Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-26 / 94. szám

1931 április 26. DÉLMAGYARORSZAG Basel, TCyillQ indiai I LHil i# m n S»I indokolta, a kir. Ítélőtábla » tárgyalást nyomban elnapolta s a biróküldési kérelem elbírálása" végett az iratoknak a m. kir. Kúriához való felterjesztését rendelte eL Annyival nagyobb bizonyossággal megállapíthatta ezt <"aJónak a kir. ítélőtábla, mert a szóbanforgó tárgyalás is a jelen ügyben eljáró tanácsa előtt folvt le. De megállapította a kir. ítélőtábla a beszerzett bfln»gyl iratokból azt is, bogy ama bünügy törvényszéki tárgyalásán sem merültek fel, sőt az ott vádba vett (* Csongrádi Újság 1926. évi december hó 8-án kiadott 145. számában .Adatok a csongrádi fajvédőjetört portréjához' felirattal közzélett) cikkben som foglaltatnak a vádlott sajtóközleményének dr. Széchenyi Istvánra vonatkoztatott eme tényállításai: >A kortésköru lakon ugyan elhagyta neve mellől a grófi címet, de megválasztása esetére beígérte, hogy 6 mint kései unoka, a környékbeli ősi birtokot kiosztja a nincstelenek kőfőtt. Szécsényi, hogy a grófi eh-t használhassa, keresztesiét is meghamisította*. .Cikkében ezután idézett Rassay Károlynak az Ossretartás-ban megjelent cikkéből amelyben Rassay azt irta Széchényiről, hogy ifjúkorában büntetlenül megpofozták*. A háború alatt a katonai szolgálat alól .mint hírlapírót mentették fel. de esak azért, mert szép lampíonos felvonulásokat tudott rendezni. Szécsényi volt az, aki a megszálló szerb csapatoknak hust szállított*. .. .. laprészvényeket vásárolt, csakhogy a lap segitségével — főispán tehessen*. Minderről dr. Lévay hírlapi közleményében említés nincsen, a vádlott cikkének többi részét azonban dr. Lévay sajtóközleményéből meriti. A vádlott a cikkében állított tények valóságának bizonyítására nem vállalkozott, hanem azal védekezett hogy « birőság áltat nyilvánosan tárgyalt ügy minden részletét büntetlenül ismertethette az újságcikkben. Ez a védekezés nem helytálló, mert a St 44. szerint bűnvádi eljárásnak csak az olyan közlemény tartalma miatt nincs helye, amely a hatóság nyilvános iratait vagy azok nyilvános tárgyalását hiv. szellemben és igazán közti, már pedig a vádlott nem ezt telte Miután a hatóság nem hozta nyilvánosságra a dr. lénay Ferenc ellen indított és a vádlott által hírlapi közlésre felhasznált bünügy iratait, sem engedélyt nem adott a vádlottnak ezek közzétételére, vádlott a cikke megírásánál csak a nyilvános tárgyaláson történteket használhatta fel. Megírt azonban a vádlott a sajtótudósitásban, melyet az ítélőtábla 1930. évi január hó 17-iki felebbviteti főtárgyalásáról adott ki, dr. Széchenyi István személyét sértő tényállításokat, melyekről azon a tárgyaláson sző nem esett Vem tagadható annak a felfogásnak a jogosultsága, hogy az elnapolt Ítélőtáblai tárgyalásról, melyet a biróküldési kérelem előterjesztése merített ki teljesén, a vádlott csak ugy adhatott sajtótudósítást, ha egyúttal tájékoztatta a közönséget az ügyről is, amelyben ilyen kérelmet előadtak. Tlyen tájékoztatás azonban az ügy rövid megjelölésére szorítkozhat csupán, mert a rágalmazó tényállításoknak fölös ismétlése egy régebbi tárgyalás anyagának egyoldalú közlésével szükség nélkül sérti a sértett érdekét, aminek védelme a St 43. § utol. só bekezdésében lefektetett elvben is kifejézésrí jut A vádlott az ügy rövid megjelölése helyett tájékoztatásul régebben lefolytatott tőrvényszéki tárgyalásból merített adatokat, s bár azt is megírta, hogy a bíróság a dr. Széchenyi Istvánt sértő hírlapi cikk miatt dr. Lévay Ferencet elítélte, miután a valóság bizonyítása |iem sikerült, mégis egyoldalú volt ez a tájékoztatás, mert nem tüntette fel a sértett védfckezését A vádlott azonban nemcsak megismételte minden s?ükség nélkül dr. Lévay Ferencnek dr. Széchenyi Istvánt rágalmazó tényállításait, hanem a dr. Lévay Ferenc ellen emiatt folyó bűnügyben tárgyalt tényállítások mellett még más, a sértettel szemben a valóság esetén a bftnvádi eljárás megindítására alapul szolgáló, s őt a kőzmégvetésnek kitevő olyan tényállításokat is használt, melyek a cikke megírására alapul szolgáló bűnügyben egyáltalán fel nem merültek, sőt dr. Lévay Ferenc ama sajtóközleménynek vád tárgyává nem tett szövegében sem fordulnak elő. A birósági tárgyalás ilyetén módon való közlése nemcsak a bü*ég, de az igazság követelményének rovására esik, miért is a vádlott a bűnvádi eljárást a St 44. §-a szerint kjizáró okra sikerrel nem hivatkozhatik. Az a körülmény, hogy a vádlott a cikkében használt kitételeket a dr. Széchenyi .István által dr. Lévay Ferenc ellen indított más bűnügyekből meríthette s nem volt szándékában dr. Széchenyi István megsértése, szintén nem menti a vádlottat, mert a rágalmazás vétségének sem a rosszhiszeműség, sem a sértő szándék nem alkotó eleme, megalapításához elesendő a rágalmazó tényállítások tudatos használata, ez pedig az adott esetben nemcsak nyilvánvaló, de a sértő kitételeknek ritkított betűkkel való kínyomatása folytán egyenesen szembeszökő. Minthogy pedig a vádlott cikkében foglalt tényállítások valóság esetén a sértettet kőzmegvetésaek tennék ki, sőt egy részük bűnvádi eljárás megindításának is oka lehetne, és minthogy sértett a magáninditványát kellő időben terjesztette elő, szerzői minőségben a vádlott labdák, cipők, iy hurozás, Glücksthal ésTársa Csekonícs ucca 3. bűnösségének megállapítása helytálló, cselekményének minősítése pedig törvényszerű. A vádlottra elsőfokon kimért büntetés azonban bulszigoru. Azt a kir. törvényszék a bünősségi körülmények fel nem ismerése miatt szabta ki ekként Téviedet t ugyanis, amikor enyhitő körülményt a vádlott javára számba nem vett, holott ilyenül jelentkezik jóhiszjemüsége és az újságírás technikájában való tapasztalatlansága. Annak folytán, hogy a vádlott dr Lévay Ferencnek cikkében idézett sértő kitételek miatt való elítélését és a valóság bizonyításának sikertelenségét kiemelte, bizonyos jóhiszeműség nem tagadható meg tőle A bűncselekmény létrejöttéhez a vádlottnak, mint kezdő hírlapírónak tapasztalatlansága kétségkívül hozzájárult Ezek az enyhitő körülmények pedig felette nagy nyomatékuknál fogva súlyosító ok hiányában mindenesetre indokolttá teszik a Btk. 92. f-ánai alkalmazását A nem vagyoni kártérítés mérve megállapításánál min. dig a vádlott és nem a fokozatos vagyoni felelősséggel tartozó többi személy vagyoni helyzete lévén az irányadó, annak ősszegét a vagyontalan és csak 180 p«ngő havi fizetéssel biró vádlott teljesítő képességéhez k*>tl szabni, ehhez mérve pedig a kir. törvényszék által megállapított 1000 pengő indokolatlanul magas. Ezért a kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének a büntetést kiszabó részét a II. Bn. SS. g-a alapján megsemmisítette., a nem vagyoni kártérítés mérvéről rendelkező részét pedig megváltoztatta c a vádlottat a Btk 92. <5ának alkalmazásával a bűnössége fokával és vagyoni helyzetével arányos pénzbüntetésre itélte, — s a neu vagyoni kártérités összegét a vádlott kereseti viszonyainak megfelelő ősszegre szállította le. A kir. Ítélőtábla egyebekben a kir. tőrvényszék ítéletét a törvénynek megfelelő beljiesbitéssel a fentiekben kiegészített indokai alapján a Bp. 423 ft-ának 3. bekezdéséhez képest helybenhagyta. Sreged, 1930, évi november hó 8 napján Skultéty István s. k. tanácselnök, dr. Hubay László a. k előadó. A kiadmány hiteléül: Lang Antal irodafőtiszt (A Kuriv ítéletét egyik legközelebbi számunk ban közöljük.) Egyesületek«ssportolók szives figyelmébe ajánlom a közeledő szezonra -való tekintettel: Tréning ruha Tennis cipő, női, elismert kiváló gyártmány Tennls zokni, fehér .... Tennis pulloverek .... 12-50 580 —-es —-OS-tól Fenti dkkekMH a legnagyobb vAJaaztéti a Fehércégtáblás BOROS MIKSA cégnél, Széchenyi tér 1-5. (Blau 1,á»x16 mellett) RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK irta: Szabó LfcuiA ; —. 75 Fodor- 1521-ben báza volt Szegeden Fodor Györgynek, Jánosnak, Fábiánnak, Tamásnak és Benedeknek. A család a török világban is itthon maradt Fodor István a város ügyeiben 1642-ben Semptén járt a nádornál. 1722-ben Fodor Ádámnak leégett a háza. 1723-ban Fodor István Alsóvároson, Fodor Ignác pedig Palánkban esküdt polgár. Eörös Jánosné Fodor Órzse 28 éves menyecske 1737-ben panaszkodik egy boszorkány pörben, hogy megorntották a leánykáját. Fodor Márton és Mátyás háza az 1748-iki nagy tűzben leégett Alsóvároson. 1814-ben Fodor János fémester a csizmadia céhben. 1839-ben Fodor Pált fölveszik a csizmadia céhbe Az 1848-iki városi képviselőválasztáson Fodor Ádám Antal Alsóvárosról, Fodor Mihály Rókusról és Fodor Márton Alsóvárosról kerül be a közgyűlésbe. Fodor János, aki 1844 óta irnok volt a városnál, 1848-ban alszámvevő lett. Fodor Ádám Ferenc ugyanakkor tagja lett a városi hadi választmánynak. A nemzetőrség szervezésekor Fodor Imre őrmester, majd főhadnagy, Fodor Antal hadnagy, Fodor István és Fodor Ádám Ferenc pedig százados lett. 1818-ban az októberi vérengzés alkalmával, mikor annyi szerbet legyilkoltak, Fodor Ádám Ferenc volt a zavargók egyik vezére. Fodor Antal a szabadságharc után folytatta szürszabó mesterségét. Fodor Pál szabómester volt 1850 óta. 1862-ben épült a Felső-Tiszaparton Fodor és Kernvveisz gőzmalma, mely az 1879-iki árvízben elpusztult 1870-ben Fodor Ferenoet a mórai iskola tanítójává választották. A család legkitűnőbb tagja Fodor Adám felsővárosi kocsmáros és Vastag Annus fia, Fodor István ügyvéd volt, aki 1822-ben született és jogi tanulmányainak befejezése ntán 1847-ben tért vissza Szegedre s itt a demokratikus mozgalmakban nagy szerepet játszott. 1848-ban nemzetőr százados volt A Fodorés Kossuth Lajos-ucca sarkán építtetett házat, amely mellett a szomszédos telken a város legszebb diszkertjét létesítette. A város közügyeiben mindig nagyon élénk részt vett. 1871 óta elnöke volt a Kis kaszinóból alakult Felsővárosi Társalkodási Egyletnek. Tevékeny részt vett, mint a teljhatalmú bizottság tagja, ar. 1879-iki árvizvédelemben s utána a rekonstrukció munkájában, amiért királyi elismerésben részesült. 1894-ben tudományos pályára lépő ifjak számára tizenkétezer koronás ösztöndíjat alapított. 1894-ben magyar nemességet kapott, 1895-ben pedig a Zombnri előnevet adományozta neki a király. Fodor Istvánnak Felmayer Antal leánya, Viktória volt a felesége, akitől két gyermeke született: Ilona, Lillin Károlynak, a szegedi kereskedelmi és iparkamara első elnökének" neje, és Károly, aki városi tanácsnok lett ős fiatalon meghalt. Fodor- Az ágostai evangelikus Fodor család a mult század közepén költözött Szegedre Rikindáról. Fodor Pál (megh. 1897) és Sárándy Rozália Cmegh. 1899) gyermekei voltak: 1. Karolina, Götz Józsefné. 2. Julianna, Szoffke Károlyné. 3. István, sz. 1843. Szabómester volt Szegeden Felesége László Jolán, sz. 1857. Ezeknek fia: Jenő, ny. polgármester-helyettes, m. kir. gazdasági főtanácsos. Egészségét és vagyonát menti: > " - -u ha házát, nedves lakását szárazzá teszi az örökre biztosan hatí „BifeífF", teljesen szagtalan fehér szigeteli anyaggal Beszerezhető: Landesberg Mór épitési anyagkereskedö él Harasztby Géza festékkereskedő cé^knél, Szeged. B. 15