Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-03 / 99. szám

1931 május 8. DfiLMAÍiYARORSZÁG Moratóriumot kért a 60 éves Winkler Testvérek cég ELIDAcyÜ^C^SZAPPAN _ AZ ARCBŐRT ÜDÍTI ÉS FIATALÍTJA fA Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi piac nagy eseménye, hogy a Winkler Testvérek cég fizetési nehézségekkel küzd és hogy körlevéllel fordult összes hitelezői­hez, amelyben az űgy sikeres lebonyolítása érdekében türelemre és tartózkodásra kéri őket A cég moratóriumot kérő levele az egész kereskedelmi életben nagy feltűnést és meg­döbbenést keltett, mert mindenütt köztudomá­sú volt, hogy a Winkler Testvérek cég hosszú évtizedek óta a magyar fapiac egyik legjelen­tősebb, legvirágzóbb és a legnagyobb forgal­mat lebonyolító vállalata. A Winkler Testvé­rek cég hatvan év óta dolgozik a piacon és az egész országra kiterjedő széleskörű és eredményes működést fejtett ki. A vállalat még a legutolsó évek általános súlyos nehéz­ségei közepette is minden kötelezettségének rendszeresen eleget tett és a cég, valamint a oégtagok tulajdonában levő összes ingatlanok mindeddig teljesen tehermentesek voltat. Hogy a cég miijéén megalapozott, biztos bá­zison dolgozott, mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy amikor mintegy őt évvel ez­előtt a cég egyik beltagja, Winkler Mór kilé­pett az üzletből, egymilliókétszázezer pengő vagyonrészesedéssel távozott. A cég jelenlegi tulajdonosai Winkler Mihály, Andor és Hugó Az általános megdöbbenést és feltünést­keltő móratoriumol kérő levélnek értesülésünk' szerint a következő előzmé­nyei voltak: Azoknak a pénzintézeteknek egyrésze, ame­lyekkel a cég üzleteit lebonyolította, so­ronkivüli törlesztéseket kért a cégtől. A bankok közül legelőször jelentkezett a Ma­gyar Altalános Hitelbank, amelynél a cég­nek nagyobb angazsmánjaí voltak, valamint a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank is kisebb visszafizetéseket kivánl. A bejelentések után egymásután tör1 téntek' a jelentkezések' a különböző hitelezők részéről, szinte megrohanásszerüen jelentkeztek a hitelezők. Természetesen ilyen hirtelen rohamnak a mai súlyos gazdasági válságban egyetlen, még a legjobban megala­Azt azonban nem lehet mondani, hogy adó­Intésekkel. vagy plakátokkal nyaggatta volna a török azokat a hitetlen ebeket, akiket Alláh az ő gondviselésére bízott. Egyszerűen megjelent a ha­tárban Xizr-napkor és Kászin-napkor (Szent György napja és Szent Demeter napja táján) hatvan­nyolcvan janicsár és szpáhi és azok nem mentek el addig, mig az utolsó guru s-t is ki nem verejtékezték a gyaurok. Addig a végrehajtók ott ettek-ittak és szedték a dézsmát asszonyból, lány­ból. Hogy micsoda vendégeskedés lehetett ez, el lehet képzelni abból, hogy utóljára a basák ma­guk is megsokalták. Rendeletet adattak ki a szul­tánnal, hogy a jobbágyok maguk hordják be az adót a szandzsák központjába, hozzátévén azon­ban a vendégváltság-ot is, annak örömére, hogy most már házhoz szállíthatja a harácsot. Persze ebből aztán az lett, hogy a virtusosabb magyarok se Nizr napját, se Kászin napját nem találták a kalendáriumban. A mezőtúriak például egyszer három esztendeig egy pará-nyi adót se fizettek. (Ez a szó is tőrök hagyaték.) Utóvégre vasra ven-e vitette maga elé a szolnoki basa a turi bírót és azt kérdezte tőle: — Igaz-e, te kutyaházi, hogy kevély emberek laknak Turbán? r — Mind olyan az, uram, mintha ő hajtaná a Göncölszekerit. — No hát üzend meg a túriaknak, hogy te in­haza nem mégy, hanem itt hajtod rólam a legyet mindaddig, mig a városod az utolsó bat­káig le nem fizeti a császár adóját. Nem telt bele egy hét se, mire a mezőtúri nemzet kiváltotta a biróját a szégyenből. Vájjon nem lehetne-e most is ezzel a móddal birni gyor­sabb adófizetésre a nemzetet? pozott cég sem képes eleget tenni. Értesülé­sünk szerint a Winkler-cég összeköttetésben volt még többek között a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bankkal, Magyar Altalános Taka­rékpénztárral, Szeged-Csongrádi Takarék­pénztárral és a Magyar-Olasz Bankkal. A Délmagyarország munkatársának infor­mációi szerint különféle szomorúan jellemző okok voltak az előidézői a Winkler Testvé­rek cég moratóriumi levelének. Hozzá­járult az orosz dumping, amely miatt az egész világpiacon nagy árzuhanás következett be és ez természetesen az egész magyar pénz­piacra is éreztette hatását és a gömbfa árának lemorzsolódásával járt. A gömbfa ára két év előtti árának a felére zuhant le. A helyzetet nehezebbé tette az a körülmény is, hogy a cégnek nagy áruraktára volt még magas áron vásárolt anyagból. Folytatása volt a helyzet­nek, hogy régi vevők egymásután jelentei­tek fizetésképtelenséget, ami . miatt a céget nagy veszteségek' érték'. Végül hozzájárult a helyzet előidézéséhez az is. hogy a jelenlegi súlyos dekonjunktúrában a forgalom a minimumra zsugorodott össze. Az ügyben a legközelebbi napokban fog­ják megkezdeni a kibontakozásra irányuló tárgyalásokat. Beavatott körök szerint a kibontakozásnak nem lesz akadálya, ha a hitelezők kellő türelmet és megértést tanúsítanak, mert ebben az esetben a cég aktív státusából ki lehet elégíteni a követeléseket. Informá­ciónk szerint a státusz összeállítása most (o* lylk és h|r szerint az aktívák lődözik a passzívákat. Az aktívák értékes telkekben, házakban anj'ag­ban és kinlevőségekben találhatók fel. A ki­bontakozás sikeres lebonyolítására a szele li piac érdekében is szükség van, minden té­nyezőnek érdeke, bogy a hatalmas üzem to­vábbi működését lehetővé tegyék. Szombaton délután öt órakor bankigazgatói értekezletet tartottak a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár­ban, ahol felmerült annak a terv­nek a gondolata, hogy a cég stá­tusának megállapítása céljából Kozma Fe­rencnek, a Szeged-Csongrádj vezérigazgatójá­nak az elnökletével bizottság fog alakulni. A tárgyalások folyamatban vannak. Az ügyről a Winkler Testvérek cég tulajdo­nosai a kővetkező nyilatkozatot tették a Dé!magyar­országnak: — Vállalatunk ma is aktív, minden hitele­zőnket egyenlő elbánásban kívánjuk részesí­teni, természetesen a cég tagjainak egész ma­gánvagyonát is a hitelezők rendelkezésére bo­csájtjuk. A hitelfelmondások ügyében kérdést intéz­tünk Grosz Marcelhez, a Szegedi Kereskedelmi és Tparbank vezér­igazgatójához, aki a következő nyilatkozatot tette. — Intézetünk senkinek a hitelét nem mon­dotta fel és ilyen szándéka a jövőben sincs Mindössze az történt, hogy bankunk követe­lését egy-két esetben szükségesnek véltük a le­iekkönyvben Ls biztosítani. Ezen lépéseink ia­lán egyes cégek vagyoni viszonyainak tisz­tázódásához fognak vezetni, amire a köz­hitel érdekében is szükség van. IJgy hiszem, köztudomásu, hogy intézetem mindig elöl járt a gazdasági élet szolgálatában. A Katolikus Kör szombaton vendégül látta a Kálvinista Kört (A Délmagyarország munkatársától Emlékezetes, hogy nemrégiben a Kálvinista Kör a felekezeti béke jegyében baráti vacsorára hivti meg a Katolikus Kört. Ezt a meghívást szombatin este adta vissza a Katolikus Kör, amely ezalk-> lommal vendégül látta a Kálvinista Kört.. A vacsi rán számosan vettek részt, a többek között jelen volt dr. Aigner Károly főispán és dr Somo gyi Szilveszter polgármester. A vendéglátó Katolikus Kör nevében dr. B e recz János elnök üdvözölte a megjelenteket és kijelentette, hogy amilyen örömmel fogadták el a Kálvinista Kör meghívását, olyan őrömmel látják most vendégül. Kijelentette, hogy amennyiben a Kálvinista Kör részéről nem tőrtént volna meg ez a kezdeményezés, akkor ők nyújtották volna a baráti jobbot. Törők Sándor válaszolt az üdvözlésre s Kál nista Kör nevében, köszönetet mondott a fogad tatásért és az összetartás szükségességét hangoz­tatta. Ugyanebben a szellemben szólalt fel Bakó László református lelkész. Körmenet a Templom-téren Pieta-szobor az árkádok alatt (A Délm agyarország munkatársi tói) Az Istenanya dogmájának 1500 év-fordulója alkal­mából szombaton este 6 órakor nagyszabású kör­menet volt a Templom-téren. A körmenet, am?lyet Várhelyi József prelátus vezetett, a templom­ból kiindulva, az árkádok alatt haladt végig, litá­niát mondva, majd a hivők Mária-énekeket éne­keltek. Résztvettek az impozáns menetben a kong­regációk, hitbuzgalmi egyesületek, a papság jó­formán teljes számmal, a katonaság és a hatósá­gok képviselői. A teret ővező épületek valameny­nyi ablakában gyertya égett, ugyancsak égö gyer­tyát tartottak kezükben a menet résztvevői is. A körmenet alkalmával Várhelyi prelátus megáldotta a püspöki »árkád' alatt elhelyezett Piéta szobrot (Ohmann Béla alkotása), ameljrl Rerrich Béla épitész Isten iránti hálája jeléül a Templom-téri építkezések befeje­zése alkalmából állított fel. Az ünnepségen Rerrich Bélán kivül ott voltak mindazok, akik ar. épületeken dolgoztak, vagy munkát vállaltak. Végül a templomban az elesett hősi halottakról emlé­keztek meg. Várhelyi prelátus herceg Eszterházy nádor imáját mondotta el. Este háromnegyed tíz kor megszólaltak az összes templomok harangjai és negyedórán át zuglak az elesett hősökért. EMBEREK!!! aki katona volt, vagy akinek valakije ka'ona volt, az anyák, az apák, a feleségek, a menyasszonyok, akik hozzátartozóik sorsát a nagy világégésben aggódva követték, a világháború hü tükrét, a történelem nagy drámáját láthatják a Nyugati front 1918.— Westfront cimü magasztos, fenséges, hangos filmben. E filmhez hasonlót még nem alkottak. Ezt mindenkinek látnia kell. A magyar prológust elmondja vitéz Garamszeg&y Sándor; a Nemzeti Szinház művésze MAIliS 8, Belvárosi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom