Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-05 / 77. szám

DELIM AGYAKOlteZAU 1031 március 5. A német—osztrák vámunió' és Magyarország Ur. Tone/ll Sándor Irta: Tonelli Sándor " Tegnap volt pontosan kél Kele, Hogy Németország párisi, londoni és római nagykövetei megjelentek az illető országok külügyminisz. és, aBkilv jegyzéket nyújtottak át, mely szerint Németország & Ausztria a Briand-féle európai unió szellemének" megfelelően elhatározták vámhatáraik' megszüntetését, egységes vámtarifa létesítésében állapodtak meg. A háború befejezése óta ez volt a legnagyobb eseménye és szenzációja az európai politikának. Jelentőségében annál nagyobb, mert első eset arra, hogy egy rendkivül nagy horderejű kérdésben a legyőzött államok egyike ragadta magához a kezdeményezést A két hét elteltével némileg elérkezett az ideje, hogy bizonyos mértékig lemérlegeljük a történteket és igyekezzünk megállapítani, hogy a vámunió mit jelent a többi európai államokra és főleg Magyarországra nézve. A külügyminisztereknek átnyújtott jegyzék az elvi megállapodás leszögezésén és ismertetésén kivül bejelenti Németországnak és Ausztriának abbeli készségét, hogy harmadik államokkal is a vámunióba való bekapcsolódás tekintetében tárgyalásokba bocsájtkozzanak. A' másnap megjelent félhivatalos német és osztrák kommünikék azzal egéMdtették ki ezt a diplomáciai bejelentést, hogy az nnió lényege a közbenső vámhatárok teljes megszüntetésében áll. Átmenetileg megmaradnak ugyan egyes kiegyenlíts jellegű vámtételek, de ezek nem fognak többre terjedni az összes vámtételek tiz százalékánál. Nyomatékosan hangsúlyozta mindkét kormány, hogy a megállapodás, melyet követni fognak a részletekre vonatkozó tárgyalások, teljesen politikamentes és nem érinti egyik államnak sem a versaillesi és saint-germaini békeszerződésben vállalt kötelezettségeit. Egyszóval ami történik, nem' 'Anschluss, hanem csak gazdasági megállapodás. Bizonyítja ezt hogy mindkét ország megtartja önálló szerződési alanyiságát és másokkal ís hajlandó ugyanilyen alapon megállapodni. Nem egy vámtarifája, hanem két azonos vámtarifája lesz a két országnak, amelyek paritásos alapon egy nj szervet létesítenek" vámkérdéseik tárgyalására és intézésére. Vitás esetekben, más nemzetközi kérdések mintájára, választott biróság fog dönteni. A meglepetés, megdöbbenés és felhorkanás, amely ezeket a bejelentéseket követte, legjobban mutatja, hogy a német és osztrák kancelláriák' és külügyminisztériumok a szerződést tényleg annyira titokban tudták előkészíteni, hogy a többi államok' csak nyilvánosságra hozatalának pillanatában értesültek róla. Hogy helyes volt-e ez az eljárás, arról diplomáciai körökben nagyon sokat vitatkoznak. Az ántánt oldalán azt vitatják, hogy Németországnak' és Auszriának kötelessége lett volna, hogy már a vámunióra vonatkozó szándékát előre bejelentse és a többi hatalmakkal letárgyalja. Én azt hiszem, hogy ez a bejelentés egyértelmű lett volna a terv megfojtásával. Hiszen ma is, mikor már kész helyzet előtt állanak, lehet látni, hogy milyen kétségbeesett erőfeszítéssel keresik főleg Párisban a jogi érveket melyekkel a vámunió tényleges létrejöttét meg lehet akadályozni. Ugyanakkor azonban az a két hét amely a német nagykővetek hivatalos közlésétől máig eltelt legjobban mutatja, hogy ennek a n'épszövetséges, páueurópás, vámbékés és kéke nyilatkozatoktól csak ugy csöpögő őreg földrésznek az egész nemzetközi politikája minden oldalon mennyire a hazugságokra van felépítve. Szinte pokolian humoros azt látni, hogy egy francia külügyminiszter magáévá teszi egy belgába oltott görög eredetű osztrák grófnak Páneurópa-tervét köriratban szólítja fel az összes európai államokat a csatlakozásra, felhívja figyelmüket a gazdasági megértésben és a nagyobb gazdasági egységek létesítésében jelentkező előnyökre és mikor ketten ezt gyakorlatilag meg is akarják valósítani, akkor ugyanaz a külügyminiszter a Népszövetség elbírálása alá akarja bocsájtanl, hogy a két országnak volt-e ehhez joga és nem sértette-e meg a többi államok érdekeit Abból, amit a párisi lapok irnak, szinte ki lehet érezni az elfojtott haragot és szégyenkezést, hogy éppen egy francia kezdeményezés Juttatta a németeket egy hallatlanul nagy taktikai előnyhöz: hivatkozhatnak arra, hogy ők Briand nagystílű javaslata értelmében jártak el. A' francia politika ezúttal a saját hálójában fogta meg magát. De még humorosnál is több, amit a Temps ir az unió tervével kapcsolatban: az osztrák—német vámunió azért nagyon gyanús, mert mindkét ország kormánya feltűnően hangoztatta az unió politikamentes fellegét. Szeretném tudni, mit irt volna a Temps, ha a német és osztrák kormányok nem ezt mondták volna? Akkor talán meg lett volna nyugtatva? A versaillesi békeszerződés óta a francia politikának egyetlen célja van: megakadályozni Németország utólagos megerősödését Ezért kellett ugy a versaillesi, mint a saintgermaini szerződésbe belefoglalni az A'nschlussra vonatkozó tilalmat. De ez nem volt elég, 1922-ben, az osztrák szanálás alkalmával a genfi protokollumba belevették a- tilalmat, hogy Ausztriának nem szabad gazdasági kü~ lőnállóságát feladni. Ez a két pont, amelybe most a francia és kisebb részben az angol politika belekapaszkodik. Magatartásuk ugyanis eltérő: Briand tiltakozik, míg Henderson magyarázatot kér. Megegyeznek abban, hogy a tervet a Népszövetség felülbírálása alá akarják bocsájtani. Feltűnő ellenben, hogy Olaszország mindezideig majdnem teljesen hallgatott Nyilatkozott ellenben az elhangzott demarsokra, jegyzékekre, parlamenti beszédekre Curtius kancellár. Elismertea beleszólás jogát a megállapodás jogi struktúrájára vonatkozólag, d© viszont kijelentette, hogy a gazdasági részt illetőleg a Népszövetséget nem ismeri el felülvizsgáló faktornak. Annál is inkább teheti ezt, mert módjában van egy precedensre hivatkozni, amelyet már Francia- és Angolország is elismertek, mikor hozzájárultak, hogy Belgium és Luxemburg, amelyek önálló államok, önállóságuknak egyebekben való fentartása mellett vámunióra lépjenek egymással. Ha ehhez joga van a nagyántánt protektorátusa alatt álló két országnak, akkor joga van Németországnak és Ausztriának is. Kétségtelen, hogy a nagyközönség érdeklődésének legnagyobb részét ezek a diplomáciai kontrák és rekontrák foglalják le és kevesebb figyelem irányul arra, hogy mit is jelent tulajdonképpen a tervezett vámunió a gyakorlatban ? És itt igazat kell adni a felhorkanóknaK, hogy a vámunió, különösen ha figyelembe vesszük az anteoedenciákat is, egy ujabb fontos lépés Ausztriának Németországhoz való csatlakozása! felé. Hiába bástyázták ugyanis a párisi kül-j városi békéket a kautélák tömegével, a csatlakozástcsak formailag lehet megakadályozni, de a gyakorlatban nem. Németország é6 Ausztria a vasúti szolgülat és vasúti tarifák terén már messzemenő megállapodásokat léptettek életbe. Postailag a két ország egységes difterületet alkot, vagyis levelek, csomagok és táviratok díjtétele Bécsből Hamburgba ugyanaz, mint Bécsből Mödlingbe, vagy Schwechatba. Kodifikációs bizottságok dolgoznak Németországban és Ausztriában a kereskedelmi és polgári törvénykezés teljes egységesítésén. Formailag lesz két külön- j böző törvénykönyv, de teljesen egyező szöveggel; a bíróságok és rendőri hatóságok pedig ugy fognak" működni és egymással érintkezni, mintha belföldön volnának. Az egyetemeken! már keresztülvitték a diplomák kölcsönös ér*[ vényességét. _ Most ezekhez a messzemenő egységesít ís!) tendenciákhoz jön még a vámunió. De a itím*; nnió hs többet jelent a vámkorlátok egyszerit ledöntésénél. Hozzá "fen képzelni még a fináncpolitikának ezer, meg ezer velejáróját Németországban van szeszmonopólium, Ausztriában nincs. Megfordítva Ausztria mnnopó* lium gyanát kezeli a gyufát, Németország nem.; Elképzelhetetlen, hogy egységes vámterületen belül bármely cikkre monopóliumi és szabadj kereskedelmi rendszer állhasson meg egym-W mellett. Ausztriában a forgalmi adó magasabb; és a rendszere is más, mint Németországban^ Magyarázni sem kell, hogy miért, de ezt isj egységes nevezőre kell hozni. Még tovább^ menőieg nehéz elképzelni azt is, hogy egyazoaj gazdasági területen az általános adóztatás tekintetében eltérő termelési előfeltételek állja^ nak fenn. Mindkét államnak rendkivül mélye bele kell nyúlni tehát a gazdasági törvényhozás egész koplexumába. De ha ez megtf tént és hasonló egységesítés játszódott le törvényhozás minden egyéb területén Is, akkori a puszta formán kivül már megvan a csati a-j k'ozás. A német politika ma a formák m .rátartása mellett a lényeg elérésére törekszik!} Az a nagy egyhangúság, amelv ugy Németországban és Ausztriában a vámunió tervét! fogadta, hogy a meglepetésszerűleg közzétett terv találkozott a két országban élő egy nem* zet felfogásával, ök bizonyára meg fognnK egyezni egymással. Más kérdés, ml Tesz aj vámunió hatása az általános politikára és X többi államokra? Gazdasági szempontból mrli „Csepel" motorkerékpár Komo'y érdeklődők mindkét önnepnep délelőttién kipróbálhatják 204 „CSEPEL" LERAKAT Tisza La)o$ körút 42 a sz. Megérkezett a PB" Férfi és női ruhák, függönyök, szőnyegeit stb. ^ festése és vegyileg tisztítása toronklvtll l<Mz6UUoU, meglepő olcsó VoK mellett készUl 14! | kelmefestő és vegytlszlitiS ioarlelepéit. Rákóczi tér (az ut ad^ifatnl és a ksUCZCH JOZSCSS Idzoltólahlanya közt). Telefon Aut 20-75. Fióküzletek! Kazlncn •. 11. Telefon Aut. 19—94. Gizella tér 3. Telefon Kai 20 55 KIskunléleBYtiáza, Kossuth 0. 15. ——————— Ruhákért elkUIdUnk és haza 1» szAUUtuk. •