Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-19 / 88. szám

1931 április 19. DCLMAGVAKOKSZAG •aaora 15 uj tvnasn MERKÚR kerékpár részletfizetésre P 185 CSEPEL kerékpár részletfzetésre P 165 Déry Gépáruház, Ki>ucca. MEGNŐTTEK ES ELINDULNAK 11 XXI. egy ember REOÉNY Irta: Kassák LafOS .63 t£ kocsmában egy ember klarinéton ját­szott Nem cigány volt, hanem valami csa­vargóféle, elrongyolódott ruhában, fáradság és életuntság látszott az arcán. A terem köze­pén állt, mint egy elátkozott oszlop a füst­ben s erre-arra ingott a nóta ütemére. Hol az egyik, hol a másik lábára nehezedett 8 közben otromba cipőjével ütötte a taktust Sokan voltak a teremben, öreg éa fiatal csavargók és néhány lány, akik ki-be jártak' az nccára nyiló ajtóa Az ember szinte szakadatlanul fajta a nótá­kat 8 időnként vad, rekedt hangon belerik­kantott valaki a többiek közüli Laci két barátjával s más idegen emberek között ott ült az egyik asztalnál. Szájában volt a tengerészpipa, erősen füstölt, időnként elbámészkodott a klarinétos emberen, aiüán unottan kiköpött s ivott a rumos sörből. Egé­szen otthoniasan érezte már magát ebben a gyanús lebujban. Azóta, hogy a katonát egy­szer elkísérte ide, belátogat éjszakánként. Elő­ször egyedül főtt, aztán a két kamaszt is magával hozta s egészen jól érzik" magukat a zsivajban. Al Kocsmáros ingnjra vetkőzve, felgyfrrkőzve Jár a vendégei között Ugy él, mint a pásztor a csordája kőzött Vigyáz rá, hogy a rendes kereteken belül maradjon a társaság. Ha va­laki megfeledkezik magáról, vagy nagyobbat ordit a kelleténél, akkor ő még nagyobbat or­dítással felel rá és gváva alázatosságba szo­rítja vissza a hőskődőt — Rendelni és inni, azt lehet, — mondja. — De ingyen ordítozni, azt nem. Ha nincs pén­zed, akkor erigy haza. Ott már megszokhattak igy. Ha itt ugrálsz, akkor kiváglak, mint a huszonegyet. — Igy tréfálkozott a vendégeivel s azok vihorásztak, őröltek az uralkodó nagy­darab embernek. Laci jő vendég volt Ivott, rendelt ét: má­sokért is fizetett. Aki tehette, odaszivárgott az asztala köré, komáztak vele s ha ugy kí­vánta, meghallgatták az eszelős prédikációit Az egyik öreg csavargó egyszer belekötött 8 majdnem általános verekedés kerekedett rA1 vendégek két pártra szakadtak, de a pártos­kodás nem sokáig tartott, a csavargó hivei átsompolyogtak Laci asztalához. S aztán a csavargó is megadta magát, pertut ittak s esténként azóta ott ülnek együtt a közös asz­talnál. Sanyi és a ruhafogasárus még mindig nem felejtették el Kolacseket és a többieket Szive­sen beszéltek róluk 8 szerettek volna már tenni valamit, hogy mögötte ne maradjanak amazoknak. — Igaz, hogy azok csak pofáznak a köny­vekből, — mondta Sanyi. — De mi lesz velünk, ha mi meg csak itt üldögélünk ekőzött a csőcselék között — Ez az első lépés, — felelte Laci. — Ai ember kivül helyezi magát a törvényeken. — Az öreg csavargó felé fordult — Igaz-e, Ko­mám? Ha az ember uj világot akar fölépíteni, akkor ebbe rúgjon bele, hogy megdögöljön, mint a kutya. Dögöljön meg a szentimentális polgáraival, a nagyhasu bankáraival és a buta, vérszegény lányaival együtt A csavargó ivott és azt mondta: — Hagyj csak békén engemet az uj világ­gal. Mondtam, hogy nekem már elég volt belőle. Egyszer már majdnem a fűbe harap­tam. Lad ismerte ezt az embert, baSgatta már az elbeszéléseit Tudja, mi a vélemSnye a forradalmakról és az uj világról. De nem véletlenség, hogy megint erről kezd vele be­szélni. Minden cselekedete és minden szava mögött kis ravaszkodások vannak s most is ugyanígy ravaszkodik. Részben tetszik neki az, amit ez az ember mond, részben igy akarja hálójába keríteni a másik kettőt. — Hallgassátok csak meg, — mondja nekik. Az őreg benne volt a diktátorában s ő majd megmondja nektek, mi az. amiről Kolacsek álmodozik. Sanyi csak ugy félvállról szólt. — Ha eljönne az a világ, amiről mi álmo­dozunk, akkor ennek se kellene igy élni. — Nem hát, — mondja az öreg — mert akkor nem is élhetnék. ­— Nem élhetnél Hát kinek fenne akkor jobb dolga, mint a magunkféléknek? A klarinétos abbahagyta a nótát Fölvette a főldredobott kalapját és kéregetni kezdett az asztalok körül. Alig csöppent valami a kalapba. Nem voltak könyörületesek ezek az emberek, rávigyorogtak a kéregetőre és él­tőlták maguktól. Az ember körülment a kocs­mában, aztán kiürítette a kalapját, morgott kicsit, a pultnál lenyelte a maradék italokat s megint kiállt a középre klarinétozni Vidám nótát játszott, rekedten szólt a hangszer s a nóta foszlányai, mint a szines fepkék, száll­dostak ide-oda a lámpafényben a füstös pia­fond alatt. — Régi Vagán vagyok én, gyereket singem nem lehet ilyesmivel bedönteni, — mondta a csavargó. — Ha a vörösök megmaradtak volna, akkor kiszárítottak volna valamelyik faágon, vagy kapufélfán, mint a falná! zsidó a nyulbőrt Soha nem láttam olyan szomorú világot, mint akkor volt. Nagy táblákat fes­tettek ki az uccákra, hogy fflfndéa a tflS&ik, meg hogy éljen a szabadság á aki esfeket komolyan vette, az szépen elkészülhetett a halálra. Tiránusok voltok azok valamennyien. Miből élek én már emberemlékezet óta? Abból, hogy lopok! Én szegény vagyok és vannak gazdagok, hát lopok tőlük. S mikor a forra­dalom volt, akkor is szegény voltam s akkor is lopni akartam. S mit gondoltok? Megdi­csért engem ezért valaki? A nyavalyát! Ha azelőtt loptam, hát becsuktak érte egy hétre, egy hónapra, vagy öt esztendőre, öt esztendő ^ volt a legtöbb, amit kaptam. Négyen betör­tünk egy üzletbe, de a portás rajtakapott ben­nünket s kikészítettük, hogy fél évig feküdt a kórházban. Én öt esztendőt kaptam, a töb­biek még kevesebbet. Jól van, mondtam ős nem is fölebbeztem. Belenyugodtam, mert tud­tam, ha kijövök, megint tovább csinálom a mókát. Igen ám, igy lett volna, ha nem jón közbe a forradalom. Nagy plakátokon azt is kihirdették', hogy se iszákoskodni, se lopni nem szabad. Egy hétig tartottam magam s aztán véletlenségből valakinek a zsebébe nyúltam a villamoson. Lestopppoltak! Ugy ráncigáltak- le a kocsiról, mint valami barmot. Egy hónapig ültem, aztán kieresztettek és azt mondták, ha mégegyszer rajtakapnák valamin, fölakasztanak. Valnmi mafla suszterokból, pékekből s ilyen csőcse­lékből állt a biróság. Egy bagolyfejü fölállt az asztalnál s hunyorgott a szemeivel s ugy szónokolt, mintha őrült lenne; — Most minden érték a közösségé 8 aki a közösség tulajdonához nyul, az a forra­dalom árulója. A forradalmi tanács határozata szerint az ilyen huszonnégy' órán belül ki­végeztetik. Megértette? — kérdezte s felem hajolt, mintha rám akarna ugrani. — Megértettem, feleltem. S aztán megint véletlenül valakinek a zse­b6be nyúltam és megint elfogtak. Ugyanaz a bagolyfejű ült az asztalfőn 8 kimondta rám a halálos ítéletet. Úristen, mi jó lehet abban, ha az embert halálra Kélik?! Levittek a cel­lába és ott felejtettek. Talán még most is ott ülnék, ha közben le nem verik a gaz­embereket. — Nem 'értem, — mondta a fuhafogaSSrus. — Mért nem akarod te, hogy Jobban éljenek az emberek,, mint ahogyan most élnek. (Folyt kőv.) Tiszt "'"varrás nélkülir^ergl Szakszert utasítással szolgálunk. Tiszta'lenolaltlraiszbfil készült otajtestékek leszállított árai: Színes olaifesték P 1'- Fehér olaifesték P V20 Kocsi, eeéplögAp, oaónak, aff6, aMak és botor znizol&sftra alkalmas Tele!on: t7-Ol. BIRN P. és TSA Szt István téf 6. vállalunk mlndennemfl festési szakmába vágó munkát. 7T DenalarAll azeaac OS fllier Legújabb tavaszi és nyári modellkalap újdonságok megérkeztek. — Alakítások modellek ntán pontosan készülnek. — Fazon 2"50. 372 Goldgruber Korona ncca 4, födszinl. nőikalapszalon Telefon 23-94 MagastörzsQ rózsa éa hársfa, bokorrózaa és fotó rózsák kaphatók a leg­jobb hollandi fajokból (szabadföldi) inalna végéig A szezonban gyümölcsfák is kaphatók faiskola és rózsakertészeleben 312 Újszeged, SzAregl országul ÍOÖ. sz. Epitők, gazdák és ácsmesterek figyelmébe! Van szerencsém értesíteni a n. é. építtető közönséget, hogy felsültem parii gttzfürészgyáram ál­landóan üzemben van s bármilyen mennyiségben kapható I-a máramarosi kincstári fenyőből ké­szült deszka, épületfa, léc, zárléc. gömbfa, kormányrúd, fenyő gömbrud, gyalult padolásdcsxka, fazsindely, szildeszka, szelezés és czőlökaró minden hosszúságban és I-a bükkhasáb Ifirtfa. Úgyszintén üzembe helyeztem a fürésztelepem mellett levő mészégető kemencémet s állandóan szállíthatok bármily mennyiségű fával égetrtt hófehér, friss darabos és onolt meszet. Továbbá közlőm, hogy a belvárosi temető mellett levő "*egedl keramit éa mütéglagyár ter­mékeinek eladását átvettem s szállítok kis- és nagyméretű kézi- és géptéglát, kuttéglát falbur­koló- és disztéglát. nagy faloos, valamint hódfarkú cserepet Az építkezéshez szükséges faanyag, mész, tégla és cserép felsStlszapartl Irodámban mindenkor a legméltányosabb árak mellett megrendelhető s az árut sqját Igáimmal díjmentesen a város bár­mely részébe hazaszállítom. Teljes tisztelettel: Telefonsxám: 17-41. Clppai Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom