Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-12 / 82. szám

DÉLMAGYARORSZAG "1931 április 12. URI ÉS NŐI DIVATCIKKEK MINDEN Férfi divatingek ir^tTNlA/DET Férfi divatkalapok Mosó és őzbőr keztyük IL/LJI^I I IVLJ Nyakkendő ujdonságok Esőköpenyek gyári árakon GFB harisnyák gyári lerakata Asztal és ágynemüek Legjobb inganyagok Habselyem fehérnemflek Baby kelengyék Gyermek harisnyák Fehérnemüek méret szerint Gyermek ruhácskák Mindenből a legjobbat Olcsó, szabott árakon SZÉCHENYI poLLÁK TESTVÉREKNÉL „Aki a gyermekeknek palotákat épit, börtönfalakat rombol le" Az ujszegedi Árpád-Otthon és a Bécsi Wilhelminenberg-i gyermekotthon Irta dr. Landesberg jenff. A bécsi Wilhelminenberg-i gyermekotthon előcsarnokában barátságos kép fogadja a látogatót. Szobor, amely jóságos tekintetű asszonyt ábrázol. amint magához ölel egy pár hozzá futó kisgyermeket. Mellette márványtábla ezzel a felirás. sal: %Akl a gyermekeknek /xilotákat épit, börtön, falakat rombol le.« Ez a kép jutott eszembe akkor, amikor az ujszegedi Arpád-Otthon szomorú leépítéséről olvasom a jelentéseket. A Wilhelminenberg-i gyermekotthonról szóló tudósításomat tulajdonképen más tanulmányomba szántam és pedig abba, amelyben a bécsi gyermekvédő intézményekről óhajtok beszámolni. E bécsi gyermekotthon ismertetésének az ujszegedi Arpád-Otthon leépítése és működésének megszüntetése ad szomorn aktualitást. A Délmagyarország húsvéti száma alapos és bő részletességgel számol be arról, hogy mi minden vész kárba azzal, ha az ujszegedi gyermekotthon működését beszüntetni kénytelen lenne. Moldván Mios kőztörvényhatósági bizottsági tag a város polgármesteréhez benyújtott indítványában kérte az ujszegedi gyermekotthon működésben tartását Magam e mozgalom segítségére óhajtok sietni, araikor az elmúlt idők történetét lapozgatva, reá óhajtok mutatni arra, hogy miként létesült az ujszegedi Arpád-Otthon és mik voltak azok az elgondolások, amelyek e közhasznú, hiánytpótló intézményt életre hivták. Az ujszegedi Arpád-Otthon felavatása 1908 október 18-án folyt le, amint azt az egykorú tudósításból olvashatjuk. Az otthon az Országos Gyermekvédő Liga alkotása volt Annak létesítését Szegeden azok segítették elő, akik már ez időben is lelkesedni tudtak mindazért, ami szép, igaz és jó. Az ujszegedi Arpád-Otthonban lévő házakat Ybl műépítész tervezte 140.000 korona költséggel. A város 20 holdas telket bocsájtott az intézmény rendelkezésére. A megnyitási ünnepségen Edelsheim-fíyulai Lipót gróf adta át az intézményt Kelemen Béla főispánnak, aki a város nevében ígérte, hogy Szeged mindenkor támogatni fogja az intézetet működésében. A város akkori főispániának Ígérete a várost most is kötelezi. Nem érdektelen — megítélésem szerint — az az elgondolás sem, amely az ujszegedi Arpád-Ottbont életre hivta. Az ujszegedi Arpád-Otthon létesítését megelőzően országos visszhangja támadt a gyermekvédelemnek. Szaktudósok és lelkes emberbarátok fejtették ki, hogy nálunk a gyermekek védelme hiányos volt a szülés előtt a szülés ntán, a csecsemőkorban, a nevelés idején és amikor az egészséget az emésztő !<ór támadja meg. De r, i különösen rámutattak • védelem hiányára azoknál a gyermekeknél, akiket nem gondoz szerető szülő és akiknek bölcsőjénél a törvénytelenség átka lebeg. Már azidőben rámutattak arra, hogy a kellő védelem hiánya az oka a nagymérvű gyermekhalandóságnak. A gyermekek tömeges halandósága azonban nemcsak a szülői szívnek sajgó fájdalom, hanem vesztesége a hazának és a társadalomnak, amelynek virágzása, gazdagsága és hatalma attól függ, mentől több erős, egészséges, ép lelkű és nemes szivü gyermeket tud megtartani és felnevelni. Az Arpád-Otthon alakulása idejében a sokféle gyermekbetegség mellé sorakozott a gyermekek túlterhelése, az egészségtelen iskola, a gyári gyermekmunka, az alkoholizmus és a nagyobb várósok büntanyái, amelyektől való megvédés megannyi tárgyául szolgált a társadalom védő tevékenységének, jól tudván azt, hogy amenynyivel több szegény gyermeket óvunk meg a betegségtől, ugyanannyi szabad helyet nyertünk kórházainkban és annyi züllésnek indult gyermeket rántunk vissza a romlás széléről, annyival több zárka marad üresen a börtönökben. Magasztos elgondolása volt az elmúlt időknek, hogy az elhagyatott és elzűllésnek kitett szegény gyermekek sorsát nem szabad csupán a megtorló hátóság gondjaira hagyni és a társadalomnak nem akkor kell észre venni, hogy vannak elhagyatott gyermekek, amikor a rendőrség fogházai, a javító intézetek tömve vannak megromlott, bűnhődő gyermekekkel és amikor a büntetőbiróságok csoportonkint büntetik a büntetőtörvénnyel óssszeütközésbe került gyermekekei, hanem fel kell ezeket a gyermekeket keresni a csecsemőkorban, a családban, a kosztos mostoháknál, az ucca porában és a bün rejtekhelyein, hogy idejekorán kellő gondozás alá kerülve, szivük és lelkük megmaradhasson a velük született ártatlanságban. Nemes elgondolásról tett tanúságot a törvénytelen gyermekek védelme is. A törvénytelen gyermeknek nincs rokona, a tőrvény hiányos védelemben részesiti, anyja Igyekszik tőle megszabadulni, a társadalom pedig idegenkedik tőle- Mi vár tehát más e szegény gyermekre, mint at elhagyatottság, az elzüllés és a bőrtön. " Ezek a gondolatok voltak azok, amelyek a szegedi Árpád-Otthont életre hivták. Ezek voltak azok az elgondolások, amelyek azt eddig működésben tartották. Felmerül hát az a gondolat hogy vájjon ezek az elgondolások talán kimentek a divatból, vagy annyira ei vannak látva már a gyermekek, hogy ilyen otthonra nincs többé szükség! Ezzel szemben újból szemeim előtt látom • bécsi Wilhelminenberg-i otthon márványba vésett jelmondatát: *Aki a gyermekeknek palotákat épít, bőrtönfalakat rombol lejt Kolektiv magyar exportpropaganda A Budapesti Nemzetközi Vásár programja Előttünk fekszik • Budapesti Nemzetkőzi Vásár vezetőségének a kereskedelmi és iparkamara teljes ülése elé terjesztett legújabb referátuma, amely több érdekes közlést tartalmaz. A legérdekesebbek egyike uz. bogy a május 9-én megnyíló idei Vásárra annyi kiállító jelentkezett, hogy a kiállítók száma • tavalyi jubiláris Vásárét is cl fogja érni. A Vásár vezetősége feladatának tartja teret adni minden exportképes produktumnak, akkor is, ha ez történetesen nem nagyipari műhelyből kerül elő. Lehet hogy ez a felfogás nem fedi teljesen a nyugati nagy Messéknek ama különben szintén nem dogmatikus elvét, mely a Messe-anyagból kizárja a kis- és háziipart. A külföldi nagy példák ilven tekintetbeni bű követésétől azonban kétségkívül el lehet, sőt el is kell térni akkor, amikor a gazdasági érvényesülés nehézségeinek enyhítését érhetjük el azáltal, hogy a nagy forgalma budapesti Vásáron teret engedünk minden oly termelő erőnek, amely elbírja a külföld legrigorőzusabb kritikáját is. Az idei Vásár talán még a tavalyinál is gazdagabb seregszemlének ígérkezik, amely a n» zőgazdaság és illetve az agrár exportkereskedelem cikkeitől kezdve és ipari termelésünk egész vonalán folytatva, az idegenforgalom szempontjából vonzóerővel biró értékeinket a fürdőket szanatóriumokat és látványos vidéki városainkat is fel fogja ölelni. Bemélhetőleg ez a sokágú sereg szemle megkülönböztetett vonzóerővel is fog birnl ugy a bel-, mint a külföldi közönségre. Ebben az irányban is immár hetek óta folyik a hirdetés és szervezés munkája, amely a propaganda egyéb eszközein kivül a Vásár jelentése szerint több mint ezer sajtóorgánumot ölel fel nemcsak a kontinensen, hanem a tengerentúlon is. Költözködéseket téregmentex bulorkocsiíbnn legolcsóbban vállal Csala Dezső, Kelemen ncca 3. szám. Hátul sx udva'ben. ÍM Telefon: 28—02. Schiller József r^Mi^vé"^^* flróf Apponyi Albert ucca 14 (Iskola ncca) s TemplomdUzltések. sinlonbulorok, konzoltökrök, Javltások. stb. sttlszerO kivitelben, Jutányos árban készOtnek. Nagy lcépJcereícxési vállalatit S. kárpitosmunkák Szedrest kárpitosnál tteentmihály ucca 1- Fodor ucca sarok. 3 Prím a oílománok 33 P-ért