Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-13 / 107. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZCGEB. Scerke*ztO*«g: Somogyi ucca X2.LEM. Telefon: 23-33.^Klndóhlvolnl, kOlcMhikanyvMi «* legylrodA : Aradi ucoa 8. Telefon : 13-OÖ, « Nyomda : LSW l 'Oöí neca 1». Telefon: Z6-34. Tóvlratl é» levélcím DélmagyarorazAg Szeged. Szerda, 1931 május 13 Ara le fillér VH- évfolyam, tor. szám ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.ro. vidéken ét Budapesten 3-©0, kUIUttdffn 0*40 pengd. - Egye* wém Ara héfklhtnnp 16, vaiAr- és Ünnepnap flll. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hetid kivételével naponta reggel Három osztrák 16 és kétszáz magyar család ^ A tegnapi budapesti lapok lélekzetelállító érdekességgel számolnak be a Kírálydij lefutásáról. Egy csomóban összezsúfolódva vágtatnak a lovak, a távoszlopnál még Kapitáng látszik elől, de csakhamar >verve« van, a fordulónál Phönix-et veti előre zsokéja s a hü állat engedelmesen »nyulik meg* az ostor alatt s háromnegyedhosszal elsőnek száguld el a célkarika előtt. A magyar Király-dij nyertese igy osztrák ló lett s amire még nem volt példa, osztrák ló foglalta el a második és harmadik helyet is. A magyar fajvédelemBek egyik riportere hozzáfűzi a beszámolójához: »csak az S vigasztalásunk, hogy a győztes ló ereiben magyar vér folyik*. A három első díj összege kereken százezer pengő, három ló osztrák tulajdonosa százezer pengőt zsebelt be a vasárnapi budapesti lóversenyen. Lehet, hogy a magyar lóriér vigaszt nyújthat ezért a veszteségért. Bennünket azonban nem vigasztal annak a vérnek eredete, ami Phőnir ereiben kéken csörgedez. Mi arra gondolunk, mit lehetett volna azzal a százezer pengővel megteremteni az ország határain belül, amit most három ló nemes galoppja visz ki a megcsonkult országból. Előttünk fekszik a szegedi járásbíróság telekkönyvi osztályának 12 446/931. számú árverési hirdetménye, amelyik egyszázkilencvenhárom pengő tőketartozás fejében junius 22. napjára tűzte ki az árverést egy kisteleki kisbirtokos házára, kertjére és negyven hold földjére, amit még az öregapjától örökölt a bajba jutott tulajdonos. A magyar föld terhének rendezéséről hoztak már törvényt, de nem tudják még megmenteni azt a negyven hold földet s a negyven hold földdel együtt azt a házat és kertet, amire 193 pengő tartozás miatt most már harmadízben tűzött ki árverést a szegedi járásbíróság. Százezer pengő magyar pénzt nyert vasárnap három osztrák ló és 193 pengő tartozása miatt elárverezik a kisgazdának öregapjától öröklött házát, kertjét, földjét, mindenét. Hány bajbajutott, szerencsétlen magyar kisgazdán lehetne segíteni azon a pénzen, amivel vasárnap három osztrák ló kétperces teljesítményét jutalmazták a városligeti gyepen. Hány elszerencsétlenedett magyar kisgazdán lehetne ötszáz pengővel segíteni, hány magyar kisbirtokot lehetne ötszáz pengővel tehermentesíteni s megmenteni az elkótyavetyéléstől. Százezer pengővel meg lehetne menteni kétszáz magyar kisbirtokost, százezer pengővel kétszáz magyar családot meg lehetne menteni az elszegényedéstől, kétszáz magyar családnak meg lehetne menteni kis vagyonát az elpusztulástól. S azt talán nem kell megkérdezni, hogy a fajvédelem mit követel: annak az osztrák lónak díjazását, amelyiknek »ereiben magyar vér folyik*, vagy, kétszáz magyar kisbirtokos vagyonának megmentését a licitáciőtól? Éppen ma olvassuk, hogy, milyen komoly szükség lenne a magyar kisbirtokosság lóállománvának feljavítására s milyen kevés anyagi eszközzel rendelkezik ez az értéket teremtő akció. A mai gazdasági nyomorúság idején erre azonban nincs pénz. Nem Derby-győztes lovaktól várják a magyar kisgazdák lóállományának feljavítását s mégis: Király-dijas osztrák lovak százezer pengőt vihetnek ki ebből az országból, amikor a magyar kisgazdák lóállományának feljavítása terén az anyagi eszközök hiányában alig történik valami. A lóverseny feudális mulatságát eddig azzal mentegették, hogy a magyar lótenyésztés érdekeit szolgálja. Ki hiszi azonban el, hogy egy osztrák ló győzelme megér százezer pengőt a magyar lótenyésztésnek? Amikor a lósport olyan tömegmozgató volt, mint most a futball, lehetett még — tévesen — a nemzeti propaganda eszközét látni benne. Kincsemnek és Tokiónak magyar győzelmeiről akkor ugy beszéltek itthon, mint most a pingpongozök vagy teniszezők külföldi sikereiről. De hol vannak már ezek az idők? Minden elmúlott belőlük, csak a lóversenyrendező urak passziója marad meg S megmarad még az a pcnz, amelyikből százezer pengőt tudnak adni három osztrák ló gazdájának akkor, amikor nekünk már adót kell fizetni a promenclicukor, után, amikor az ínségesek számára nem tudunk már kenyeret és fát adni, amikor a gazdasági válság hajótöröttjei közé felkerülnek a legrégibb és legtekintélyesebb kereskedői házak firmái is. Tudunk nyugdijat adni Ausztriában élt"), magyarul nem tudó katonatiszteknek és százezer pengőt .vihetnek el egyetlen versenynapon osztrák lótulajdonosok- S közben gazdasági válság is van, közben öngyilkosok ugrálnak le a hidról s röpítik fejükbe a jótékony golyót s közben jajgat az éhség a támogatástól elesett munkanélküliekben. S ha megperdül a dob a magyar kisbirtokos felett, a segítséghez csak a jó szándék van meg, de nincs meg a szükséges pénz. Akkor, amikor három osztrák ló két perc alatt százezer pengőt vihet el tőlünk. Apponyi nagy beszédei mondott a titkos választójog mellett „4 választási rendszer alkalmat ad arra, hogy aláássa a törvények őszinteségébe vetett bizalmat" — Meg kell szüntetni az ajánlások mai rendszerét A belügyminiszter kijelentette, hogy a választásokat a régi rendelkezések szerint hajtja végre, de nem közölte a választás terminusát Budapest, májas 12. A képviselőház mai ülésén megkezdték » belügyi tárca költségvetésének vitáját. Szabó Sándor előadó ismertette a költségvetés tételeit Az első felszólaló Kun Béla volt, aki éles szavakkal támadta a belügyminisztert azért, mert az árvák hadik öl csőnpénzének valorizálására szánt összeget az idei költségvetésben egymillió pengőről nyolcszázezer pengőre szállította le. Azt a kérdést vetette fel, bogy ml l?sz a városoknak • hadikölcsönbe fekteted pénzével A vidéki városok nem bírják majd fizetni a rendőri hozzájárulási összegeket sem. A kisgazdák zászlóhajt4st érdemelnek a kormány részéről, ha adót fizetnek és érettek, bp díszpolgári kell választani, de azonnal kétely fér hozzájuk, ha arról van szó, hogy titkosan szavazzanak. A miniszter nr azt mondotta, hogy az egész ország egységes párti, akkor ' mWM réhiek • tftkos szavazástól? SctJovszky Béla belügyminiszter: Ezt nem mondtam I Etra Béla: Kállay Miklós áJ'amtitkár mondotta itt a parlamentben. Ha rendbea van a kormány szénája, mondja m»g a miniszter ur, hogy nrikor lesznek • választások, aratás előtt, vagy aratás után? Sejtő vszky Béla belügyminiszter: Vagy ei«W«j vagy utána! Kon Béla: Tehát maga • belügyminiszter sem foldja. Scitovsifcy belügyminiszter: Nem. Kun Béla: A miniszter nr bújósdit játszik e kérdésben. Frey Vilmos: A be nem vált és elavult rendeletek egész sora nehézkessé teszi a közigazgatás munkáját, ezt az állapotot meg kell szüntetni. A közigazgatás egyszerűsítése az élet ismeretén alapuljon. Bródy Ernő a választójog kérdéséről beszélt. A jobboldalon azt szokták mondani, bogy a kenyérkérdés előbbre való, dte nem látja, hogy • H<w nagyon sokat foglalkozna a kenyérfcfirdéa». Helytelen, bogy a választókerületek beosztásáról rendelet intézkedik. Ezután azt fejtegette, hogy a titkosság jogosságát maga a kormány te elismerte, amikor a városokba bevezette a titkosságot. ' A titkos szavazást kl kell terjesztem aa egén országra. Szilágyi Lajos a községek háztartásiról seáló törvényjavaslat benyújtását sürgette. Malasíts Géza nem tartja helyesnek a községek háztartásáról szóló törvényjavaslat benyújtását mert « a városok autonómiáját veszélyezteti. Minden hivatalos cáfolat ellenére nagyon sokat beszélnek arról, hogy a választások még az aratás előtt meglesznek. Ezt bizonyítja az, hogy már megjelentek ax eisó választási plakátok. Szükséges azonban, hogy a választások kiírása előtt a kormány iktassa törvénybe «* általános, egyenlő t* titkos választójogot, mert a titkos választójog a legfőbb biztositéka a tiszta választásnak. Petrovácz Gyula: A kerületek arányosítása aktuális kérdés, amelyet okvetlenül meg kell oldani Sürgette a községi háztartások rendezéséről szóló törvényjavaslat mielőbbi benyi'tását. Peyer Károly azt hangoztatta, hogy. az oktatás állami fteladat. tehát az állam viselje is az oktatási költségeket. Túlzottak a karhatalmi testületek fen tartására előirányzott összegek. A Nemzeti Munkavédelem cimén felvett ősszeg teljesen felesleges, mert erre az intézményre semmi szükség sincsen. Ez csak arra jó, hogy egyeseknek mellékkeresetet biztosítson. Követelte az általános titkos választójogot. Ha nem adják meg a titkos választójogot, akkor ez azt jelenti, hogy lenézik a magyar népet. Szünet után Gftrgpy László a Nemzeti Munkavédelem intézményét védelmezte, majd a várme-