Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-22 / 90. szám

BELM AG V A KOKSZ \' i követellek kamat veszteség nieglértiése cimén a Bért, mert a heti elszámolásokat késedelmesen egyenlítette ki a főpénztár és mert késedelmesen fizette vissza a város a vállalkozók óvadékit is. Igy összesen /Í4J millió kondi követeltek a Bóroson a törvényszékhez benyújtott keresetükben. Időközben bevezették a pengővalutát és a milliárdos kereset átalakult 1U.000 pengős keresetté. A szegedi törvényszék hosszas tárgyalás után a keresetet általában el utas itatta, de megállapitotta, hogy a vállalkozók a zúzottkő éa a tartalék kavics szállítása címén jogosan köttetettek a várostól H7 rnHTiő koronát. Az ilé!etet a felek megfellebbezték és a lábla 1931 ápritfs 29. erre a két tételre is elrendelte a bizonyítást, majd annak lefolytatása után a keresetet elutasította és megállapitotta, hogy a vállalkozók mindössze nyolc köbméter zúzottkő árát követelhetik pótlólag a várostól 166 pengő értékben. A tábla ítélete ellen a vállalkozók a Kúriához intéztek felülvizsgálati kérelmet. A Kúria a napokban tárgyalta ezt a régen húzódó pert. A tárgyaláson a várost dr. Szekzrkc Lajos ügyész képviselte. A Kúria teljes egészében a tábla ítéletét hagyta helyben, a vállalkozókat kártérítési igényükkel elutasította és hétszáz pengő perköltség megfizetésére kötelezte. AZ ERNYŐVÁSÁR i a Fehércégtáblás Boros Miksa cégnél általános feltűnést kelt. ,A gazdaságpolitika eredményei nem jogosítják fel önérzetre a kereskedelmi minisztert" 6aszíon éles beszéde a képviselőház keddi ülésén — Az iparfejlesztési (avaslat és a spanyol köztársaság Budapest, áprffis 21. Háromhetes szünet után, kedden összeült a képviselőház. Napirenden az iparfejlesztési törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása szerepelt. Az első szónok Szilágyi l,ajos volt Jubileumnak é« örömmámornak akkor Iesz igazán belye — mondotta —, ha a kormány megtalálja a kivezető utat, mnelv a nemzet igazi érdekelt fofiH szolgálni e« ekkor politikai pártkülönhség néHtflf maga mögött találja az egész országot. Felhívta a miniszter figyelmét a kisiparosság nehéz helyzetére. A pénz egyáltalában nem forog és ennek következtében megáll as *»sész gattosftgf Met Szóvátette, hogy a nagy iparvállalatok, mint például a Ganz gyár, löm^C^n borsájlják et at kahnasottaikat. Várjanak egy kicsit az elbocsátásokkal és a tisztviselők es munkások ezreit na hagyják kenyér nélkül. Gaál Gaszton felszólalásának első részében Bud János kereskedelemügyi miniszternek felelt. A kereskedelem Agyi miniszter ugyanis tiltakozott Gaál Gasztonnak néhány kijelentése ellen, amelyet a kartalvitában tett, amikor a kartelek működését a> alföldi betyárok magatartásával hozza párhuzamba és vámpolitikánkért egyes miniszteriális tisztviselőket tett felelőssé. Gaál Gaszton megismételte azt a kijelentését, hogy M alföldi betyárok ismerték volna • kereskedelmi törvényeknek a részvénytársaságokra vonatkozó intézkedéseit, nem kellett volna statáiiálls büntetést elszenvedniük, hanem modern gazdasági ala. pen Is berendezhették volna működésűket. — A kereskedelemügyi miniszter azt is mondotta — folytatta Gaál Gaszton —, hogy a keres* kedelmi politikáért nem lehet egyes tisztviselőket felelőssé tenni, mert a politika irányát a kormány szabja meg, a tisztviselők csak azt teszik, amit rájuk biznak. Több régi kormánynyilatkozatra hivatkozott, amelyből az derült ki, hogy a vámtételekre vonatkozólag a kormány elfogadta az érdekeltségek közötti megegyezést. Ehez a megegyezéshez azonban • mezőgawlasági érdefcettsé. gefc tulajdonképen nem járultak hozzá, hanem Ferenczy Izsó miniszteri tanácsos volt az, aki a maga véleményét árerjjsrakolta »r érdekeltté, gekre, tehát öl kell felelőssé lenni a mai vámpolitikáért, mert olyan sokat ártott az országnak és szegénnyé tette a mezőgazdaságot Tiszteli azokat a tisztviselőket, akik esküjükhöz hiven tőitik be hivatásukat. Nem hajtandó Wnelegni a választások érdekében a tisztviselők selejtesebb rászenek, hanem továbbra is bátor kritikusuk marad. A kereskedelemügyi miniszter kijelent/sej nagyon önérzetesek voltak, > Ann> Ondra uaniicjóa Flcterelem A t*Iet«gem . . . , .•>nio.-».k. Kart* M • » l| erre M önérzetre azonban a minisztert nem jogosíthatják fel a gazdaságpolitika eredményei. Áttért ezután a törvényjavaslat bírálatára. A kar. teljavaslatot csak azért hozták a Ház elé, hogy megnyugtassák a közvéleményt és igy el tudják fogadtatni az iparfejlesztési törvényjavaslatot, amely ujabb kedvezményeket biztosit a gyáriparnak. Az elnök ezután az általános vitát berekesztette és Bud János kereskedelemügyi miniszter válaszoK a vita során elhangzott felszólalásokra. Neki ae a kötelessége — mondotta —, hogy megvédje a tisztviselői kart, ha igaztalan támadások érjk. A minisztérium munkásságának irányítását, elveit a miniszter állapítja meg, a miniszter felelős a minisztérium tisztviselőinek ténykedéseiért. Gaál Gaszton ugy állította be a vámtarifa kérdését, mintha az eredményezte volna az elzárkózásí politikát. A mezőgazdaság mai válságát nem a vámtarifa idézte elő, hanem a mezőgazdasági termények piaci árának katasztrofális zuhanása Gaál Gaszton: Ez esak egy ienyező! Bud János: Az ilyen kérdésekben nagyon óvatosan kell állást foglalni, mert mi nem irányithatjuk a világ gazdaság politikáját. Tiltakozik az ellen, hogy ezt a javaslatot ugy állítsák be, mintha kortesja vaslat lenne. A legtöbb szocialista képviselő azért nem fogadta dl ezt a javaslatot mert a javaslatból állítólag hiányoznak a munkásokat védő inlézke. désefc. Nagy baj az — mondotta Bud —, hegy a szociáldemokraták még mindig görcsösen ragaszkodnak a marxista elvekhez Propper Sándor: A miniszter ur vagy nem érti ezeket a dolgokat, vagy rosszindulatú. Kabók Lajos: A munkásokkal nem törődnek! (Nagy raj minden oldalon, az elnök hosszasan rázza a esengni.) Bud János; A kormány a munkásvédelem terén mindig megtette a kötelességét. A munkanélküliség ellen a legjobb védelem munkaalkalmak megteremtése. Nagy zaj a szoeialistáknál: Miért nem adnak munkái? A miniszter ezután az orosz kérdésről beszélt. Az £ nézete, hogy az egész világon kevésre értékelik a szovjet gazdasági politikáját, pedig jöhet idő, hogy a* a gazdasági politika rnmhadönthett a mai gazdasági rendszereket. Igen fontos, hogy megszüntessék azt az elzárkódzott politikát, amely elsősorban az agrárállamokkal szemben áll fenn. Beszéde további folyamán hangoztatta, hogy a túlzott iparpártolást legnagyobb hibának tartaná és nem hajlapdó olyan iparágakat pártolni, amelyeknek nincs meg a talajuk s amelyek csak a fogyasztó közönség és a többi termelőág megterhelését jelentené. Amikor a mezőgazdaság sorsáról van sió, aeoimiíéle áldozatot sem szabad tul sokSZEMÜVEGET Kárász ucea 3, Okulórium, Kellnernél 32 'i nak találni. Nem lehet tehát őt részrehajlással vádolni a kartelek iránt. Végeredményben ez a törvényjavaslat csak az 1907. évi iparfejlesztési törvrr.v tökéletesítését jelenti. A törvényjavaslatot másik vizelő elve volt a kisipari kérdések ( megoldása. A probléma nehéz, mert a kisipar jelentékeny része a faluhoz van kapcsolva és sorsa a mezőgazdaság sorsától függ. A kérdések egyrészét nem is lehet törvényhozási uton rendezni A legnagyobb probléma, amely itt felmerül, a kisipart hitel és a közszállitás problémája. Az ipar fejlesztése azon múlik, hogy az egyes gazdasági ágak harmonikusan fejlődhessenek egymás mellett A lláz ezután általánosságban elfogadta a javat, latot. A részletes tárgyalás során a oimnél Bárdoss Ferenc szólalt fel. Azt hangoztatta, hogy a cim nem egyezik a javaslat tartalmával, mert a javaslatnak nincs egyetlen olyan szakasza sem, amely az ipar fejlesztéséi előmozdítaná. Az elnök ezután félbeszakította a vitát és javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délelőtt tartsa és azon folytassa az iparfejlesztési törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az elnök napirendi indítványával szemben M«tasits Géza azt javasolta, hogy a Ház tűzze ki napirendre a külügyminiszternek a pénzügyi bizottságban elmondott beszédét. Az indítványnak indokolása során megemlékezett a spanyol köztársaság megalakulásáról. A szociáldemokrata párt — mondotta a legszeretetteljesebb üdvözlését küldi a spanyol népnek abból az alkalomból, hogy lerázta magáról a királyság béklyóit A legtöbb állam elismerte már az uj spanyol köztársaságot, reméli, hogy » magyar kormány fs sietni fo<« elismerését kifejezni a spanyol nép hősies maga. tartása felett. Beszédét a spanyol köztársaság éltetésével fejezte be Jánossv Gábor: Elég baja van ennek az országnak saját ügyeivel, sem hogy más nemzetrk belső dolgaival törődjék. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a spanyol nemzetnek és más nemzeteknek minden jót ne kívánjunk. Hogy egy nemzet hogyan rendezi be alkotmányos életét, az az ő belső ügye. Nem tartja indokoltnak, hogy olyan külpolitikai kérdésekkel foglalkozzunk, amelyeknek elintézése a kormánynak lesz a kötelessé e. A többség az elnök napirendi indítványát fogadta el. Az ülés két őrakor ért véget. I

Aonv Ondra imuNMéi vijrjitéka: Flrsrrrlcm a «cle»égem ... nafltBrtBk. Kori* M»tl| Sváfcí órák, ékszerek 6—8 havi, Alpakka evőeszközök, „His Masfers" gramofonok ílKe,»Tóíh órásnál TSrt arany, exttat bevMtAa ét Ara-, ékaierjaTitás. BBC heSZ017Í!S. SS5U sonkák, fölszeltek, virslik legnagyobb v&laazMkbao, legoIoaAbb Arakon • • fOsier- és csemegeflzletében fcltlesingjer Klgyé ucca 1. !« előli saját érdekében kérjen árajánlatot a Szegedi Fuvarozási Vállalattól (/fszeo cd. 167 Telefon 21—42. Vacsiría ncca 29. Te'e'on 22—33. Poloska és molyirtást teljes szavatossággal Szegeden a 134 Lakásfertötlenitő Vállalat Cián-Irodája végzi Dugonics tér 12. Telefon 81-77 ESíí'!* Lichf man cipők, 9 de vailozallnnul a Icgelegántnbbok legjobbak Belvárosi Cipőüzletben v^fttL"•ir