Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-14 / 83. szám

AKORSZAu SzeCEU. SxerKe»ztO*ég: Somogyi uccn 22.1.em Teleion: 23.33.^Kladóhlvotal. kaictdnkanyvtAr es (egylroda Aradi ucea 8. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda : l iíw Upól ueca ÍM. Telefon : Zfi-34. TAvlrall levélcím DélmagyarorazAq Szeged. m^mmmmmmmtm J. —— Kedd, 1931 ápriüs 14 Ara tO fillér VII. évfolyam, 83. szám ELŐFIZETÉS (Iavonta Helyben 3.ZO vidéken es Budapesten 3-tto. KUlfOldnn 0-40 pengO. - Egye* uAm Ara hétköz­nap 16, vaiAr- é* Ünnepnap 24 (111. Hir­detések felvétele tarifa szerint. Megje­lenik hétlA kivitelével nrpnnln reagel Tízenhétéves Réth Jenő Tizenhétévés Róth Jenő ékszerészinas egyszerű fekete fakoporsója fölött hant domborul már s a friss hanton a tavaszi szél minden bizonnyal virágok özönében futkos és játszadoz. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas a rákoskeresztúri zsidó temetőnek nem egyik olyan sírhelyén alussza korán, ó rettenetesen korán rá­erőszakolt örök álmát, aminőt közönsé­ges halállal kimúlt közönséges halandók részére ásnak meg, tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinasnak a temetőben a díszsír­helynél is díszesebb hely jutott, ő sa már­tírok sirparcellájában« pihen, ahol még S ihennek néhányan, akik ^vértanúhalált altak a hitükért*. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinasról olvashatják majd utódaink, hiszen bizonyára fel fogja je­gyezni nemcsak a zsidók, hanem az ék­szeripar története is, hogy temetésén meg­jelent a kormány egyik tagja és hogy a halálát előidéző »sajnáIatos és felháborító merénylet* miatt »őszinte, benső részvé­tét « fejezte ki a miniszterelnök. Tizen­hétéves Róth Jenő ékszerészinas mártír­haláláról szebbnél szebb sorokat és mon­datokat zengedeztek már lendületes cik­kek, elcsukló hangú beszédek. Most ma­radjon veszteg lendület 'és szin, hang és hasonlat, kiejtés és stilus minden elragadó szépsége és megejtő varázsa. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas kormánvgvász­szal is körülvett mártirsirja mellől han­gozzék föl a színtiszta igazság, a szebb jövő, a makulátlan me'gnem al­kuvás, a reményt végkép kialudni soha nem engedő mélv humaniz­mus erős és messzehangzó, átalakulást hirdető, szükségét bebizonyító és rendü­letlenül követelő szava. ' . Ha tizenhétéves Róth Jenő ékszerész­mas a csongrádi halálbálon vagy a kilenc év előtti erzsébetvárosi politikai vacsorán kapta volna koponvájába és nyakszirt­lébe a golyókat, anélkül lett volna kény­telen elindulni az ismeretlen útra, ahon­nan vándor még nem tért meq soha. hogv miniszterelnöki részvéttávirat és a teme­tésnek miniszteri jelenlétlel emelt férne is kifejezést adott volna a részvétnek és a megrendülésnek. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas sírjánál tehát meg kell állapítani, hogy közviszonyaink föltétle­nül kívánatos javulása tekintetében nem teljes a stagnálás, hogv igenis észlelhető javulás és hogy ezt a javulást nem lehet csak az idő javára könyvelni. Van beij­ne része a kormánynak is. A baj abban van, hogy a kormány túlságosan szerény. Megelégszik nagyon kicsi résszel. Mert szép, akármit mondjanak, tagad­hatatlanul szép, hogy tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinás sírjánál, bizonvára nemcsak megdöbbenése miatt, ugy visel­kedett a miniszterelnök, mint ahogy a régi átkos kor minden miniszterelnöke viselkedett volna, függetlenül attól, hogv bevett vallásfelekezet volt-e már akkor a zsidóság, vagy se. De ilyen színvallásra hála Istennek mégis csak ritkán nyilik al­kalom, ami el szemben állandó izgatásnak vannak ki eve jóhiszeműek és gazembe­rek, hiszékenyek és fanatikusok, őrültek és megmételyezettek, rendőrileg ismert ál­landó visszaesők és tanulatlanok. Lehet, hogy Zatloka őrült volt. De a rendszer nyilatkozott meg abban, amit tett s útját ennek a rendszernek szelleme vezette a zsinagógába. A miniszterelnök nem he­lyesli az antiszemitizmust. A honvédelmi miniszter mint miniszter alkalmazkodik a kormányelnök felfogásához, mint ma­gánember azt csinál, amit akar. Antiszemitáskodik is. A kultuszmi­niszter nem helyesli a numerus elausust. De fentartja Elitéli, ha az egye­| temeken bántalmazzák a zsidó gyereke­! ket. De nem torolja meg. A társadalom­j biztosító fentartásáért a zsidó munkaadók és munkások is kötelesek adózni. De zsidó orvost ritkán neveznek ki. A törvény bün­teti a felekezet elleni izgatást. De lapok és egyének izgatása még folyton tart. A magántulajdon szent. De egyetlen olyan esetben sem állították még vissza a szent­ségét és sérthetetlenségét, amikor zsidót • tessékeltek ki mozijából vagy trafikjából, i A nemzeti szellem külsőségekben is keresi a megnyilvánulást. De nevükben, életmód­jukban, gondolkodásukban, izről-izre ma­gyarok ellen, mert zsidó vallásúak, sza­badon vihetik a fajvédelem irtó háború­ját az Aschenbreierek, a Léhnerek, a Rumfordok és más német, román és szerb nevű polgártársak. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas még nem a koporsóban és nem a hant alatt feküdt, hanem a kórházi ágyon és legföljebb 24 óra telt el a merénylet után. A pesti zsidó hitközség elöljárósága dek­larációt tett közzé s ennek az első pontja arról szólt, hogy a merénylő valóban csak őrült lehet, mert olyan gaztettet, mint amilyen a zsinagógai merénylet, csak őrült vihet végbe vagy gazember. Volt aztán a deklarációnak még több pontja. Előttünk ma is érthetetlen, hogy zsidó hitközségi elöljárók, akik kereske­dők, jogászok, iparosok, tisztviselők, tőke­tulajdonosok, de semmi esetre sem pszihiáterek, a véres és barbár merény­let felett való felháborodásukban mért azt tartották legsürgősebbnek és legfon­tosabbnak, hogy a diagnózisra való leg­kisebb adat, alap, képzettség és hivatotl­ság nélkül a merénylő elmebeli állapotá­ról nyilatkozzanak? Melyik az a törvény, amelyik zsidó hitközségi elöljárók hatás­körébe utalja az — elmekórtant? Micsoda kilengés ez uraktól, akiknek olyan feleke­zet érdekeit kell képviselniők és védeniök, amely felekezet rákoskeresztúri temetőjé­ben kilengések miatt volt kényfelen meg­csinálni a mártírok sirparcelláját? Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas mártirsirjánál zengjen fel nagy erő­vel és találjon meghallgatásra á felekezetieskedést és gyűlölködést nem ismerő progresszivitás, a haladá­sért a küzdelmet emberfeletti ne­hézségek ellenére abba nem hagyó és fel nem adó demokratizmus, az életet, min­denkiét, mélv meggyőződéssel tisztelő, sze­rető és értékelő, a fájdalmat fájlaló, min­dig elhárítani és megakadályozni akaró, a részvéthez á szolidaritás emelkedett ér­zésén kivül mást közel férkőzni nem en­gedő humanizmus. Hétfőn érvénybe lépett Megszűntek Magyarország kapcsolatai a fő vért ételi bizottsággal — X bizottság befejezte üléseit (Budapesti tudósítónk telefon Jelentése.) Párisból jelentik: Magyarországnak a nem­zetközi jóvátételi bizottsággal való kapcsola­tai a hétfői nappal végleg megszűntek. Az ulódállamok közül Magyarország volt az utolsó, amely még kapcsolatban állott a nemzetközi jóvátételi bizottsággal és most, hogy ezek a, kapcsolatok megszűntek, a bizottság befejezte ] üléseit. A- hétfői utolsó ülésen tudomásul vették', hogy a trianoni szerződés kiegészitéseképen Magyarországgal 1930 április 28-án megkötött párisi szerződés ratifikációs okmányait ki­cserélték és ezzel a párisi szerződés érvénybe lépett. Köstársaság vagy dMciatura Spanyolországban A republikánusok vasárnapi győzelme után a kormány beadja lemondását (Budapesti tudósítónk \elefon jelent é%e.) Madridból jelentik: Aznor miniszterelnök kor­mánya utolsó óráit éli. Politikai körökben bi­zonyosra veszik, hogy a kormány a vasárnapi községtanácsi választásokra való tekintettel — amikor is a republikánusok nagy győzelmet arattak a kormánypártiak fölött — beadja a lemondást. Délután 5 órakor miniszterta­nács kezdődött, amely a késő éjszakai órákban is együtt ült. D'Albonez radikális szocialista vezér, a hí­res decemberi kiáltvány egyik aláírója ki­jelentette, hogy Spanyolországban most már a legrövidebb időn belül kikiáltják a köztár­saságot. A' köztársaság pártiak nem fogják tűrni, hogy megfosszák őket győzelmük gyü­mölcsétől. A mai helyzetben teljesen lehetet­len, hogy a király ujabb diktatúrát készítsen el5. Mindenki meg van győződve arról, hogy Alfonz helyzete tarthatatlanná vált és a ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom