Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-30 / 97. szám

Dfil.MAr.Vvnn^trtr; aiwrf^ I TA'.'HW hogy mi a véleménye a diktatúráról mire • király igy vilászolt: — Én az alkotmány « és a parlamentáris rendszer híve vagyok. Az a külföldi pron­ganda, amely a diktatúra szándékát tuUij­donitja nekem, szemérmetlenség Rendszeres Zeppelin-járatok Berlin—Páris—Newyork k$z8tt A Zeppelin egyldőben érkezik az Északi Sarkra n Naulilius-szal (Budapesti tudósítónk trfefonjelentése.) Párisból jelentik: Párisban szerdán fontos ta­nácskozások kezdődtek az Európa—Amerika rendszeres Zeppelin-járatok ügyében. A tár­gyalások a francia kormány és a Zeppelin­müvek között folynak, utóbbit Eckener kép­viseli. A terv az, hogy a Zeppelinek Berlin­ből indulnak Newyorkba, ntközben Párisban leszállnak, hogy felvegyék a francia utasokat. Eckener kapitány párisi újságírók kérdé­sérc kijelentette, hogy a Berlin—Páris—New­york Zeppelin-járatok 1033 tavaszán megin­dulnak. Nyilatkozott Eckener a Zeppelin északsarki útjáról és elmondotta, hogy Wilkins »Nauti­lius< hajójával egvidőben érkezik a Zeppe­lin az északi sarkra. Egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy mi a véleménye a Wilklns­expedicióról, Eckener azt felelte, hogy a X>m­tlllus vasárnapi siíhjedési balr'trctt hitt ' > nn­dollcodóba ejtette. »Ki tud fa, nem állunU-e történelmi órák elölt-. Apponyi Albert beszéde a MllUgyl bizottság Illésén — Olasz orientáció Qelyett francia orientációt kívántak a felszólalók Budapest. április 29. A MTI jelenti: A képvi­selőház külügyi bizottsága ma délelőtt ülést tar­tott. Az ülés napirendjén az aktuális külpolitikai kérdések és a magyar—osztrák barátsági békéltető eljárási és választottbirósági szerződés becikke­lyezéséről szőlő törvényjavaslat tárgyalása szeepelt. Karafláth Jenő napirend előtti felszólalásában kérte, hogy a külügyi kormányzat gondoskodjék arról, hogy külfö'dőn a magyar sportteljesítmé­nyeknél a nemzeti zászló, a magyar Himnusz kottái és gramofonlemezek álljanak rendelkezésre. A külügyminiszter válaszában kilátásba helyezte, hogy a külügyi költségvetés keretei között a le­hetőség határáig eleget fog tenni a kérésnek , A külügyminiszter ezután az aktuális külpoli­tikai kérdéseket ismertette. Megemlékezett az olasz—francia flottaegyezmény megkötésére irá­nyuló tárgyalásáról, a" világpolitikában előtérben álló gazdasági kérdésekről, amelyeknek keretében ismertette »z osztrák—német vámunióra Irányuló előzetes egyezménytervezetet és annak előzménveit, továbbá Franciaország és Csehszlovákia állás­pontját. — Hallunk — mondotta — egy francia tervről, de ennek nem Ismerjük a részleteit. Be kell várni, mig ezt is jobban megismerjük. Hangsúlyozza, hogy a kormány a még ki nem alakult gazdasági tervekkel szemben továbbra Is a várakozás állás­pont ián marad- Ez azonban n m jelenti azt, hogy egyes államokkal közvetlenül nem tárgyal, Igy Olaszországgal. Ausztriával, a jövő hónapban Né­metországgal és a legközelebbi időben Cseh­országgal. Programon szerepel továbbá a Roma. n Iával kötendő végleges szerződés tárgyalása is, amely remélhetőleg kölcsönős jóakarat mellett szin­tén kedvező eredménnyel fog zárulni m n lkét or­szág érdekel szempontjából. Raraes Marcell a következő négy kérdést intézte a kormány tagjaihoz. 1. Számithat-e a kormány arra, hogy a terményfelesleg elhelyezését bizto­sithatja? 2. Számithatunk-e belátható időn belül egv nagy külföldi kölcsön megkötésére? 3. A fran­cia—olasz flottaegyezmény meghiúsulása érinti-e Magyarország helyzetét? 4. Számifhatunk-e arra, hogy a szovjet dumpinggal szemben nemzetközi védekezési akciót szerveznek meg? Belhlen István miniszterelnök a kérdésekre azonnal válaszolt. Az első kérdés, véleménye sze­rint, elsősorban a búzára és a rozsra vonatkozik Tekintettel arra, hogy egyéb gabonanemüeknél exportálható mennyiségünk minimális, ami a buza­és rozsfelesleg elhelyezését illeti, azt hiszi, hogy azok a szerződések, amelyeket kötni fogunk, ezt biztosítani fogják. A nagy állami kölcsönt illetőleg, a pénzpiac jelenlegi heíyzete mellett ennek meg­valósulása nem állna arányban ai érte hozandó áldozatokkal. Az olasz—francia fLottaeg) e^inény sorsa Magyarországot közvetlenül nem érinti, csak annyiban, hogy összefügg a jövő év februárjában tartandó nagy leszerelési konferencia kim< n te­lével. Nem hiszi, hogy a szovjet dumplng i llen gFb harisnyák minden színben 256 Pollák Testvéreknél. a közeljövőben áltatáno*, vagv nemzrtkőzl akció bonlakoznék kl. Peyer Károly * római konferenciáról kért tá jékoztatást és Bud miniszternek milánói tárgya­lásairól, amelyek értesülései szerint kudarcra/ Jártak. A magyar külpolitika túlságosan egyoIda luan Olaszország felé orientálódott, • francia o|enlár|ó gazdaságilag és poll tikallag többet jelentett volna Tájékoztatást kér arról, hogy miként áll a liá boruelőtti koronatartozások valorizációjának ügye és a nagy külföldi kölcsön kérdése. Beck Lajos az osztrák— német vámuniótervezet­tel és a francia javaslattal szemben az óvatos kivárás álláspontjára helyezkedik. Lukács György a gazdasági problémák kérdé­sében szintén a várakozás álláspontját helyesli. Kéri a kormányt, hogy a leszerelési konferencia előkészületei során is igyekezzék már odahatni, hogy az egyenlőtlenség a nemzetek között meg­szűnjék. Bogya János nem hiszi, hogy r< német—osztrák vámunió Franciaország akarata ellenére létrejöhes­sen. Nem szabaa magunkat alírend Snünk O^asz. ország követelésein k. Apponyi Albert rámutatott arra. hogy a magyar kormány az eléggé terhes hágai egyezmény el fogadásakor ígéretet kapott a nagyhatalmaktól, elsősorban Franciaországtól, hogy Magyarországot a nagy államkölcsön felvételében támogatni fog­ják. Nem hiszi, hogy ezt a támogatást Francia­ország most megvonná. Súlyt helyez arra. hogy az Ígéret, amely kőlelezl a nagyhatalmakat Ma. gyarországgal szemben, feledésbe ne menjen. A német—osztrák vámunió tervének bejelentése folyj Ián támadt mqzgalmak oda látszanak mutatni, hogy a* európai helyzet kimozdult abból a hely. zetből, amelyei a békeszerződéséi: kénysz rzubbo. nva reá erőszakolt. KI tudja, nem állunk e íörtfnelmt órák előtt, amelyekben különösen feladat megtalálni az el­halálozásnak nem csupán módját, hanem idő­pontját is, azt a pillanatot, mely az elhamarko­dás és lekésés között van.. A dolgon kivül állók nem segíthetik elő a helyes állásfoglalást konkrét javaslatok tételével, sőt ezzel a--etieg bonyolulttá tehetik a helyzetet. Felszólalásommal tehát csak jelét akartam adai annak, hogy a magyar köz­vélemény érzi a jelen óra fontosságát és meg­akarom jelölni azt a vezérszempontot, hogy min­ket nem irányithatnak mások, mint saját magunk. Tekintettel csak azokra lehetünk, akik hnsonló tekintettel vannak irántunk. ilyenekről pedig több aszúmban nem be szélhelíink. Ilyen értelemben kell felfogni azt, amit elmondok, hogy * ml állásfoglalásunkat nem befolyásolja Olaszország állásfoglalása. Befejezésül kiemeli, hogy helyesli a kormány tartózkodó álláspontját, amely nem zárja ki a fejlemények legélénkebb megfigyelését és az eseményekbe való belenyúlást, amikor erre a lehetőség megnyílik. Adja Isten, hogy a kormánynak sikerüljön ezt as alkalmat a nemzet javára Kihasználni. f;.!rt, .iC] Ferenc g'óf nem tartja lehetetlennek, hogy a német—osztrák vámunió tervét meghiúsít­hatják. Nagy őrömmel látja Miklós román herceg budapesti látogatását. \ szovjet veszedelemmel szemben ugy gazdasági, mint politikai, mint ka­tonai szempontból célszerű volna Romániához kö­zeledni. Rlró Pál azt fejtegette, hogy a világ pénzügyi helyzete ma olyan kritikus stádiumban van, hogy megfelelő kö'e'iín I lvcte/ére egyelőre nem lehet komolyan gondolni. Bethlen István nem tud arról, hogy Bud János kereskedelemügyi miniszter milánói tárgy alásai ku­darccal jártak volna. A külföldi kölcsön kérdésé­ben egyet ért Apponyi Albert gróf fel fogásával. A német—osztrák vámunió, amennyilxn erre sor kerül Magyarországra, nagyon fontos kérdés, mert ha ilyen vámunió létesül, ez annyit jelent, hogy Ausztria Németországgal együttesen alkol piacot é* Ausztria azok szerint a politikai és gazdaság­politikai elvek szerint fog szomszédaival tárgyalni, amelyeket Németország is elfogad. A jövőre nézve nem lehet jóslásokba bocsátkozni, de nem mer. ném vállalni azt a felfogást, hogy « német—osztrák vámunió semmiféle formában meg nem valósulhat. A bizottság ezután áttért a magyar—osztrák szer­ződések becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tár­gyalására és hozzászólás nélkül általánosságban 6s részleteiben elfogadta a javaslatot. Optika, toló, szem Uvegfavlíások £iebmann íatszerésznéi Kelemen ucca. A budapesti törvényhatósági bi­zottság viharos közgyiiiése (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Budapest törvényhatósági bizottsága szerdán délután rendkívül viharos közgyűlésen tár­gyalta a szociáldemokratáknak ax uj jóvá­rosl törvény hatálytalanítása érdekében be­nyújtott indítványát. Sipöcz Jenő polgármes­ter felszólalása közben tört ki a vihar és a közgyűlés a tiszti ügyész indítványára »zék­sértésért 500 pengő bírsággal sújtotta Peyer Károlyt, aki azt kiáltotta az elnök felé, hogy fütyül az elnók fenyegetéseire. A szocialisták indítványát végül is elvetette a többség. Borzalmas ttlzkataszírófa a kairói gyorsvonalon (Budapesti tudósítónk telefonjelen­té se.'i Kairóból jelentik: Borzalmas katasztrófa érte a kairó—alexandriai gyorsvonatot, amelynek három III. osztályú kocsija porrá égett. Az első jelentések szerint eddig negyven megszen'sédett holttestei húztak ki az üszkös romok alól, kőztük tiz gyermeket. A katasztrófát az egyik kocsi ten­gelyének begyulladása okozta. Olaszellenes tlinieíések Tripoliszban (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Tuniszból jelentik: Tripoliszban szerdán nagy olaszellenes tüntetések voltak. Mintegy ötezer bennszülött tüntetett az olasz hatóságok ter­rorja ellen. A tüntelőket csendőrök és rend­őrök verték széjjel, tizennyolc tűntető súlyo­san megsebesült. Esöernyök gyirl Irakon SM Pollák Testvéreknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom