Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-08 / 78. szám

SZEGED. Szerkesztőség: Somogyi ucca 22.Lem. Telelőn: 23.33.^Kladúhlvoíal, kölcíönkilnyv/ftr es tegylroda Aradi ucca 8. Telefon: 13—OO. - Nyomda : t»w linói ucca H'. Telefon: Távlrotl levélcím UélmegyaronzAq Szeged. Angol cirkáSó német kikütöben Nemcsak az optimizmus felhőin lovagolva lehet megállapítani azt, hogy a húsvéti nyilatkozatok majdnem kivétel nélkül Európa országainak testvéri megértését jövendölik. Jól tudjuk, hogy az ünnepi nyilatkozatoknak kevés gyakorlati értéke szokott lenni. Az európai politika vezetői soha nem azt mondják, amit meg akarnak csinálni, az ünnepi alkalom csak arra jó, hogy tetszetős szavakat mondjanak, hogy publicistikai, vagy szónoki sikert arassanak, hogy a világ nyilvánosságát meggyőzzék békeszeretetükröl s a béke Nobeldijára kvalifikálják magukat, — nem pedig arra, hogy kinyissák kapuját a diplomácia titkos műhelyének s végre, az ünnep áhilatában egypár mezítelenre vetkőztetett szóval tárják fel igaz akaratukat s kendőzetlen céljukat. Mégis van annak jelentősége, hogy mit — hazudnak a békét prédikáló háborúszerzők s a szeretetet hirdető bajkeverők. A szónokok már régen tisztában vannak azzal, hogy a szónoki hatás legközvetlenebb eszköze, ha a szónok azt mondja, amit a hallgatóság vár tőle. A szónoknak a hallgatóság várakozását kell kielégíteni, a hallgatóság legtöbbszőr preokkupált s határozott iránvu nyilatkozatot vár attól, akinek meghallgatására összejött. Lehet-e sikere annak a szónoknak, aki háborút követelő hallgatóság előtt a világbékéről beszél s várhat-e tapsot az a szónok, aki a világbékét sürgető hallgatóságát akarja háborúra izgatni? Ha most a világnak újságcikkek hordóin szónokló oratorai világbékéről, a határok eltörléséről, nagy politikai és gazdasági egységek megteremtésének szükségességéről beszélnek, akkor kétségben lehetünk afelől, hogy a szónokok akarják-e azt, amit hirdetnek, de nem kételkedhetünk abban, hogy az európai államok népe azt várja, azt akarja, azt sürgeti, amit szónokolnak neki. Nincs is más megnyilatkozása annak, hogy a tőmeglélek mii akar, hogy Európa kollektív akarata mit sürget, csak ezek az ünnepi nyilatkozatok, amelyek ezen az ünnepen különösen a Páneurópa eszmekörébe kapcsolódva s a német—osztrák vámunió gyakorlati példájára hivatkozva fogalmazták meg — hallgatóiknak, Európa népének, véleményét. S talán van még valami, ami ezt hangsúlyozza: az angol hajóhad tervbevett lálogalása német kikötőben. Világpolitikai eseményeket jövendölt már nem egyszer a közel múltban egy-egy hadiflottának idegen vizeken való megjelenése. Ha az ultimátumoknak voltak »konkludens cselekményeit, akkor kétségtelen, hogy ezeket a flottalátogatásokat annak tekintette a világháború előtti nemzetközi politika. Flottalátogatás élesítette ki és vitte döntésre a világháború diplomáciai nyitányát, az algecirasi incidenst s flottalátogatáson pecsételték meg az ántánt-szövetséget is. Angol cirkáló legutóbb' — a világháború alatt közeledett' német kikötőhöz s ha most, a német—osztrák unió tervének felvetése után s a német—osztrák unió kérdésének a Népszövetség elé tereSzerda, 1931 április 8 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 78. szám ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken Budapesten 3-00, KtllföldHn O-40 pengd. - Egyes sz&m Ara httküs. nap Jo, vnsAr- é» Ünnepnap 24 flll. Htr« delétek felvétele tarlia szerint. Megjelen'k h«t(A kivételével naponta reogel lése után angoí cirkáló a barátságosság szelleme s a két ország közötti békés viszony melletti tüntetés végett felkeresi a német kikötőket, akkor a világbékét, a nagy gazdasági egységek felé haladást, a népek szolidaritását hangsúlyozó beszédek olyan — világtörténelmi hmtcrlandot kapnak, ami mellett legalább is realitásként kell a jövő feladatai közé besorozni a megegyezéseknek, a vámhatárok kitolásának, a nemzetek közeledésének kérdéseit. Az kétségtelen, hogy a pszichológiai pillanat erre elérkezett. Az elzárkózás politikája csődbe kergeti nemcsak az elzárt, hanem az elzárkózó nemzeti társadalmakat is, csődbe kergeti a világgazdaságot. A fejlődés iránya hullámokon és völgyeken halad keresztül. Az elzárkózottság hullámtaréjáról már haladunk lefelé s lefelé: a gyorsuló mozgás törvénye szerint száguldunk. Az egyik véglet után talán következni fog a másik, a végletekig fokozott, túlhajtott, ad abszurdum vitt elzárkózás politikája egyre vészit tekintélyéből és félelmetességébSI, hogy helyet adjon a nagy gazdasági egységek felé törekvésnek, a regionális szerződéseknek, a vámhatárok kitolásának, az emberek és áruk mozgási szabadsága helyreállításának. Évekig tartó dogmatikus előkészítés, a tudatalatti ellenállás deckungjainak a szellem fegyvereivel történt megostromlása után a német—osztrák vámunió elhatározása az első felszabadító tett ezen a téren. S ennek a talán világtörténelmi fejlődést, talán világtörténelmi átalakulást előkészítő elhatározásnak most az angol flotta németországi látogatása ad különös fényű és különös értelmű jelentőséget. Ellenséges cirkáló' megjelenése eddig legtöbbször háborút jósoít, legalább is: háborúval fenyegetett. Jósoljon most is háborút: háborút a háborús szellem, háborút a háborút szülő elzárkózás ellen. Kedden Bécsben ulból megkezdték az osztrák—magyar kereskedelmi tárgyalásokat (Budapesti tudósítónk telejönjelentése.) Bécsből jelentik: Kedden uiból megkezdték az osztrák—magyar kereskedelmi tárgyalásokat. A' tárgyalásokat osztrák részről dr. Schüber, a kereskedelemügyi minisztérium osztályfőnöke, magyar részről Nickl Alfréd meghatalmazott miniszter vezetik. Yalószinüleg a tárgyalások befejezése után sor kerül a szerződés, megkötésére. IfecPonaSci bizalmas tanácskozásra hívta meg Brilninget, Curtiust és BrlancM London, április 7. A' brit kormány a londoni német nagykövetség közvetítésével Brüning birodalmi kancellárt és Curtius birodalmi külügyminisztert magánjellegű barátsági látogatásra hivta Angliába. Berlinben ugy tudják", hogy a két német államférfit MacDonald chequersi nyaralójában fogja vendégül látni. A' két német államférfi szivesen tesz eleget a meghívásnak. Brüning és Curtius angliai látogatása valósziniien május elején történik meg. Ez alkalommal letárgyalják a két állam között felmerült valamennyi kérdést. Politikai körökben ugy tudják, hogy az angol és a német államférfiak találkozásánál Briand francia külügyminiszter ís jelen lesz. London, május 7. A' Daily Herald Jelentése szerint londoni politikai körökben ugy vélik, hogy Mussolini elfogadja az angol kormány meghívását és május első hetében Londonba érkezik, hogy résztvegyen az angol minisztereknek tanácskozásain Brüriing német kancellárral 'és Curtius külügyminiszterrel. Londonban biztosan számítanak' arra, hogy Grandi olasz külügyminiszter is elfogadja az angol kormány meghívását. ISémet elismerés ax angol Icormánynah; (Budapesti tudósítónk tü fon jelentése.) Berlinből jelentik: Az egész sajtó a német és angol államférfiak küszöbön álló találkozását méltatja és mint a két birodalom baráti viszonyának külső és igen jelentős jelét üdvözli, ami alkalmat nyújt arra, hogy a szőnyegen levő politikai kérdéseket személyes megbeszélések utján tisztázzák. A Vossische Zeitung meleg hangon ir az angol kormány kezdeményező lépéséről, amely a két ellenséges állásponlot ál hidalni igyekszik és megjegyzi, hogy Chequersben ugy a német, mint a francia álláspont igen alapos megvitatásra kerül. Kiemeli végül a lap, hogy Hendersont és MacDonaldot nem egyoldalú angol érdekek, hanem európai általános érdekek vezérlik, ámbár Angliának igen nagy érdeke fűződik ahoz, hogy az egymással szembenálló érdekcsoportok kialakulását megakadályozza. Bécsből jelentik: 'Arra a kérdésre, hogy miért nem hivták meg Brüning kancelláron és Curtius külügyminiszteren kivül 'Ausztria képviselőit is Londonba, mértékadó helyen utalnak arra, hogy az angol kormány részéről történt meghívás célja a leszerelés megvitatása volt és a meghivás olyan időből való, amikor még szó sem volt a vámunió kérdésé1