Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-21 / 89. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZEGED. SzerKetzlOiég: Somogyi ucca >2.Lera. Telefon: 23-33.yKiadóhivatal, l(<nc«Oak)1nyvtar fegylroda • Aradi ncea S. Telefon > 13-OÖ. - Nyomda : t.Mw tloóf ucca IO. Telefon : Z6-34. TAvIratl Kedd, 1931 április 21 asm Ara 16 fillér ELŐFIZETÉS Havonta helyben 3.20 Vidéken «* Budapesten 3-no, kUHHldítn 0-40 pengő. — Egye* uám Ara hétkHí­nap IO. va*Ar- és Ünnepnap 24 HU. Hlr» detétek felvétele tarifa szerint. Megte­vwo .cicion: ÍO-M. <aviraii i/II g _ •• eA # detéiek felvétele tarifa «enm. eiegje­é* leveleim PeimagyarorszAg Szeged. • CVIOiyam, SÍI. SZdlTk lenife b«IIO Ulv'tclívH nnpnnla reggel Jálék a szinházban 'A szinház még nagyon sokba kerülhet a vámosnak. Ezt azonban meg kell akadályozni t mi ugy érezzük, hogy a fenyegető veszede­leih elhárítása érdekében az irás és szó egész fegyvertárát szolgálatba kell állítani. Nem tartozunk azok közé, akik Görög Sán­dor színigazgatói kinevezését előitélettel fo­gadták. Jól esett volna, nagyon jól esett volna, ha azzal büszkélkedhettünk volna, hogy néz­zetek ide, többi város, és tanuljatok, igaz, hogy ráköltöttünk a házikezelés négy eszten­deje alatt vagy háromnegyedmilliót a szin­hárunkra, de el is értük, hogy a környék részére szinházi centrum lett Szeged és hogy most is, amikor a házikezelést meg kell szün­tetni, nemes versenyben a legkiválóbb iro­dalmi . és szinházi szakemberek vetélkednek az igazgatói székért. Sajnos, nemcsak a ver­seny nemessége, maradt el, hanem a verseny is. Mégsem tartottunk azokkal, akik azt mond­tak, hogy itt van, ide juttatta a színházat a városi gazdálkodás, azt kelljen megérni, hogy Szegeden Görög Sándor legyen a színigaz­gató. Két szempont vezetett és vezet bennünket. Az egyik, hogy a házi kezelést föltétlenül likvidálni kell. Ha tehát nem volt mas, akit kinevezzenek, akkor helyes volt, hogy kine­veztél Görög Sándort. A másik, hogy azt, aki a mostani sokszorosan nehéz viszonyok között kerül a szinház élére, melegen kell fogadni és támogatni kell. Előitélcteskedésnek nincs helye. Ki ismerte Andor Zsigmondot, mielőtt Szegedre jött? Ma már nem szorul bizonyításra,, hogy a legkülönb színházat ő csinálta s azt is könnyű lenne bebizon3"itani, hogy a város megtakarította . volna a házi­kezelés rettenetes deficitjét és szégyenteljes kudarcát, ha a polgármester Andor Zsigmon­dot nem teszi ki a színházból, hanem száz­ezer pengő kölcsönnel — milyen csekélység az elköltött tömérdek százezrekhez képest — talpra állítja. Nem lehet tudni, mi lakik Gö­rögben. Kiszolgált Szegeden vagy négy gazdát. Kürthyyel közvetlenül megválasztása után valósággal élethalál harcba keveredett, a vé­gin Kürthy mellett is ő lett a titkár. A ke­nyéradóját mindig fáradhatatlanul és hűsé­gesen szolgálta. Ismeri a közönséget. Az igé­nyeket." A lehetőségeket. A jelek szerint ön­magát ris. Csak gyüjjenek az uj erők és pró­báljanak' boldogulni. Alkotni. De a saját ve­szélyükre és a saját költségükre. Nagyon örültünk' volna tehát, ha a szinház magánvállalkozásos hajója Görög Sándor ki­nevezésével révbe ért volna. De nem ez tör­tént. A pályázat március 10-én lejárt. A pol­gármester 23-án gyakorolta kinevezési jogát s a színháznak ma sincs igazgatója. Azt mond­ják", hogy Görögnek még tizezer pengő je hiány­zik" az óvadékhoz. A negyvenezret letett?? Vagy e nélkül adja a polgármester az egyik haladékot a másik után? Minden biztosíték nélkülf Mi történik, ha a legutolsó haladék — s az mikor lesz?— letelte után azzal áll elő Görög, hogy mindössze ötezer pengője van óvadékra? Nem móndjuk, hogy igy lesz, de megtörténhetik, pedig a közönség már na­gyon, de nagyon jóllakott a szinházi képte­lenségekkel, meglepetésekkel és deficitekkel. A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén hosz­szu vitát folytattak arról, hogy mi különbség van a városi gazdálkodás és a magángazdál­kodás között. A vita, sajnos, nem mozdult le az elméleti eszmefuttatások könnyen járható, de kevés gyakorlati eredményt termő útjá­ról. Konkrétumoktól vaskövetkezetességgel óvakodtak a bizottság tagjai. Talán mi job­ban megtudjuk világítani a kérdést, mert a pénzügyi bizottság ülésén szerzett tapasztalat után a szókimondás, az őszinteség és a nvilt­ság több világos szinét használjuk a helyzet­kép felfestéséhez. Mondjuk, hogy nekünk van színházunk és nem a városnak. Mástól sértő föltételezés lenne az ilyesmi, de a maga bőrével mindenki tet­szés szerint játszik stilisztikai párhuzamot is. Már most keresünk a szinház élére igaz­gatót és szerződtetünk valakit, akitől nagyon nem vagyunk elragadtatva, akit azonban ma­gas helyről protezsálnak. Itt. van az első nagy különbség a városi gazdálkodás és a magángazdálkodás kőzött. A városi gazdál­kodás deferál a magas , protekciónak. A ma­gángazdálkodás nem és a tisztességes magán­gazdálkodásról olyat föltételezni, hogy valakit csak protekció kedvéért szerződtet vezető po­zícióba, sértésnek legalább is olyan sulvos, mint testi sértésnek' — természetesen nem a szó büntetőjogi értelmében — a harmadrendű égési seb. . ­De még jobban meg akarván világitani a magángazdálkodás és .városi gazdálkodás kö­zött tátongó különbségei, egy, legföljebb két bekez *és erejéig és idejéig tűrnünk kelj, hogy azt frgyjék" rólunk, hogy a színházunkhoz nem .olvan igazgatót szerződtetnénk', akinek múltja, gyakorlata, tapasztalata, tudása, te­hetsége van, hanem olyat, akinek a protek­ciója a legfőbb ütőkártyája. Mondjuk tehát, ismételjük: legföljebb egy-két bekezdés ide­jéig és erejéig, hogv a színházunknak már vasi igazgatója, hogy a színházunk már el is kezdett játszani, hogy most nem április 20-dika, hanem október huszadika van s hogy a színház megnyitásától eltelt egy hónap alatt, meg a szervezkedésnél is olyan tapasz­talatokat szereztünk, amelyekből teljes bizo­nyossággal lehet arra következtetni, hogy a protekciós igazgató működése tömérdek de­ficitbe fog kerülni. A magánvállalkozásos ur ebben az esetben leül számolni, esetleg le se ül, csak számol. Az egész nem tart annyi ideig, amennyi idő alatt egy normális ember kétszer végigsétálja a városházai tanácster­met és a magánvállalkozásos ur már kész nemcsak a kalkulációval, hanem a tennivaló­val is. A protekciós igazgató 21 óra alatt el van távolitva. A városi gazdálkodásban isme­retlenek az ilyen gyors elhatározások. A szin­ház néhányszázezer pengős deficitje a vá­rost nem feszi tönkre. A város nem peres­kedik. A váro6 nem bocsájt el. A város vé­gigszenvedi az évet és a százezreket. .. « Most látjuk, mi sem vagyunk jobbak a — pénzügyi bizottságnál. Nyakig úszik a város a szinházi deficitben és van időnk meg idegünk eszmefuttatásokra. A hibánkat azon­ban haladéktalanul jóvá tesszük. Hát kérjük. 29-én közgyűlés lesz. "Sem egyeztethető össze a t>áros és a lakosság legelemibb erkölcsi és anydgi érdekéivel, hogy a közgyűlésig vagy a közgyűlésen ne rendeződjék végleg a szín­ház ügye.. Vagy Görög Sándor vagy mas ma­gánvállalkozást alapon. A polgármester na­gyon jól. tudja, hogy vannak a színházra komoly aspiránsok. Tessék tárgyalni és a vá­rosra nézve legkedvezőbb föltételekben meg­állapodni velük. A közgyűlést, amennyiben a szinház ügyét újból napirendre kell tűzni; olyan helyzetbe kell hozni, hogy tudjon ala­pos munkát végezni. Alapos előkészítés után! Nincs még belügyminisztere és külügyminisztere a Jorga~kormánynak Pénzdevalvációi és vagyonvólfsógol tervez az uf román kormány? (Budapesti tudósítónk felefonje 1 en­tése., Bukarestből jelentik A Jorga-kormány szándékaival politikai körökben még mindir: nin­csenek tisztában. A sajtó a legnagyobb tartózko­dással ir » kormányról és annak programjáról, ami Jorga miniszterelnök 'kijelentése szerint >nines«. Jorga hétfőn meleghangú levelet irt a pártvezéreknek, amelyben felszólította őket, hngy dolgozzanak vele együtt a pariámentben. A pár­tok Jorga kérésében még nem foglaltak állást. Ugy tudjuk, hogv Jorga először megkísérel együttdolgozni a régi pártokkal, ha azonban ez nem sikerülne, uj pártot alafeil és azzal próbál győzni a választásokon. A Jorga-kormány egyébkén"; még nem teljes, miután a belügyminiszterré kinevezett Cab3r"scu vonakodik elfoglalni állását. Cabarescut a paraszt párt fenyegette, meg, hogy kizárja a pártból. Nincs még külügyminiszter sem, mert Ghyka herceg, a római követ, családi okokra hivatkozással n?m vállalta a külügyi tárral. Hír szerint a kormány kisebbségi államtitkárba. goi rendszeresít a miniszterelnökségen, amelynek vezetőjévé dr. Brandseh Rudolfot, az ismert szász politikust szemelték ki. A kisebbségi államtitkár két főtitkári kapna magá mellé. Az egyik főtit­kár Pjtlay Árpád kolozsvári egyetemi tanár lenne, a magyar történelem professzora, aki állandó elő­adója Jorga szabadegyetemének. A másik főtitkár román lenne. A kormány hivatalosan cáfolja, hogy Argetoianu pénzügyminiszter devalvációval akarja a leit meg. szilárdítani es hogy vagyonváltságot tervez. Kémkedési botrány Königsbergben Három francia liszt különös fényképfelvételei a némel tüzérségi gyakorlatokról (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A königsbergi fényképe­zési ügy ugy látszik nagy diplomáciai bot­ránnyá növi ki magát. Hétfőn előhívták a három francia tiszttől lefoglalt filmfelvéte­leket és megállapították, hogy a felvételekkel a francia tiszteknek égészen különlcoes cél­jaik voltak. . c i. • A Temps szerint a felvételek egy tüzérségi gyakorlatról készültek. A német, ágyuk egy üj irányító készülékkel vannak felszerelve, amely némst találmány és reformot jelent az ágyuk irányításában eddig használt módokkal szem­bén. A francia tisztekről kiderült, hogy vezér­kariak és hogy kémszolgálatot teljesítenek, A három francia liszt nyomtalanul eltűnt. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom