Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-16 / 85. szám

DÉLMAGYARORSZAG S1SEOEU. ScerKe»ztO*«g: Somogyi ucca U.Lera Teleion: 23-33.^Kladöhlratal, kOlMlfaltOnjrvtAr é* tegylroda - Aradi ucca 8. Teleion: 1"»—OO. -- Nyomda t Löw lloól ueca 19. Telelőn : 2A>34. TAürall levélcím DélmagyaronzAq Szeged. Csiiiöríök, 1931 ápriUs 16 Ara 1« fillér VII. évfolyam, 33. szám ELŐFIZETÉS Havonta melyben 3.20 vidéken «* Budapesten 3-eo. ttUlinidiln 6*40 pengd. * Egye* scAm Ara hítkítinap 1«, vtuAr- Ünnepnap 14 uil. Hirdetétek lelvélele larlta »zerlnl. Megjelen k hétfA "»ív»telével n»or>ili» rennel Diktatúra és köztársaság A spanyol köztársaság abból a házasságból született, melyet a diktatúra és a szabadságvágy kötöttek meg. Diktatúra nélkül nem lenne köztársaság. Spanyolország története hangos figyelmeztetés, az okulás kikerülhetetlen pp-ancsa mindazok számára, akik jobban bíznak a fegyvernek, mint a demokráciának uralmában. Ennek a köztársaságnak el kellett jönnie, mint ahogy feltartóztathatatlanul, végzetszerűen megbukott eddig és meg fog bukni ezentúl is minden diktatúra. >Szuronyokkal az ökör is tud kormányozni*, — fogalmazta meg valamikor a vasember vasszentenciáját s erre az igazságra mindenki emlékezik, csak az nem, akinek módjában van szuronyokkal kormányozni. A spanyol nép azt látta, hogy a diktatúra a hatalom megtartásának volt csak eszköze, mert a diktatúra alatt a népnek más szerepe nem volt, mint tűrni az alkotmánynélküli uralmat. Abban a percben azonban, amikor a tehetség jogcime nélküli diktatúra megbukott, megbukott a dinasztia is, mely a diktatúrát hivta segítségül. Ami azóta történt, az csak az alkotmányosság injekciójával ébrentartott hatalom látszata volt. Néha egész jelentéktelen események idézik fel a forradalom forgatagát. Brüsszelben kitört a forradalom a Portiéi néma nyitánya alatt s Spanyolországban a községi választások megbuktatták a dinasztiát. Ha az életviszonyok, ha a politikai helyzet a forradalom atmoszféráját kitermelték, akkor elég egyetlen gyufaszál ahoz, hogy meggyuladjon és elégjen az, amit a forradalom halálra itélt. A legkatolikusabb ország katolikus, sót bigott polgársága szakított most a királysággal s dinasztiájának gyöngeségét — talán más bűne nem is volt királyának, esak az, hogy gyönge volt — a királyság államformájának elvetésével torolta meg. A katolikus ország katolikus népe elmenekült attól a monarchikus formától, melynek királyi reprezentánsa hivta életre a diktatúrát. A népnek sokszor elég a szabadság illúziója. Mindig akadnak >á]próféták«, akik elhitetik az emberi tömegekkel, hogy szabad az a nép is, amelyik szabadon csörgetheti bilincseit. A diktatúra azonban ettől az illúziójától fosztja meg azokat, akiknek kormányzatára vállalkozik. Ideig-óráig, sokszor esztendőkig tarthatja uralmát a diktátor, de a diktatúra mindig csak egy személyhez, vagy egy sikerhez, vagy egy ragyogó emlékhez fűződik. Minden diktatúra efemer jelenség, össze kell roskadnia, meg kell buknia annak a kormánvzatnak, mely nem e nép részvételén alapul. A tehetség és siker prolongálhatja a diktatúra életét, az ostobaság, gyöngeség, vagy kudarc megrövidítheti, de egy bizonyos, egy feltartóztathatatlan és kikerülhetetlen, végzetszerű a világtörténelem parancsából: a bukás. S ez a bukás mindig az ellenkező végletbe taszítja a népet, mely a szabadulás vágyában a végletek vigasztalását, a végletek oltalmát keresi. Az az uj fejezed mely most nyílott meg a spanyol nép történetében, fígvelmeztet arra is, hogy a katolicizmus és a királyság nem egyazon lélek különböző szükségleteit elégítik ki. L,ehet valaki jó katolikus, hűséges hivé az anyaszentegyháznak s lehet emellett lelkes harcosa is a köztársaságnak. A klérus lehet támasza a királyságnak, de jó katolikusok lehetnek jó republikánusok is. Ha köztársaság lett a »legkatolikusabbc ország s köztársaság lett nem a zsidók, nem a destruktivok, nem a liberálisok, hanem hithű, sőt ortodox katolikusok vezetése mellett, akkor a politika félrevezetői egyéb országban se sajátítsák ki st egyház tekintélyét minden egyházi rendeltetéstől távoleső politikai célok szolgálatában. Csak a szabadásg ad nyugalmat, csak a szabadság ad biztonságot államnak, népnek és uralomnak. Végzetes tévedés azt hinni, hogy minél kevesebb a kormányzottak szabadsága, annál több az uralom hatalma. Nincs uralkodónak nyugodtabb és biztonságosabb uralma, mint az angol királyé s nincs királyságban élő népnek több szabadsága, mint az angol király alattvalóinak. Minél több szabadságot hagy meg az uralom, annál jobban tűri a nép az uralmat. A szabadságnak is vannak s legyenek is korlátai, de ezek a korlátok ne az uralom forrásai, hanem a szabadság biztosítékai legyenek. Nemcsak háboruvesztések s nemcsak összeomlások dönthetnek porba uralmakat, hanem a hatalommal való visszaélés is. A diktatúra a legbünösebb visszaélés azzal a hatalommal, melynek forrása a nemzet s tárgya a nép. A történelem ítélőszéke nem mindig frázis, a spanyol dinasztia sorsa azt mutatja, hogy olykor meghozza s végre is hajtja Ítéletét A spanyol köztársaság a diktatúra anyaméhéből született meg. A parlamentárizmus, amiről előszeretettel állítják, hogy ideje lejárt s túlélte korát, most megkapta hatalmas igazolását S a példa felszabadító erejének nemcsak a diktatórikus államformák kialakulására van vonzó hatása. A legtöbb Helyen -vár nélktll győzött a republikánusok forradalma — Az u| kormány átvette a Hatalmat é« kiáltványban közli, bogy a forradalom célfa az építés Alfonz exklrály hadthafón utazik Anglia felé (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Madridból jelentik: A köztársasági forradalom normális mederbe terelődött. Aznor tengernagy, a monarchia utolsó miniszterelnöke szerdán délelőtt formálisan is átadta a hatalmat az ideiglenes köztársasági kormánynak. A hatalom átadása ünnepélyes külső• ségek között ment végbe. A hivatalos lap ^zerdai száma közli az nj spanyol köztársaság ideiglenes alkotmányát. Az uj kormány a közlemény bevezetésében hangsúlyozza, hogy > ' a forradalom célja nem a destrukció, hanem a konstrukció volt. A köztársasági pártok koncentrációja uem azzal a szándékkal lépett a forradalom útjára, hogy megdöntse a monarchiát, hanem azzal a szándékkal, hogy felépítse az uj köztársasági államot. Az együttműködés, amely a keddi forradalmat győzelemre juttatta, áz építőmunkában is meg fog nyilvánulni. Az uj állam végleges alkotmányát az alkotmányozó nemzetgyűlés fogja kidolgozni. .1 végleges alkotmány megszavazásáig a kormány tartózkodni fog minden önkényes cselekedettől. A történelmi fordulat a legtöbb helyen vértelenöl tör tént meg. A' hadsereg és a hadiflotta tisztjei minden további nélkül tudomásul vették a köztársaság kikiáltását és a királyi sapkarózsa helyébe a köztársaság színeivel ékesített rózsa került. Azana, az uj kormány hadügyminisztere /napiparancsot adott ki, amelyben a köztársasági kormány megelégedését közli a tisztekkel. A hadiflotta főparancsnoka táviratban közölte a kormánnyal, hogy a hadiflotta valamennyi egysége az nj kormány rendelkezésére áll. Az összes hadihajókra kitűzték a köztársasági lobogót 'A diplomáciái testületben gyökeret változások lesznek. A monarchia nagykövetei közül csak nagyon kevesen tarthatják meg állásukat A fontosabb európai városokban kipróbált köztársasági érzelmű politikusok kerülnek a követségek élére. Párisi nagykövet valószínűié? Santiago di Alba volt külügyminiszter lesz. A politikai foglyok mind kiszabadultak a börtönökből. Szabadlábra került Burguette tábornok, a legfelsőbb tőrvényszék volt elnöke, akit a diktatúra a lapokban elhelyezett monarchistaellenes cikkek miatt vetett börtönbe. Kiszabadult Gallarza madridi ügyvéd, aki hónapok óta sínylődött a börtönben. A fogházból egyenesen az igazságügyi minisztériumba ment ahol átvette főállamügyésszé történt kinevezését. A 'okosság lelkesedése a tetőfokra emelkedett. Az egész ország örömmámorban úszik. Zamora miniszterelnököt a délutáni órákban szocialista küldöttség kereste fel és közölbe a miniszterelnökkel, hogy ' a szakszervezetekhez tartozó sok* ' százezer munkás bármikor hajlandó arra, hogy fegyverrel védje meg m köztársaságot. • A köztársaság proklamálását a spanyol gyarmatokon is nagy lelkesedéssel fogadták, a