Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)
1931-04-14 / 83. szám
AKORSZAu SzeCEU. SxerKe»ztO*ég: Somogyi uccn 22.1.em Teleion: 23.33.^Kladóhlvotal. kaictdnkanyvtAr es (egylroda Aradi ucea 8. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda : l iíw Upól ueca ÍM. Telefon : Zfi-34. TAvlrall levélcím DélmagyarorazAq Szeged. m^mmmmmmmtm J. —— Kedd, 1931 ápriüs 14 Ara tO fillér VII. évfolyam, 83. szám ELŐFIZETÉS (Iavonta Helyben 3.ZO vidéken es Budapesten 3-tto. KUlfOldnn 0-40 pengO. - Egye* uAm Ara hétköznap 16, vaiAr- é* Ünnepnap 24 (111. Hirdetések felvétele tarifa szerint. Megjelenik hétlA kivitelével nrpnnln reagel Tízenhétéves Réth Jenő Tizenhétévés Róth Jenő ékszerészinas egyszerű fekete fakoporsója fölött hant domborul már s a friss hanton a tavaszi szél minden bizonnyal virágok özönében futkos és játszadoz. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas a rákoskeresztúri zsidó temetőnek nem egyik olyan sírhelyén alussza korán, ó rettenetesen korán ráerőszakolt örök álmát, aminőt közönséges halállal kimúlt közönséges halandók részére ásnak meg, tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinasnak a temetőben a díszsírhelynél is díszesebb hely jutott, ő sa mártírok sirparcellájában« pihen, ahol még S ihennek néhányan, akik ^vértanúhalált altak a hitükért*. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinasról olvashatják majd utódaink, hiszen bizonyára fel fogja jegyezni nemcsak a zsidók, hanem az ékszeripar története is, hogy temetésén megjelent a kormány egyik tagja és hogy a halálát előidéző »sajnáIatos és felháborító merénylet* miatt »őszinte, benső részvétét « fejezte ki a miniszterelnök. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas mártírhaláláról szebbnél szebb sorokat és mondatokat zengedeztek már lendületes cikkek, elcsukló hangú beszédek. Most maradjon veszteg lendület 'és szin, hang és hasonlat, kiejtés és stilus minden elragadó szépsége és megejtő varázsa. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas kormánvgvászszal is körülvett mártirsirja mellől hangozzék föl a színtiszta igazság, a szebb jövő, a makulátlan me'gnem alkuvás, a reményt végkép kialudni soha nem engedő mélv humanizmus erős és messzehangzó, átalakulást hirdető, szükségét bebizonyító és rendületlenül követelő szava. ' . Ha tizenhétéves Róth Jenő ékszerészmas a csongrádi halálbálon vagy a kilenc év előtti erzsébetvárosi politikai vacsorán kapta volna koponvájába és nyakszirtlébe a golyókat, anélkül lett volna kénytelen elindulni az ismeretlen útra, ahonnan vándor még nem tért meq soha. hogv miniszterelnöki részvéttávirat és a temetésnek miniszteri jelenlétlel emelt férne is kifejezést adott volna a részvétnek és a megrendülésnek. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas sírjánál tehát meg kell állapítani, hogy közviszonyaink föltétlenül kívánatos javulása tekintetében nem teljes a stagnálás, hogv igenis észlelhető javulás és hogy ezt a javulást nem lehet csak az idő javára könyvelni. Van beijne része a kormánynak is. A baj abban van, hogy a kormány túlságosan szerény. Megelégszik nagyon kicsi résszel. Mert szép, akármit mondjanak, tagadhatatlanul szép, hogy tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinás sírjánál, bizonvára nemcsak megdöbbenése miatt, ugy viselkedett a miniszterelnök, mint ahogy a régi átkos kor minden miniszterelnöke viselkedett volna, függetlenül attól, hogv bevett vallásfelekezet volt-e már akkor a zsidóság, vagy se. De ilyen színvallásra hála Istennek mégis csak ritkán nyilik alkalom, ami el szemben állandó izgatásnak vannak ki eve jóhiszeműek és gazemberek, hiszékenyek és fanatikusok, őrültek és megmételyezettek, rendőrileg ismert állandó visszaesők és tanulatlanok. Lehet, hogy Zatloka őrült volt. De a rendszer nyilatkozott meg abban, amit tett s útját ennek a rendszernek szelleme vezette a zsinagógába. A miniszterelnök nem helyesli az antiszemitizmust. A honvédelmi miniszter mint miniszter alkalmazkodik a kormányelnök felfogásához, mint magánember azt csinál, amit akar. Antiszemitáskodik is. A kultuszminiszter nem helyesli a numerus elausust. De fentartja Elitéli, ha az egye| temeken bántalmazzák a zsidó gyereke! ket. De nem torolja meg. A társadalomj biztosító fentartásáért a zsidó munkaadók és munkások is kötelesek adózni. De zsidó orvost ritkán neveznek ki. A törvény bünteti a felekezet elleni izgatást. De lapok és egyének izgatása még folyton tart. A magántulajdon szent. De egyetlen olyan esetben sem állították még vissza a szentségét és sérthetetlenségét, amikor zsidót • tessékeltek ki mozijából vagy trafikjából, i A nemzeti szellem külsőségekben is keresi a megnyilvánulást. De nevükben, életmódjukban, gondolkodásukban, izről-izre magyarok ellen, mert zsidó vallásúak, szabadon vihetik a fajvédelem irtó háborúját az Aschenbreierek, a Léhnerek, a Rumfordok és más német, román és szerb nevű polgártársak. Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas még nem a koporsóban és nem a hant alatt feküdt, hanem a kórházi ágyon és legföljebb 24 óra telt el a merénylet után. A pesti zsidó hitközség elöljárósága deklarációt tett közzé s ennek az első pontja arról szólt, hogy a merénylő valóban csak őrült lehet, mert olyan gaztettet, mint amilyen a zsinagógai merénylet, csak őrült vihet végbe vagy gazember. Volt aztán a deklarációnak még több pontja. Előttünk ma is érthetetlen, hogy zsidó hitközségi elöljárók, akik kereskedők, jogászok, iparosok, tisztviselők, tőketulajdonosok, de semmi esetre sem pszihiáterek, a véres és barbár merénylet felett való felháborodásukban mért azt tartották legsürgősebbnek és legfontosabbnak, hogy a diagnózisra való legkisebb adat, alap, képzettség és hivatotlság nélkül a merénylő elmebeli állapotáról nyilatkozzanak? Melyik az a törvény, amelyik zsidó hitközségi elöljárók hatáskörébe utalja az — elmekórtant? Micsoda kilengés ez uraktól, akiknek olyan felekezet érdekeit kell képviselniők és védeniök, amely felekezet rákoskeresztúri temetőjében kilengések miatt volt kényfelen megcsinálni a mártírok sirparcelláját? Tizenhétéves Róth Jenő ékszerészinas mártirsirjánál zengjen fel nagy erővel és találjon meghallgatásra á felekezetieskedést és gyűlölködést nem ismerő progresszivitás, a haladásért a küzdelmet emberfeletti nehézségek ellenére abba nem hagyó és fel nem adó demokratizmus, az életet, mindenkiét, mélv meggyőződéssel tisztelő, szerető és értékelő, a fájdalmat fájlaló, mindig elhárítani és megakadályozni akaró, a részvéthez á szolidaritás emelkedett érzésén kivül mást közel férkőzni nem engedő humanizmus. Hétfőn érvénybe lépett Megszűntek Magyarország kapcsolatai a fő vért ételi bizottsággal — X bizottság befejezte üléseit (Budapesti tudósítónk telefon Jelentése.) Párisból jelentik: Magyarországnak a nemzetközi jóvátételi bizottsággal való kapcsolatai a hétfői nappal végleg megszűntek. Az ulódállamok közül Magyarország volt az utolsó, amely még kapcsolatban állott a nemzetközi jóvátételi bizottsággal és most, hogy ezek a, kapcsolatok megszűntek, a bizottság befejezte ] üléseit. A- hétfői utolsó ülésen tudomásul vették', hogy a trianoni szerződés kiegészitéseképen Magyarországgal 1930 április 28-án megkötött párisi szerződés ratifikációs okmányait kicserélték és ezzel a párisi szerződés érvénybe lépett. Köstársaság vagy dMciatura Spanyolországban A republikánusok vasárnapi győzelme után a kormány beadja lemondását (Budapesti tudósítónk \elefon jelent é%e.) Madridból jelentik: Aznor miniszterelnök kormánya utolsó óráit éli. Politikai körökben bizonyosra veszik, hogy a kormány a vasárnapi községtanácsi választásokra való tekintettel — amikor is a republikánusok nagy győzelmet arattak a kormánypártiak fölött — beadja a lemondást. Délután 5 órakor minisztertanács kezdődött, amely a késő éjszakai órákban is együtt ült. D'Albonez radikális szocialista vezér, a híres decemberi kiáltvány egyik aláírója kijelentette, hogy Spanyolországban most már a legrövidebb időn belül kikiáltják a köztársaságot. A' köztársaság pártiak nem fogják tűrni, hogy megfosszák őket győzelmük gyümölcsétől. A mai helyzetben teljesen lehetetlen, hogy a király ujabb diktatúrát készítsen el5. Mindenki meg van győződve arról, hogy Alfonz helyzete tarthatatlanná vált és a ki-