Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-12 / 82. szám

DÉLMAGYARORSZAG Glattfelder Gyula húszéves püspöki jubileuma (A Dilmagyarország munkatártától.) Szeged társadalma vasárnap ünnepli meg dr. moóri Glattfelder Gyula csanádi megyésfőpásztor püspökké szentclésének huszadik évforduló­ját. Ebből az alkalomból a szeretet és nagyra­becsülés minden jelevei elhalmozzák hívei és tisztelói a köztiszteletben álló főpapot. ^ Glattfelder Gyula pályája az egyik legszebb magyar lelkészi karrier. Budapesten született 1871-ben, 1806 ban . szentelték pappá a budapesti egyetemi templomban, miután a teoló­giát, mint az esztergomi fiiegy­házmegye papnövendéke elvé­gezte. Fölszentelése után hitok­tató lett, majd hillanár, azután tanulmányi felügyelő lelt n bn­Dr li/arr!"ldor ( ,vuia (,*I>CSlÍ kÖZpOUlí" SZ l?mÍ ti á fi'.Wll­ban. Már prefektus korában al­kalma volt közelebbről érintkezni az egyetemi ifjúsággal. Tapasztalatai megérlelték benne a Szent Imre kollégiumok alapításának gondo­lalát s rövidesen sikerült is megalapítania a budai Szenl Imre kollégiumot és annak ő lett első igazgatója. Közben a Pázmány Pé­ter Tudományegyetemen az egyházi ékesszó­lástan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Szokatlanul fiatalon, 37 éves korában követke­zett be püspökké való kinevezése. 1911-ben Citernoeh Jánosnak kalocsai érsekké történt kinevezésével megürült az ősi csanádi egy­házmegye püspöki széke. Ezt foglalta a fia­tal, tetterős és alkotni vágyó püspök IIusz éves püspöki működésének Ideje úgy az or­szág, mint a? egyházmegye legsúlyosabb kor­szakával eseti össze és éppen abban mutatta meg hivatoltságát és rátermettségét, hogy a legzavarosabb időkben is nemcsak feltartotta,­hanem fejlesztette is Szent Gellért őrökét. Püspöki kormányzása alatt egyházmegyéé-; Sváfcl órák, ékszerek 6—8 havi, Alnakka evőeszközök, „Hls Maslers" gramofonok ILÜfet, - Tólh órásnál Tflrt »r»rvr, Mftiit borilUn <Sr»-, ékuftrjtTlMt. ABC h*»i«'rf4«. 1931 "áprTTTs TZ ben a nagyszabású intézmények egész sorál hivta életre. Többek kőzött a Szent Imre fiú­nevelő intézet, a temesvári kis- és nagyszemi­nárium, az egyházmegyei központi épület, több lemplom és iskola, a szegedi tanítóképző intézet,, az iparostanoncotthon, a Templom-tér nyugati oldalát betöltő uj püspöki intézmé­nyek alapítása örökili meg nevét. Vasárnap délelőtt tiz órakor a fogadalmi templomban Várhelyi József pápai prelátus ünnepi hálaadó misét pontifikál a központi papság segédletével. Mise után a papság Vár­helyi József vezetésével, a Katolikus Kör /?-­recz János vezetésével, a hatóságok dr. Aigner Károly főispán, és dr. Somogyi Szilveszter polgármester vezetésével, az egyházközségek Muntyán István vezetésével jelennek meg tisz­telgésre a püspöki palotában. De ezeken kivül SZEMÜVEGET Kárász UCCA 3, Okulárium, Kellnernél. 32 egyéb hatóságok, intézmények és társadalmi egyesületek is bejelentették azt a szándékukat, hogy küldöttségileg kívánják üdvözölni a jubiláns főpásztor!, akinek jubileumával név­ünnepe is egybeesik'. A jubiláló püspök ünneplése már szomba­ton délután megkezdődött, amikor szeminá­riumának növendékei nivós műsoros ünne­pélyt és érdekes jubileumi hitvitát rendez-, tek. A püspök mágasszárnyalásu beszédben köszönte meg az ünneplést Elrendelték Steinherz holttestének exhumálását Olajos Islvánf szabadlábra helyezték — Egy ceglédi rendőr és egy biztosítási flszl­vlselő érdekes vallomása (Budapesti tudösitónk telefonfelcnlisr.) A Stein­herz.-flgyben a kecskeméti vizsgálóbíró elrendelte Steinherz holttestének cxhumálásál, amit vasárnap foganatosítanak. Steinherz belső részeit kiveszik a holttestből és az országos vegyvizsgáló állomás­nak küldik fel véleményadás céljából Olajos Istvánt, akit azzal gyanúsítottak, hogy bűntársa volt Fischl Frigyesnek, miután -sikerült ártatlanságát bebizonyítani, szombaton szabadlábra helyezték. ' - ­A kecskeméti ügyészség utasítására dr. Vajda (letektjv, aki a nyomozást helyes irányba terelte, feées|>s utazott, hogy részletesen kihallgassa Fischlt. A Steinherz-ügybcn egyébkén! igen érdekes W.sas Károly oeglédi rendőr jelentése. Vasas volt az, aki Steinherzet a ceglédi vonatról leemelte és fejsebeit szublimáttal kimosta. Steinherz akkor esz­méleténél volt és nyögve a kővetkezőket mondta: Menlsék meg az életemet, fele vagyon©­mal odaadom. Fontos ar a vallomás is, amit Fábián József biz­tosítási tisztviselő tett, akivel Steinherz 10 ezer dolláros olyan biztosítást akart kötni, amelyet rablótámadás esplén fizetne ki a biztosítótársaság. Steinherz akkor f.lszólilotla Fábiánt, hogy Jó min* szövetkezni költőjüknek. Fábián nagyot ütne stein herz lejére, meg volna a rablótámadás, ők pedig ketten felvennék a 10 ezer dollárt. Fűző, ernyő, női divat külön­legességi üzletemet 6s műhelyemet augusztus hó 1-én Kárász u. 6. szám alá. Meinl-üzlet mellé, helyesem ál. Üzletáthelyezés miatt az elismert elsőrendű különlegességi áruimat leszállított áron árusítom 196 KÁLDOR J. ES T" Szeged, Kárász u. 8. - Telefon 81-08. Délibábok Irta: Móra Ferenc. Néhány nappal ezelőtt Regdon Károly doktor ur egy kis oszloptőredéket hozott be a kultur. palotába, vörös márványból. Nem Is oszlopnak a töredéke tulajdonképpen, hanem oszloplábé. Kis kockaforma, négy alsó sarkán a román stílus J ellegzetes bütykeivel. Hét.nyolcszáz évvel ezelőtt iligrán os^lopocska állhatolt rajta, valószínűleg templomi kettős-ablak feletője. — Boldogult testvérem, Itegdon Geyza találta Pusztaszeren, mikor az emlékművet készítették, — mondta a doktor ur —• s az ő nevében adnám a múzeumnak; ha akadna néki egy kis hely. Hogyne akadna, hiszen kis hely kell neki, nem igen nagyobb egy papirnehezéknél Müértéke per­sze nincs, de ereklye-értéke van. Pusztaszerről való, bizonyosan a szeri apátsági templom om­Indékaiból került a föld alá. S minden meghe csülni való, amit a pusztaszeri föld őrzött meg, — sajnos, bizony nagyon keveset, — de hát eb­ben nem a föld a hibás. Erre aztán elmondta a doktor ur, hogy ő most nagy fába vágta a fejszéjét. Akciói akav indíta­ni, hogy Pusztaszeren, az emlékmű körül csi­náljanak százholdas Nemzeti Parkot. Ketten kel­lenek hozzá: az őrgróf ur, aki adja a száz hol­dat és a pénzügyminiszter ur, aki beülteti azt parkkal. A doktor uf, akinek az adta ezt az öt­letet, hogy Pusztaszert most Szeged közvetítésé­vel be akarják szervezni a weekeml-forga­lomba, arra kért, hogy én is támogassam a gon­dolatát Szívesen megteszem, mert elméletileg szépnek, jónak és praktikus szempontból is olyannak ta­lálom, amit érdemes volna megcsinálni Mert at­tól tarlók, hogy Pusztaszeren magán, igy, ahogy van, nem sok a mutogatni való a hiába állítja be a város az autóbusz-járatokat, az idegenek nem esnek extázisba s nem viszik el a hírét a rendelkezésükre Illó szépségeknek. Az emlékmű jócskán szegényes s a környéke semmivel se han­gulatosabb, mint Köojpöc, vagy Csengele: a szán­tóföldeknek és kukoricaföldeknek itt se történel­mibb a levegőjük, mint máshol és akit ilyesmi­vel csalogatnak ide, az megcsaltnak fogja magát érezni. Akik . Pusztaszert fölvették a mutogatni­való látványosságok közé, azok kétségtelenül jót akarlak, de valószínűleg nem igen jártak még ott, ahol Anonymus szerint szer-t tartottak a honfoglalók, az első magyar országgyűlést. — Megállapilák az ország minden igazát, mi­képen szolgáljanak a vezérnek és előkelőinek, vagy miképen tegyenek törvényt minden elkö­vetett vétekről, — mondja a Névtelen Jegyző. Histórikusaink, nyelvészeink közt többen voltak és tán vannak is, akik nem. mindent vesznek szentírásnak,- amit Anonymus följegyzett. Pusz­taszert is kikezdte egy kicsit a kritika. Az is bizonyos, hogy Göndöcs Benedek, a nagyszivü apát, aki fölásatta a rom környékét, a honfog­lalóknak semmi hagyatékát nem találta. A ro­mok már a keresztény időkből származnak, ab­ból a bencések számára épített apátsági temp­lomból, amit az Ond nemzetségéből való Ká­lómból, az 'árpádkori uraságok emeltettek a Bol. dogságos Szűz tiszteletére. Az ásatások eredmény, telensége azonban nem bizonyít semmit. Hiszen Anonymus nem azt mondja, hogy temetkeztek az ősök a szeri síkoh, hanem azt, hogy ott alkot­mányozó gyűlést tartottak s nem jegyzi föl, hogy az emberhalállal járt volna. S ha volt is ott te­mető, azt bőséges alkalom volt elpusztítani ezer esztendő alatt. S Pusztaszer határában a Gőn­dőcsén kivül alig történt még ásatás s én nem tarlom lehetetlennek,, hogy előierülhetnének ott lovassjrok ts, ha keresnénk őket, ma már több szakszerűséggel, mint ahogy ex a lelkes pap ke­reste. Akárhogy áll a dolog, nekünk történelemnek kell vennünk Anoaymusból még a legendát is, ad dig, míg bizonyítani nem tud ellene a történelem. Ne bántsuk a legendáinkat különösen most mi­kor jóformán egyebünk se maradt mert minden­ből kifosztott bennünket a háború véres hazárdja. Inkább becsüljük meg Pusztaszert, jpbban, mint valaha s ha lehet rá módot találni, csináljuk meg azt a Nemzeti Parkot, legalább elvben. Ha olyan szépen erősödünk, mint most jó lehet az még temetőnek is. Akkor találkoznak benne az első, meg az utolsó magyarok. • Egyelőre azonban még megvagyunk s csinál­juk nagy fóntszóval az idegenforgalmat. Máskép nem ls s attól félek, nem is igen lehet mig nincs mit mutogatnunk. Olyan válamit, amiért érde­mess idejönni, mert azt másfelé nem látni. fin ilyent is tudok valamit, igaz, hogy azt nem mondhatom a magunk keze munkájának. Azt a magyar föld csinálja, meg a magyar ég. A dé­libábra gondolok, amit az első meleg nyári nap­tól az utolsóig mutogat a kiszáradt Fehértó. Ha a kettőshatári állomástól elnéz az ember Sán­dorfalva felé, mindenütt tengerben tükröződnek a tanyák, a fák, a kazlak. Ennél különb fata morganát a Hortobágyon se látni. Mikor pedig föltámad a szél, akkor kigyulad ez a rejtelmes kék tenger. A forgószél égig érő tölcséreket ka­var a szikből és rphantatja őket kilométereken keresztül. Ez az, amiről azt mondja Aranyhogy •mintha füstokádó nagy kémény szaladhat; De nyolcával, tizével, mintha az arab regék dzsinjei kergetnék egymást Ilyent nem látni a Hortobá gyon se, se sehol az országban, mert sehol sincs akkora szikes, mint a Fehértó. Tavaly nyáron pesti újságírókkal bámultattam meg, nem győz­ték nézni. Különösen Karinthy Frigyest alig tud­tam visszacsalni a szatymazi bér-tanyánkra, pe­dig ott is nagy mulatság várt rá. Egész délután csaptunk a tanya falán krajcárral, Karinthy, meg Zsolt Béla, meg én. Hagytam is nyerni ai pestieket, hadd örüljenek szegények. El k nyer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom