Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-12 / 82. szám

$ nftLMAC.YARORSZAC, III IIWHMHWWWKMJWW-t Wi BIBER - "TÓJETEL Sokszor elgondolkozom azon, hogy ezen a régi­módi tanítási rendszer mellett, hogy vittük anv­,nyira is. amennyire vittük s viszont a mai gene rációnak hogy nem veti szét a koponyáját a sok tudomány, végre megnyugszom abban, hogy Arany János, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Szilágyi De DM)C7ADII7 I RI/ÁOflVHT ÉP 7SI"> és még néhányan szintén ilyen régimódi is­i UI\OÍHn/lL LHMloUMI LO "voláztatás mellett is megállták helyüket az élet UCI Vief rrVCT TCDCIJTI bcn és vitték h valamire. nLLIlOLULnLl ItnClVSI ! A középiskolát KunszentiniMó^on. Pesten és Ig­F»h«r naguian minoségban it Ariink, lódon végeztem váltakozó szerencsével és sikrr­3 er: „BIBER'-F. rp] Volt idő, mikor a jeles diákok közé soroz­™«kor szorgalomhiány miatt kény­iWííhen, n.etelen voltam vádoltatni magamat a lelkiismere­fémmel, de secunda soha, még évközben sem disztelenitette a bizonyítványomat s 23 éves ko­rom előtt kezemben volt az orvosi oklevél. Megjegyzem, hogy az életben nem a csupa je­1931 ánrilís 12. Egyről-másról Irta dr. Kovács József, Sokat változtak az erkölcsök és szokások az­alatt a rövid hetvenegynehány év alatt, mióta én a lélegzetet szedem. Mi még sillabizálva ta­nultunk olvasni, ma a fonomimikai módszer sze­rint tanítják a gyerekeket s állítják, hogy ilyen módon félév sem kell, ennek a tudománynak megszerzéséhez. De annak idején karácsonyra én Is zsoltáros lettem, ami azt jelenti, hogv négy hó­nap alatt kinőttem az ábc-sek közül, folyékonyan tudtam olvasni. Megjegyzendő, hogy a régi vi­lágban nem volt olyan sok tankönyv, külön ol­vasókönyvünk sem volt, a zsoltáron gyakorol­tuk az olvasást, egyidejűleg azokat a szép éne­keket Is megtanultuk. Nem volt olyan szigorú a tanítási rendszer «m, mint most. Az elemi iskolába bejött a tanító • rábízta az osztály vezetését az első tanulóra s az gyakoroltatta velünk a Hiszekegyet vagy az egyszeregyet, ő pedig tanitótársaival kaszinóz­gatott és napkurázott a folyosón s csak az óra végén jött bc, hogy kiossza kőztünk az akkor még taneszközként szereplő nádpálcával a hcly­•elenkedéssel és lármázássa! kiérdemelt jutalmat A mi osztályunkban Mező Pista volt az első diák, ő irta fel a táblára a lármázók neveit. Nagy tekintélye volt nemcsak azért, mert jól tanult, hanem azért is, mert télen-nyáron csizmá­ban járt, mig tanulótársaim többsége koratavasz­tól késő őszig mezítláb frekventálta az iskolát. Azonfelül Mező Pistának rendes bicskája volt, azzal költötte el a magával hozott tízórait, mig mások nagyrészt fanyelű bugylibicskával szele­telgetlék a fokhagymás kolbászt vagy szalonnát. A protekció már abban az időben is divato­zott s bár én sem voltam jobb a többinél. Mező Pista barátom részéről abban a megkülönböz­tetésben részesültem, hogy ritkábban szerepelte­tett a lármázók névsorán^ amit azzal igyekeztem meghálálni, hogy mikor a juhászunk szamárhá­ton bejött a hetieleségért, átmentem hozzájuk sza­máron a szomszédba, én leszálltam s hagytam, hogy ő üljön rá, nagyon szeretett szamaragolni s egyéb jóban is részesítettem: adtam neki egy régi képesnaptárt és eljöhetett hozzánk szüretkor szedőnek, amit nagy kitüntetésszámba vett, va­lamint disznóöléskor segített szalmát hordani a pőrzsőléshez. A gimnázium I. osztályában valamennyi tan­tárgyat egy tanár tanította. Minden héten volt egy vetélkedés! nap, ezzel sarkalta az ambíción­kat. Ilyenkor az utolsó diák is kihívhatta páros viaskodásra az első diákot, kölcsönösen kérdé­seket adtunk fel egymásnak különböző tantár­gyakból s ha nem sikerűit a verseny, ott nyil­vánosan leszamaraztuk egymást. A tanár urnák volt az osztályban egy elzár­ftató fiókja, abban tartotta az osztály könyvet és egy szines képekkel illusztrált állattant, ebből mu­togatta nekünk az oroszlánt, tigrist, borjufókát, pápaszemes kígyót, meg az elefántot. Tőrtént, hogy egyszer otthon felejtette ennek a fióknak a kul­csát s a legnagyobb zavarba jött. hogy ismertes­se meg velünk azokat a Kunszentmiklóson nem honos állatokat, mikor egyik tanulótársam jelen­tette. hogy nekem van egy kulcsom, mellyel a fiókot ki lehet nyitni. Szolgálatkészséggel ki is segítettem a tanár urat zavarából, számítva né­mi elismerésre, ehelyett megdorgálásban részesül­tem, pedig tudhatta volna, hogy az osztálykönyv­be betekintés minden diák legfőbb vágyát ké­pezi s erre nézve módot szoktak találni. A tanár ur szenvedélyes vadász volt s ha ked­vező volt az időjárás, a szakácsnőjétől beizent, hogy ma délután nem lesz előadás, mert a ta­nár ur kiment vadászni, amit mi sohasem ne­hezményeltünk. Ma már ex nem volna lehetsé­ges, mert a középiskolákban mindennapra ki van tűzve az előadandó tananyag s ezt annyira pon­tosan be kell tartani, hogy például a február 29-én tárgyalandó dolgokat csak minden négy év­ben adhatja elő a tanár, mert csak szökőévben van februáritisnak 29 napja. les tanulótársaim állták meg legjobban a helyü­ket, különösen, akik éjszakázással tudták csak elérni a tiszta jeles bizonyítványt, mikorra az egyetemre kerüllek, kifáradt idegrendszerűkkel alol maradtak, többen be sem fejezték felsőbb tanul­mányaikat. Tanáraim közül nem a tulkövetelők, a legszigorúbbak tudták felmutatni a legjobb tan­eredményt. hanem akik figyelmünket és érdek­lődésünket le tudták kötni s nagy tudásukat kö­zölni tudták velünk. Iglón a számtant és mértant Sc.holtz profesz­szor tanította, nagy tudós volt, fel is került ha­marosan az egyetemre tanárnak. Nem kívánta, hogy a gömbháromszögtant ugy tudjuk, mint ő, gondolta, hogy anélkül is lehet belőlünk jó jo­gász vagy orvos, nem emlékszem, bogy valakit megbuktatott volna amiatt, mert nála keveseb­bet tudott a felsőbb mathezisből. Szenzációt keltettek az uj tipusu „CSEPEL" K;X: Gyönyört) kivitel, preoiz munka. Óriási választék, luxus, strapa, ballon, verseny. n5i és áru kihord 6 kerékpárokban. Egy évi részlet. Olcsó A'alt. „Csepel" lerakat Tisza Lajos kifrut 42/a. Uj Singer-palota. SpcclAlli Csepel alkatrészek gyArl Árban. 73 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. Szabó LAszM . .. 73 Felhő. Felhő Ágnest ledér életmódja miatt 1710-ben kikergették a városból. Felmayer. Felmayer Károlv bécsi születésű mészárost 1759-ben vették fel a város pol­gárai közé. 1761-ben már itt volt az apja, Felmnyer Vitus is. A fiatal mészáros házat vett és azt átalakíttatta; de »nehéz fizetőt volt, s ezért a város tanácsa 1761 febr. 1-én megintette. Háza a mai Zárda-uccában volt, a minoriták templomával szemben; csakha­mar a Felső-Tiszaparton is szerzett házat. Az iratokban gyakran szerepel Fcldmmjrr néven. Fia. vagv talán unokája lehetett Felmayer Antal, gyolcs- és kékfestő, aki a családot gazdaggá tette. Iparát külföldön tanulta és üzemét gyári színvonalon nyitotta meg. Kü­lönösen fehér babos kékfestésü árui voltak kelendőek. Keresetét nemcsak iparába fek­tette, hanem hitelműveletekkel is foglalkozott; a legtöbb szegedi iparos lőle kapott kölcsönt, az akkori időkben szokásos magas kamatra. Fiai közül Károly. János és Gusztáv tímá­rok lettek. Károly már 1833-ban a tímárok céh mestere volt. Egy másik Felmayer Antal 1823-ban a ma­gyar szabók céhmestere volt. Ifjabb Felmayer Antal, a kékfestőnek fia, füszerkrreskedő, pálinkagyáros és vállalkozó volt. Hideg utor készített likőrt, rumot, ece­tet, évenkint átlag ezerötszáz akó mennyi­ségben. Mint vállalkozó, Ő kövezte ki a Tisza­partot egész a gyártelepig. Felesége, Kiss Vik­tória, jótékony asszony volt; kétezer forintot hagytak az árvaházra. ~ A székesfehérvári Felmayer-család a sze­gedinek egyik ága. Fendt. A szabadságharc utáni időkben Fendt Antal volt a város erdőm<?stere: később er­dészetitanár és végül kataszteri felügyelő lett. Fendt Antalnak és Panczcr Máriának fia, Fendt Pezső, 1858 okt. 25-én született Róku­son. A Ludovika Akadémiát, majd a vasúti tanfolyamot végezte és 1882-ben vasúti hiva­talnok lett. Elkerült Szegedről. Fcnyvessy. Az árviz előtt városi tanitó volt Fenyvessy János. 1879-ben belügyminiszteri elismerésben részesült. Fercncsik. A nyilramegyei Krosolczáról ván­dorolt Szegedre 1760-ban Ferencsik István tímárlegény. 1771-ben vették be a magyar tímár céhbe mint mestert. Ferencsik József 1779-ben, Fercncsik Péter pedig 1781-ben lett a tímár céh tagja. Ferencsik Péter 1808-ban céhmester lett. Ébből a családból származott Ferencsik János, aki tanitó lett és 1868-ban Ferenczi-re változtatta a nevét, Ferencsik Ist­ván és Mátyás szintén Ferenczi lett 1876-ban. Ferenczí. Ferenczi (akkor még Ferencsik) János 1861-ben a belvárosi iskola I. osztá­lyának tanítója lelt. 1872-ben a Liszt-uccai iskola tanítója. Később igazgató lett Ferenczi. Á város legelső tanyai tanítóinak' egyike Ferenczi János. 1839-ben kezdte meg működését. Nyáron gazdálkodott és csak a téli hónapokban tanított. Rokonságban volt a Fotti-családdal. Ferenczy. 1849-ben a III. honvéd zászló­aljban két Ferenczy harcolt: András ésJános. A tiszáninneni mozgó nemzetőrség első zászlóaljában, melyet »Attila regiment* né­ven jobban ismertek, 1848-ban Ferenczy'Adám szegedi fiu mint hadnagy szolgált. Fergvedy. Az 1522-iki ti zen jegyzékben Fer­gyedy Péter Tót-uccai lakos. Félegyházy. Az 1522. évi tized jegyzékben találjuk a Kerek-uccában Feeylegyhazy Pé­tert. ' Fiala. 1870-ben a Hattvason Fíala A'ntal kertész faiskolát telepitett. Később megválasz­tották városi erdésznek és főkertésznek. A' város újjáépítése körül annyi érdemet szer­zett, hogy 1883-ban arany érdemkereszttel tün­tette ki a király. Flas. 1522-ben Fyas Rarnabás Szenf LSIek­uccai lakos. Ficza. 1816-ban Ficza Péter tagja lett a magyar szabó céhnek. Az árvízig folytatta iparát. Fillpcslcs. 1872-ben Filipcsics János tagja lett a szegedi cipész céhnek. Fillenbaum. 1793-ban városi tiszti orvossá választották Fillenbaum Józsefet. Filléres. Két ilyen nevü szegedi polgárt em­lít az 1522. évi tizedjegyzék: Fvlleres Ambrust és Miklóst. TCMMICT lU^CI/ rugalmas anyagból I CWWIJA •iWClVWAGNEB-cégnél Szakszerű utasítással szolgá'unk. Tiszta lenolajtirniszböi készült o'ajfestékek leszállított árai: Szines olaifesték P 1"- Fehér olaifesték P 1*20 Kocsi, cséplőgép, csónak, ajtó, ablak és bútor mázolására alkalmas Telefon: 17 Of. BIRN P. éS TSA Szt István tér O. VAlIalunk mlndennemtl festési szakmába vágó munkAl. 77 DenaturAU szesz OS OlMr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom