Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-16 / 109. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca ZZ.I.em. Telefon: 23-33.-Klndóhlvatal, kölcsönkOnyvíAr es Jegyiroda • Aradi ucca S. Telefon: 13-Oft. Nyomda : LHW l'nrtl ucca IM- Tetefon t 26-34. TAvtrail es leveleim Deimagyaror»Aq Szeged. Szombat, 1931 május 16 Ara 16 fillér VII. évfolyam, 109. szám ELŐFIZETÉS: Httvonta helyben 3.ZO, vidéken es Budapesten 3-00, kUII«ld»n ö*40 pengfi. * Egyes szám Ara hétköz­nap 16, vasAr- es Ünnepnap flll. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik héttő kivételével naponta reggel Legelőszór tisztázzuk' az alapfogalmakat. Más a passiójáték és más a szabadtéri játék. A lényegük annyira benne van a nevükben, hogy fölösleges minden szakszerüsködő meg­határozás. Lehet azonban passiójátékot szabadtéren is rendezni. Mikófalva hegy­oldalba vágott nézőtérrel egészen a szabadba helyezte a színpadot Budapesten 1921 óta rendeztek vagy nyolc-tiz szabadtéri előadást. De egyik se volt passiójáték. A Nemzeti Szinház kultiválja a passiójátékokat. A Nem­zeti Szinház szinpadán. Itt került szinre az a passiójáték is, amely Voinovich Géza érde­mes tollát dicséri s amelyet juuius 13-án Szegeden a szabadtéren fognak bemutatni. A szabadtéri előadásoknak a tervezett mó­don való megkezdése — helyes. A prológus — mert Voinovich Magyar Passiójának a bemutatása remélhetőleg csak prológus — bizonyára uagyon sok pénzbe fog kerülni. De az állam győzi, kulturfölényüuk ujabb és ujabb bizonyítékára ha nem csurran, hát csöppen s a kultuszminiszter kifogyhatatlan a Szegeddel kapcsolatos kulturtervekuek nem­csak termelésében, hanem felkarolásában és megvalósításában is. Egyet azonban jóelőre kérünk. Egyetlen egyet. Nemcsak" Szeged föl­lendülése, kultúrájának egészséges tempójú fejlődése és megerősödése, nemcsak a magyar szabadtéri játékok állandósulása és reputá­ciója, hanem tömérdek pénzáldozat árán doku­mentált kidturfölényünk csorbittatlansága ér­dekében is. Ne tekintsék elintézettnek a sze­gedi szabadtéri játékokat, ha az idei kisérlet a szinrekerülő darab minden diszponáltsnga és ékessége, a rendezés legalaposabb átgon­doltsága és legszárnyalóbb fantáziája, a szer­vezés legkifogástalanabb körültekintése és leg­agilisabb élénksége ellenére sem sikerülne. Csak néhány szempontot. A Templom-téren kényelmesen elfér 7—8000 ember. A két elő­adáson tehát 15—16 ezer embernek kell meg­jelennie ahoz, hogy elmondhassuk, hogy az ! erkölcsi siker biztosítva van a — nézőtéren. Nem tudjuk, akarnak-e helyárakat és milyen helyárakat? Csak állóhelyek" lesznek-e, vagy pedig felállítanak' — mint Salzburgban — ideiglenes padokat? Mibe kerül a társulat leutazása, szegedi tartózkodása? Szóval nincs kalkulációnk. De azt tudjuk, hogy junius 13-ig már egy hónap sincs hátra, hogy a sajtó­reklim még meg se kezdődött, mert remél­hetőleg akarnak csinálni, hogy Voinovich passiójátékát nagyon sokan látták, pestiek, vidékiek, Budapesten, hogy az iskolai szün­idő nem 13-án, hanem 20-án kezdődik, hogy tehát egyetlen szülő sincs az országban, aki azt mondhatná, nahát gyerekek ez igazán nagyszerűen van elrendezve, huszadikán kez­dődik az iskolai szünet, reggel már indulunk" is kicsit együtt piehuni és utazni, de mielőtt kimegyünk a Balatonra, elutazunk két-három napra Szegedre, mert ott meg épp 21-én kez­dődnek a passiójátékok, egyúttal megnézzük a várost, az egyetemi épületeket, a tanyát. Mindjárt vigasztalódunk is. Meg vagyunk győződve róla, hogy mindez csak a kezdetek kezdetén van igy és hogy a jövő évi szabadtéri játékokat időpont tekintetében is helyesen fogják előkészíteni. Hátra van azonban még akkor a darab kiválasztása, a méretek meg­állapítása rendezés, reklám és méjg sok más tekintetében s a szervező jogi vagy fizikai sze­mély megbízása. Mert a szabadiéri játékokat állandó- « sitani kell. A szabadtéri játékok első gazdag forrásai lehetnek és ugy kell csinálni, hogy legyenek is, Szeged idegenforgalmának. A szabadtéri já­tékokon busásan lehet és kell megke­resni a városnak és a lakosságnak azt, amit állami munkák végzésének magáravállalásával a kisajátításokra, az egyetemre és a Templom-térre el­költött és még el kell költenie. Megint csak" néhány szempontot. Az állan­dósítani szándékolt szabadtéri játékok" soro­zatát a prológus után ugy kell megindítani, hogy a külföld mindjárt kezdetben felfigyel­jen rájuk. Nem törődünk és nem vitatko­zunk itt az esztetika és irodalom dogmatiku­saival, akik perhorreskálják, ha szabadtéri játékok rendezésénél figyelembe vesznek ide­genforgalmi érdekeket és esélyeket. Persze hogy baj, ha az érdek miatt elsekélyesedik művészet, eredetiség, irodalom, izlés, terv, gon­dolat., szárnyalás, megvalósítás. De mi baj származik abból, ha arra is ügyelnek, hogy művészileg is minden kimagasló legyen éa arra is, hogy a szervezés se hagyjon hátra kívánni valót? Ahogy mi látjuk a dolgokat, a nemzeti irodalomnak és kulturának még sgha, de soha nem tettek olyan nagy szol­gálatot, mint amilyen az lenne, ha Az em­ber tragédiáját adnák elő, lehetőleg Reinhardt rendezésében. Arról most ne beszéljünk, hogy vállalná-e Beinhardt ezt a nagy és kétséges szerepet. Valószínűtlen, hogy a kultuszminisz­térium megtisztelő felkérését elhárítaná. És ha vállalkozna, mindjárt milyen hatalmas pro­pagandát lehetne megindítani. Európa minden országának a figyelmét felénk lehetne Irá­nyítani. Ha nyomban akcióba kezdenek", egy teljes év vau még hátra. Ez alatt ki lehetne adui és el lehetne terjeszteni egész Európá­ban füzeteket Az ember tragédiájáról, fűzete­ket. a világirodalom legkülönb drámai költe­ményeiről, füzeteket az újjáépült Szegődről, fűzeteket Szeged tanyai Hágáról a tanyai vasút­tal és füzeteket arról a térről, amelyen a szabadtéri játékok lesznek, Az ember tragé­dia iának német fordításáról cs Beinhardt vagv más vVághirü rendező koncepciójáról kt agi­táció! minden országban követségünk sajtó­referensének kellene vezetni. Sajnos, ezeket a referenseket ritkán nevezik ki sajtóhoz értő, sajtó terén működött urakból. Bészt kellene venni az agitációban a Collégium Hungaricn­Bolognában inzultálták Toscaninit, aki nem akarta eldirigálni a fasiszta indulót (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.') Bolognából jelentik: Bolognában áldozó­csütörtökön este a szinház előtt hangos botrány zajlott le, amelynek során egy fasiszta f-ipofozta Toscaninit, a világhírű karmestert, a milánói Scala főzeneigazgatóját. A városi színházat most restaurálták és áldozó­csütörtökön volt az ünnepélyes felavatás. A meg­nyitó ünnepséget hangverseny előzte meg, arait. Toscanlni dirigált. A programba az utolsó pilla­natban beiktatták a királyi himnuszt és a fasiszta indulót, amiket Tnsoantnl nem voll hajlandó f* dirigálni. Erre nagy vita támadt, ingerült szó­váltásban igyekeztek kapacitálni Toscaninit, akit azután, amikor félórás késéssel a szinház elé éri, fasiszták megtámadták és kérdőre vonták, majd egy fasiszta odangmtt Toseaninihez t* areul ütfttle. Az egyre jobban dagadó botránynak a rendőrség közbelépése vetett véget. Toscanini még az éjszaka autón elhagyta Bolog­nát, ahol nagy tüntetések voltak Toscantai ellen. Genfben a megbukott Briand-t ünnepelték az Európabizottsig Párfs, május 15. Európa két legjelentősebb aktuális külpolitikai kérdése: a francia elnökvá lasztás k övetkezménye és a Népszövetség genfi uj ülésszaka szoiposan összekapcsolódik egymással. A francia miniszterek tegnap korraánytanácsot tar­tottak, amelyen Briand benyújtotta lemondását, később azonban Laval miniszterelnök kérésére lemondását visszavonta. Igy is kérdéses, hogy Genfből, az Európabizottság ülései után hazatérve, vállalja-e majd tovább a külügyi tárcát. Briand ma reggel Genfbe érkezett, ahol a pályaudvaron Henderson angol külügyminiszter és nagy tömeg várta. Genf, május 15. Az Európabizottság ülését Briand nyitotta meg. Megnyitó beszédében visszapillan­tást vetett a munkálatokra és örömmel állapí­totta meg, hogy a bizottság már eddigi mun­kálataival is teljes mértékben bebizonyította lét­jogosultságát és igazolta, hogy mélyreható szük­ségleteknek felel meg. A bizottság teendői közül különösen kiemelte furópai államok gazdaság! megszervezésének fontos problémáját és az ezzel összefüggésben álló javaslatok közül Laen fontos­nak mondotta Ourftus német birodalmi külügymi­niszter előterjesztését »z európai államok vám­politikájáról. Az elnök megnyitóját élénken megtapsolták. Ezután Henderson angol külügyminiszter szólalt fel. — Meg vagyok győződve — mondotta —, hogy a jelenlévők egyhangú érzelmének adok kiffejezést akkor, amikor őszinte hálával üdvözlöm az ülés elnökét. Távol áll mindenkitől, hogy a francia elnökválasztás ügyébe beleszóljon, mert ez tisztán Franciaország belügye, de ki akarom emelni azt a vezető és irányitó szerepi, amelyet Briand a Népszövetség és az Európabizotlság kebelében be­töltött. Mélységes bizalommal viseltetünk iránta és reméljük, hogy még sokáig üdvözölhetjük őt körünkben ahol egyike a legnagyobb és I gtisz teltebb tekintélyeknek. Henderson szavait élénk tetszéssel fogadták. Briand mély meghatottsággal mondott köszönetei az üdvözlésért. A bizottság ezután megkezdte a napirend láXAialásái. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom