai a kényszerutlevélre: — Lohnó magyarországi falu. A tisztelt uraf oda kellett volna kísérni, nem hozzánk. Miután igy bejáratták vele FéleurópSt, elindították visszafelé s öthónapi szórakozás után csakugyan megérkezett. Az erdélyi utja aztán már eokkai rövidebb volt. Bob. v özv. Herz Lipótné síül. Luszílg Hermina, ugy maga, mtnt gyermekei, László, Miklós, Andor és Pál és rokonsága nevében fájdalmas szívvel és a dutyos veszteség teljes éttélében, de a Mindenhaló akaratában megnyuqodva tudatja, hogy az Imádott fér), a forrón szereted édesapa és szerető rokon Herz Lipót e hé 15-én este fél 11 órakor, munkás életének 59-Ik, legboldogabb házasságának 32- ik évében rövid szenvedés után visszaadta nemes le'kcl leremtő|ének. Drága halottunk kihűlt tetemét e hó 17-én, vasárnap délután fél 3 órakor helyezzük örök nyugalomra a zsidó temető cinterméből. Külön villamos a Dugonics-térró 2 órakor indul. 320 pr. Oréi-iéic boraxos kölnivíz ugy illatánál, mint boraxtarUlmánál lógva kitünö hatása. Csak S&EWS Szent RóKus gyógyszertárban. Ki* Üveg Ara 1-2O, nagy Uvfg Ara Z'40. Trieszt közelében VILLA IRIS penzió. Tulajdonos ÖZV. OSChOldCT Lftszlóne, Hertau iíütÓ személyes vezetése alatt. Magyar konyha, bőséges étkezés, magyar kiszolgálás, magyar levelezés. Az árak nap1 háromszori élkezés és szoba 8—10 penge, a szoba fekvése szerini Prospektus és bővebb felvilágosítással készséggel szolgál d, u. 3—4 közt Oro^lAn ucca 3- *«lőde Szeged. Levélcím- Villa Iris penzió GRADO ITALIA. Tengeri fiirűo Grado