Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-29 / 96. szám

I IMI április 29. DÉLMAGYARORSZAG 3 A biciUliiolvafs&öveikezeiei BUnielrakomány a iolvafok kesében (A Délmagyarország munkatársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a rendőrség leleplezett egy tolvajszövetkezetet, amelynek tagjai hónapokon keresztül tervszerűen lopkodták a kerékpárokat A kézrekerütt tolvajok beismerték a rendörségen azt is. hogy fik voltak azok, akik e követték a déli üzletnyitásokat és ugyancsak ők fosztogatták sorra a nyitva maradt lakásokat. Összesen 18 biciklitopást ér 9 üzletnyitást ismertek he. Az általuk okozott kár körülbelül 6—7 ezer pengő. A banda tagjait: CsókásI .Sándort, Katona Sándort, Csorba Mártont három fiatalkorút, valamint az orgazdákat: Mis- ! kolczi Istvánt, . Gergulov Lászlót és Balogh N. Pétert őrizetbe vette a rendőrség és részletes kihallgatásuk ulán kedden délelőtt átkísérték az egész társaságot az ügyészség fogházába. Az átszállításnak nagy nézőközönsége volt. A rendőrökkel körülvett tolvajok érdekes látványt nyújtottak. Mindegyikük kezét megbilincselték és egyiket a másikhoz fűzték, nehogy útközben vala melyik megszökhesse'k. Hátukon, hónuk alatt vitték az általuk ellopott; de megkerült kerékpárokat, alkatrészeket, amiket a bünjelraktárban helyeznek el a fotargyalásig. Egész kis rendőrcsapat kisérte a tolvajokat, akiknek megérkezése a tőrvényszék épületébe, nagy feltűnést keltett Az emberek kivánc&ian szemlélték a fiatal tolvajokat, akik lesütött szemmel siettek fel a lépcsőkön és hamarosan eltűntek a fogház ajtajában. A törvényszék megrágalmazásával vádoltak egy kereskedőt A szegedi íábla felmentette (A Délmagyarország munkatársától.) Katz Bámuef szarvasi kereskedő felhatalmazásra üldörendő rágalmazási ügyét tárgyalta kedden a szegedi ítélőtábla Skultétg tanácsa. A rágalmazási perhon a sértett a gyulai törvényszék polgári tanácsa volt, amelyről art állította Katz Sámuel, hogy ®gy ügyben megvesztegették. Az ügy előzményei egy polgári perre vezethetőfc rissza. Katz Sámueí felesége perben állott Kossik Tibor szarvasi kereskedővef. Az ügy a szarvasi, járásbíróság előtt folyt, amely Katz Sámuelné javára Ítélkezett. Fellebbezés folytán az ügy a gyulai törvényszék polgári tanácsa elé került, amelv megsemmisítette a járásbíróság ítéletét és Katz "Sámiielnét keresetével elutasította. Katz Sámuel a tárgyalás után hazament és amikor megkérdezték tőle, hogy mi képen végződött a per, azt mondotta, hogy efvesztette, mert az alperesek részéről a törvényszék tanácsát megvesztegették. Katznak ez a kijelentése eljutott a bírákhoz is, mire feljelentést tettek ellene. A gyulai törvényszék tárgyalta annakidején a rágalmazási pert Katz tagadta, hogy megsértette volna a bíróságot. Elismerte, hogy a per elvesztése miatt eí volt keseredve, azonban mégsem vádolta ezért a bíróságot. Kijelentette, hogv- az ellene valló tanuk mind személyes ellenségei, akik bosszúból vallanak ellene és tönkre akarják tenni. A bíróság bűnösnek találta a kereskedőt a rádírat szerinti bűncselekményben és 500 pengő pénzbüntetésre itélte. Katz védője a keddi táblai .tárgyaláson felmentést kért a bizonyítékok elégtelensége, illetve megbízhatatlansága miatt. A biróság hosszasan tanácskozott az ítélet felett, végül is felmentette Katz Sá muelt az ellene emelt vád alól. A biróság Ítéletét röviden azzal indokolta, hogy a bizonyítékok elégtelensége miatt a vádlottat fel kellett menteni. Az ügyész a felmentés miatt semmiségi panaszt jelentett be. a Kúriához. Kilenc üzletbetörés miatt elitéltek egy betörőtársaságot (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi rendőrség március 15-én érdekes körülmények között leplezett le egy fiatal iparoslegényekből álló betöröszövetkezetet, amely hosszú hónapokon keresztül fosztogatta a szegedi üzleteket. A betörőtársaság tagjai: Csőnké István, Szögi István és Szabó I.ajos állásnélküli fiatalemberek még 1030 januárjában elhatározták, hogy mivel állást sehol nem kapnak, betörni fognak. Nemsokára hozzáfogtak tervük keresztülviteléhez és egymásután fosztogattak Csipei Sándor trafikjában, a Hangya Festő.uccai és Petői Sándor-sugárúti fiókjaiban, a Párisi Nagy Áruházban, a Máv. Konzumban és még több üzletben. A rendőrség sokáig nem tudott nyomukra jutni, mert a tolvajok a legnagyobb körültekintés1 el végezték munkájukat. A módszerük az volt. hogy a kiszemelt' üzlethelyiségről leverték a lakatot, a banda tagjai közül kettő behatolt az üzletbe, a harmadik pedig kívülről feltett egy lakatot, amivel azt a szine.zeté.t adta a dolognak, mintha minden rendben volna. Igy sem • rendőröknek, sem az éjjeli őröknek nem tünt fel a nyitott üzlet és a betörők nyugodtan dolgozhattak az üzletben. A harmadik társ rövid séta után visszatért és kiengedte barátait az üzletből. A társaság március 13-án a Varga Dezső-féle vaskereskedést szemelte ki. A lakatot ügyesen leverték, azután ketten bementek, mig a harmadik elrendezte az ajtót és elment sétálni. A sötét Nádor-uccában megpillantott egy sétáló rendőrt, aki elől ijedten egy szekér alá bujt. A rendőr észrevette és mivel gyanúsnak találta a fiatalembert, leigazol tattá. A betörő szabályszerűen igazolta magát, mire a rendőr elengedte. A fiatalember ezntán visszasietett társaihoz és kiengedte őket. Másnap reggel felfedezték a betörést és nyomozni kezdtek a tettesek után. A rendőrnek eszébe jutott, hogy az éjszaka találkozott egy gyanús fiatalemberrel. Detektívek mentek ki a lakására és vallatóra fogták a megrémült embert, aki néhány perc alatt mindent bevallott és megnevete társait. A fiatalemberek ellen kilencrendbeli belóresés• lopás miatt adott ki vádiratot az ügyészség. A három fiatal betörőt kedden vonta felelősségre a szegedi törvényszék ff<it>erm<7n*.íanácsa. A be. török elmondották, hogy amikor elhatározták a betöréseket, már régóta foglalkozás nélkül voltak és egy fillért sem kerestek- Hosszú töprengés utáu jutottak a betörések gondolatára. Mindent apróra kiterveztek. Az első betörés nagyszerűen sikerült és azután a többi is. Mindig jobban felbátorodtak, amikor látták, hogy a rendőrség nem tudja elfogni őket. Ekkor elhatározták azt is, hogy valami nagyobb dolgot elkövetnek, de erre már nem kerülhetett sor, mert időközben elfogták őket. A három fiatal betörő elmondotta, hogv nagyon bánják bűnüket, szeretnék jóvátenni, amit elkövettek. A biróság rövid tanácskozás után bűnösnek mondotta ki őket többrendbeli lopás bűntettében és Csönke Istvánt másfélévi, Szabó Lajost egyévi és öthónapi. Szögi. Istvánt pedig egyévi és haromhónapi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. Ragycfg^ fehér • fogak, ude lehelet titlco^ KALOPONT Veszedelmes bogarak a szegedvidéki homoki szölfikSn Alig hogy megindult a jobb reményekkel kecsegtető tavasz, máris nagy tömegben lepte el a frissen kitakart szőlőket és fiatal ültetésü gyümölcsfákat a kendermag.bogár, vagy ^hogy a tanyaiak nevezik: szőlőbogár (Peritelus familiarí* Boch.). Eí a szürke színű, mind a szőlővenyigéhez, mind pedig a homokhoz szerfölött hason 1A és kwndermagnyi méretű, valamint hozzá hasonW alaki} állatka, a frissen metszett venyigék rűgyeít és válogatás nélkül mindennemű gyümölcsfáé**mete, vagy fiatal gyümölcsfa feslés felé duzzmdő rűgyeit egyaránt elrágja. Az idén az Alsótanya és mérgespnxitai szSISkben, különösen a friss forditásn területek szomszédságaban okoz tetemes károkat. Mivel az állatok repülni nem tudnak, nem oszlanak szét széles vidékeken, hanem gondozatlan termőhelyük közelében tömegesen lepik el a legközelebbi szőlőtökét, vagy fiatal ültetvényért. Kitünó látásuktól vezettetve, nyílegyenesen tartanak a tőkének, vagy fiatal gyümölcsfának, felmásznak reá, néha 4 lesmiEtg*sabb részeken ötöd-hatodmagukkaí őssregyülem. fenek, hogy esetleg a figyelmes gazdának puszta megjelenésére — mint ahogy az a repülni nem tudó bogarakkal rendszerint megtörténik — a hnmokba vessék magukat, ahof nincs az az iskolázott szem, mely a szakasztott homok színezet miatt észrevehesse őket A tanyai gazdák is. meg a kísérletező szakimdalom is csaknem teljesen tehetetlenül áll ezzel a kártékony vastagorru ormányossal szemben. A tanyás nem tudja, hogy az állat nem repül, megrázza a csemétét, az állatok csaknem mind lepotyognak róla s azt hiszi, hogy ezzel meg is óvta gyümölcsfáit, pedig egy félóra múlva valamennyi viszszamászik s hiába lóbálja a szél az ágakat, vígan tovább legelészik. Az egyik kertész szakember azt mondja, permetezzünk valamiféle arzén es lével ellenük s mind eldöglenek. Az ilyen szakember nem gondof arra az esetre, amikor én az egyik meggyfacsemetén, melyet a kertész utasítása alapján öt koronaágán két rűgyre visszavágtam, 52 darab kendermagbogarat számoltam meg. A ti* rügy efső kikezdésekor tegyük fel, elpusztul az arzénbevonattól 10 bogár, de a többi 42 menthetetlenül tövig rág a megkezdett seben kerepztüf minden rügyet s élelem hijján a szomszéd fára mászik át Igy a védekezésre nincs más mód, mint a bogarak elpusztítása közvetlenül élő erő. vef. Ezt az ilyen dolgokra is számító szőlősgazda szőlőjében leggazdaságosabban baromfiállományával végeztetheti, melyet ilyenkor a szólóba terel, vagy a csirkéket tyokbontós anya segítségével egyenesen ott tart. A gyümölcs facsemetéket pedig csakis szüntelen ellenőrzéssel menthetjük meg a végzetes veszedelemtől. Ha szélcsendes az idő, terítsünk lepedőt a csemete alá s rázzuk abba a bogarakat Ne hallgassunk a szakirodalom azon állítására, hogy a bogarak csak éjjel rágnak s nappal a homokban tartózkodnak, mert bizony azok éjjef-nappal egyaránt ellepik a szőlőt is meg a gyümölcsfákat is. Tehát naponta legalább kétszer, reggel és este, járjuk végig a gyümölcsöst s amennyiben szél fújna és igy a bogarak nem hullanának a lepedőre. hanem a szél messzi sodorná őket, vegyünk egy nagyobb szakajtót, vagy teknőt bal kezünkbe s~a szél'alá tartván, hajtsuk föléje a gyümölcsfát s kopoljuk. verjük a meghajtott gyümölcsfát a szakajtó széléhez, miközben a bogarak nagyrésze belehull az edénybe. Ne elégedjünk meg ennjivel, mert különösen hűvös reggeleken a bogarak egy. része rügyek alá, kéregrepedések közé rejtőzik el és a legkeményebb rázásra sem mozdul, tehát nézzünk át gondosan minden ágat, minden rügyet F?alnedvesség, salétrom, gomba ellen a I«UMM asagtalsn fehér tjlajviz ellen „Blbarit" biztoeaa és örökre szigetel. Beszerezhető: Landeeberg Mór építési anyagksreskedő bt Haraszthy (résa f«»tékkeresked* cégeknél, Szeffsd. B. 18