Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-03 / 99. szám

SZEGED. SirraesirtOiíg Somogyi ucca Z2.Lem Telefon: 23>33.^lUadóhlvainl, *(5)r.íí)n!tHn> v-íAr és tegylroda - Aradi ucca S. Teleion: 13-06. — Nyomda : Ltiw Upút ucca 19. Telelőn : 20-34. TAvtrall levélcím Délmagyarnrszág Szeged. Apponyi Albert és - Moszkva Egyáltalán nem meglepő számunkra az a nagatartás, amit a szegedi közgyűlés jobb­sldala a titkos választást sürgető indítvánnyal Izemben a pénteki közgyűlésen tanúsított i'égtére is önálló, felnőtt, már bizonyos tár­la'dalmi és közéleti pozíciói, betöltő férfiak­hoz illik az a szerep, hogy gondolkodás nél­tűl ismételjék a mások frázisait s ellenvetés léikül utánozzák a mások cselekvéseit. A politikai kiskorúság s a közéleti gondnokság llá helyezettség szerepének betöltését csak rállalják ök, akik helyett a kormány gon­dolkodik, a kormány cselekszik, akiknek kriti­káját »a kormány bölcsesége* teszi felesle­gessé. Mindezt nem is vesszük tőlük rossz néven. Elvégre mit tehetnének ök, szegények, ha nem — támogatnának? Eredeti gondola­taik nem lehetnek, mert az vagy benne van i kormány programjában s akkor már nem ;redeti, vagy nincs benne s akkor már ellen­réki a gondolat. Eredeti elhatározásaik nem lehetnek, eredeti cselekvéseik nem lehet­nek, — mi marad hát meg ama aktivitás számára, amit a férfi megkíván magának s imi nélkül nem élet az élet? Mi marad meg a közéleti cselekvés, a politikai működés szá­mára? Egyedül és kizárólag — a támogatás. Hát támogatnak. Ám mi emlékezünk arra is, hogy milyen lelkes, sőt: milyen viharos támo­gatással ünnepelték Friedrich Istvánt is, aki pedig az általános és titkos választásnak nem­csak ^fokozatos és időszerű* megvalósulásai ígérte, hanem általános és titkos választással • választatott is. Milyen viharos, lelkes, dáridós és lakodalmas, sistergő támogatást nyuj'.ották akkor az általános és titkos választójogot hozó Friedrich Istvánnak ugyanazok, akik ma Moszkvát emlegették a szegedi közgyűlésen a titkos választójog híveivel kapcsolatban. Hát a magyar ellenforradalom is Moszkvának tett szolgálatot? Általános és titkos választójog alapján ült össze az a nemzetgyűlés, mely a jogfolytonosságot megteremtette s a magyar kormányzót megválasztotta. A konszolidáció haszonélvezői, a jogrend regalebérlői s ezek­nek a haszonélvezőknek és regalebérlöknek szegedi jobbágyai beszélhetnek-e akkor olyan tiszteletlenül és olyan tájékozatlanul a titkos választójog sürgetőiről,'mint ahogyan nem a maguk, de politikai földesuraik álláspontját megkísérelték védelmezni a pénteki közgyű­lésen? Amit mi rossz néven veszünk", az az a mód, ahogy ezt a szolgálatot elvégezték. A háború előtt volt némi alapja annak a megállapítás­nak, hogy a tárgyilagos érvek a kormánypoli­tika rendelkezésére állanak, mig az ellenzéki politikai agitáció nem riad vissza a népszerű­ség, sőt a demagógia eszközeitől sem. Hogy kicserélődtek a politika harci eszközei! A pénteki közgyűlésen a baloldal argumentumaival, érveivel, törtépelmi hivatkozásaival csak a jani­csárszolgálat fegyelmére való hivatkozás s a leg­rosszbiszemübb demagógia állt szembe. Lehet e azt állitani annak, aki a komolysásnak csak lát­szatát szeretné biztosítani szavai számára, lehet-e azt állitani annak, aki nem vetemedik el a jó­hiszeműségtől s aki szavainak nem is hiteti, csak meghallgatást kiván szerezni, hogy — aki a titkos választójogot sürgeti, aki demokráciát sürge', az Moszkvának tesz szolgálatot? Ha ez igaz leniie, akkor a hitványság és becstelenség vádját nem lehetne elhárítani Apponyi Albert glóriás alak mm9 Vasárnap, 1931 május 3 Ara 2-4 fillér VII. évfolyam, 99. szám jától és apostoli küldetésétől sem, mert Apponyi Albert minden alkalmat felhasznál arra, hogy sür­gesse a demokratikus fejlődést és sürgesse a titkos választójogot. A szegedi egységes párt hivatalos szónoka Apponyi Albertről is azt tartja, hogy Prágának és Moszkvának tett szolgálatot, -amik <r a lilkos választójog mellett sikraszáll? Olyan ré^ci hanyatlott már a sirba az a tündiklő elme és lángoló magyar lelkesedés, aki. még élt, Rákosi Jenő volt, hogy a demokráciát és a titkos választó­jogot sürgető mag\ar politikáját a szegedi közgyű­lés szónoka moszkvsj szolgálatként tüntetheti fel? \ szegedi közgyűlés baloldala a pénteki közgyü­lése.a nem akart több demokráciát, és nem akart más választójogot, csak azt, amiért Apponyi Albert harcolni fog, amig él s amiért a szent, aggastyán. EIÓF1ZE ÉS Havonla helyben J.20 vldélien Budapesten 3"ÖO, KUlIdldttn 6-4(1 pengő. «• Egye* tzám Ara hélkOz­nap 16. va»Ar- é» Ünnepnap 24 MII. Hir­detések felvetele tarifa Mcrlnf. Megje­len*K hétlA klvMelével naponta rengel Rákosi Jenő haroolt, amig élt. Lehet ezt a tö­rekvést, lehet ezt a programot, szabad ezt a meggyőződést Moszkvának teljesített szolgálatként feltüntetni a szegedi egységes párt hivatalos szó­nokának? Nagyon lebecsüli még párthiveinek értelmi szín­vonalait is, aki ilyen rosszhiszemű demagógiával siet a meg nem fámadott kormánypolitika védel­mére. S nagyon tanulságos bepillantást ad ez a Védelem abba a lelkiségbe, amelyik a titkos vá­lasztójog nyílt ellenségeinek állásfoglalását meg­szabja A pénteki határozat után a kötelességünk változatlan marad: folytatni a harcot tovább, még nagyobb lelkesedéssel, még több hittel s még szívósabb erővel: a magyar demokrácián keresz­tül a magyar jövőért. A szesedi közgyűlésnek r*«em kellenek a közszabadságok Szombaton véget éri az áprilisi közgyűlés (A Délmagifarország munkatársától.) Szom­baton folytatták a törvényhatósági közgyűlést. Lájer Dezsőnek azt az indítványát, amelyben azt javasolta, hogy a közgyűlés intézzen fel­terjesztést a kormányhoz a közszabadságok visszaállítá­sáért, a kisgyűlés napirendretércsi javaslattal vilte a közgyűlés elé. Lájr Dezső volt az első felszólaló. Azok, akik az egységes párthoz tartoznak, nem érez­hetik a közszabadságok hiányát, de annál inkább az ellenzéki pártok. A szociáldemo­krata párt országosan elismert párt, amelynek a törvény szerint is joga van pártszervezete' ket alakítani. A falvakban a közigazgatási hatóságok mégis megakadályozzák ezt, mint­ha rájuk a törvény nem vonatkozna. .4 vá­rosokban fiz ellenzéki gyűlésből a legjobb esetben kettőt rigedélyez a rendőrség. Ilyen körülmények között az igazi közvélemény nem is alakulhat ki, amire pedig a választás előtt nagy szükség lenne. Dr. Török Béla megállapítja, hogy a sza­badságjogok összessége a legdrágább közkincs, amely nélkül még normális gazdasági élet sein képzelhető el. de szerinte az államreud szempontjából szükség van bizonyos korlá­tozásokra. Olejnyik József beszédében vázolta, hogy a gyülekezési iog megtagadnia a földalatti törvénytelen szervezkedésre uez?i. Szűcs Imre a- szabadságjogok egyenlő al­kalmazását követelte. A polgármester ezután bezárta a vitát. A többség természetesen a kisgyűlés javaslatát fogadta el. Lájer Dezső következő indítványában azl kérte, hogy a közgyűlés kérjiii a kormánytól a munkanélküliek számára liázbérmoratórtümo', az ezzel érintett háztulajdonosok számára pe­dig adómoratóriumot. A többség a kisgyűlés javaslatára napi­rendre tért az Indítvány fölött. Lájer Dezső a külterületen lakó városatyák­nak a közgyűlések látogatásával kapcsolatban felmerült készkiadásainak megtérítését i;idit­ványozla. A kisgyűlés a/t javasolja, bogy a tanyai városatyák utazási kiadásait lériise meg a város. Az indilványt ilyen értelomben fosadiák el. László János indítványára azt határozta el a közgyűlés, hogy Felsőtanyára állatorvosi állást szervez. Petrik Antalnak a külterületi csomagkézbesités megkönnyítésére vonatkozó indítványát szintén elfogadták. A Pusztaszeri Árpád Egyesület kívánságára elhatározták, hogy felterjesztést intéznek a kormányhoz .a pusztaszeri emlékmű körül lé­tesítendő nemzeti park ügyében. Szélpál Benőnek a kisvasúti viteldijak le­szállítására vonatkozó indítványát kiadták a szakbizottságnak. Szűcs Imre azt indítványozta, hogy a köz­gyűlés ír ion fel a kormányhoz az ed6k és közterhek csökken­téséért. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Wolf Miksa azt indítványozta, hogy a köz­gyűlés a magyar mezőgazdaság érdekében ír­jon fel a kormányhoz és kérje, hogy az ország csatlakozzék az osztrák—nemet vámunióhoz. A kisgyűlés várakozást javasol. Wolf Miksát megdöbbentette, hogy indítvá­nyát a kisgyűlés el akarja sibolni. Német­ország hihetetlen értékű mezőgazdasági ter­ményt importál évről-évre. — A pontos adatokat sajnos, nem tárhatom fel, mert. a tegnapi választójogi vitában vala­hogy elkallódtak föl jegyzéseim — mondja Woíf Miksa nagy derültség közben, ugyan­ekkor felgyúlnak a közgyűlési terem csillár­jai. mire megjegyzi, hogy felszólalása máris világosságot teremt. (Ujabb derültség.) Rész­letesen kifejti, hogy miért van szükség a vámunióhoz való csatlakozásra, majd indít­ványát ugy módosítja, hogy a közgyűlés írjon fel a kormányhoz és kérje, hogy a kormány kísérje figyelemmel a közgazdasági helyzetet és kövessen el mindent a külföldi piacok megszerzése érdekében. A közgyűlés az indilvÁnyl egyhangúlag el­fogadta. Zarnóczay Béla a használaton kívüli gáz­lámpák felszereltetésére tett indítványát nem fogadták el. Körmendy Mátyás indítványára azt hatá­rozta el a közgyűlés, hogy felterjesztést in­téz. a szegedi körvasút megindítása, a sze­gedi vasúti menetrend megváltoztatása és a algyői hid mielőbbi megépítése érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom