Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-10 / 56. szám

1931 március 10. BEUIAGYARORSZAG •MBHBMIMHafaMn 3 Isméi visz alá kerülíelc a Vasuiasielep szélső fiá&sorai (A Délmagyarorszúg munkdtársától.) A Vasutas telep lakosainak küldöttsége jelent meg Gétfőn délelőtt a polgármesternél, akitől sür­jős segítséget kértek, mert a telepet ismét ár­vizveszedelem fenyegeti. A telep közelében lévő vizállásos terület nalóságos tóvá duzzadt az esőzések és az olvadás következtében és a Hz, amely egyre nagyobb területeket borii el, nemrégen elérte már egyszer a telep szélső házsorait. Akkor több családot kilakoltattak S mélyfekvésü, vályogfalu házikókból, mert a víz ősszedöntéssel fenyegette az épülete­ket. Két ház annyira megrongálódott, hogy a mérnöki hivatal elrendelte azok lebontását. A megrongálódott falak között életveszélyes lett volna a tartózkodás A Vasutastelep küldöttségének tagjai elmon­dották a polgármesternek, hogy most a viz még magasabb, mint legutóbb volt. Ed i / hét házat fogott körül. A lakásokba még nem szi­várgott be, de ha emelkedik néhány centi­méterrel, akkor elönti a viz az egész telepet és beomlik a mélyebb fekvésű lakásokba is. A telepről a vizveszélyt ugy lehetne leg­könnyebben és legbiztosabban elhárítani, ha a város rendbehozatná azt a csatornát, amely a Jutagyárat köti összje. a Matyérrel és amely a temető mellett húzódik el. A csatorna fekvése jelenleg magasabb, mint a telepé, azonkívül szeméttel, sárral föl is töltődött, ha tehát kimélyítenék, a vizet könnyen elvezethetnék a teleprő", illetve a telep mellől a Matyérsn ke­resztül a Tiszába. A polgármester . kijelentette a küldöttség előtt, hogy a telep helyzetét sürgősen meg­vizsgáltatja a mérnöki hivatal szakértőivel és a szakértők javaslata alapján elrendeli a szük­séges munkálatokat Még nem érkezett színigazgatói pálvázat, de keddre már összehívták a sziniigyi bizottságot (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden dél­ben jár le sz a határidő, amelyet a közgyűlés tü­rött ki a színigazgatói pályázatok benyújtására. tTgy látszik, hogy a város hatósága a lehető leg­eyorsabban tul akar esni az igazgató-kérdés meg­sldásán. a polgármester ugyanis már kedden dél­utánra összehívta a szinúgyi bizottságot, hogy véleményt kérjeu a pályázatokról. Döntését való­izjnüleg egy-két napon belül meghozza. A helyzet most, néhány órával a pályázati ha­táridő lejárta előtt, teljesen bizongta'an. Egyelőre még egyetlen pályázatot sem nyújtottak be, ellen­ben egymásután érkeznek a pályázatra vona'kozó 'ávirgtok és erpressleoelek- A polgármester 3T ér­deklődők neveit nem közölte a nyilvánossággal, mindössze annyit sikerült megtudnunk, hogy több aktiv színházi ember mutat érdeklődést a szegedi szinház igazgatói állása iránt. Kedden délelőtt egyébként hosszú megbeszélé­«*>k voltak a szinházügyben a városházán. A sze­gedi színtársulatnak azok a tagjai jelentek meg a polgármesternél, akik hír szerint együttesen kí­vánnak pályázni. Előbb a polgármester is részt­vett 9 megbeszélésen, amelynek céljáról nem tájé­koztatták a nyilvánosságot, később azonban az ér­dekelt színészeken kivül dr. Pálfy József polgár­mesterhelyettes-intendáns tárgyalt. Fokozza a szinházügy körül támadt választási irgalmat az a bonyodalom is. amely a iFekete­száru cseresznye* szegedi bemutatásának késedel­messége miatt merült fel. Megírta a Bét magyar­ország, hogy dr. Pálfy József polgármesterhelyet­tes nyilatkozata szerint a szegedi színház már régebben be akarta mutatni Hunvady Sándornak ezt a nagysikerű színdarabját, azonban a Vígszín­ház ehez nem járult hozzá, ellenben közölte, hogy a szerzővel kötött megállapodás értelmében a da. rabot csak április elseje után engedik a vidékre, amikor viszont Szeged elsőbbségi jogot kap a darab bemutatására. A nyilatkozat megjelenése után derült ki, hogy a Feketeszáru cseresznyét, amely most érte eí Budapesten a hetvenötödik előadását — mint vasárnap jelentettük —, már több vidéki színház bemutatta, köztük Pécs, Kecskemét, Miskolc és Hódmezővásárhely szín­háza is. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes ezrei kap­csolatban most elmondotta, hogy érdeklődött a Vígszínház igazgatóságánál és megtudta, hogy a Feketeszáru cseresznye vidéki flőadásai jogosu­latlanok voltak. A vidéki színházak egyszerűen megvásárolták a darab szövegkönyvét, amely az egyik színházi újságban jelent meg és annak alap­ján előadták a darabot, anélkül, hogy erre jogot nyertek volna akár az érdekelt színházi ügynök­ségtől, akár a Vígszínháztól, akár a szerzőtől. Ezek ellen a színházak ellen kártérítési pert indit a Vígszínház és a színházi ügynökség is. — Szeged város színháza is megtehette volna, hogy jogosultság nélkül előadja ezt a darabot — mondotta Pálfy József —, a város azonban nem teheti ki magát seramiféle kártérítési pernek, ezért kell megvárnunk, amíg a darab előadására meg­kapjuk a jogot is. Ezt a rendszert különben elíté­lendőnek tartom és tartja mindenki, aki szivén viseli a vidéki színészet érdekeit. Ma. amikor annyit beszélnek a kultúra decentralizációjáról, a válságba jutott vidéki színészet megmentésének szükségességéről, igen visszatetsző a budapesti szín­házaknak az a törekvése, hogy a vidéki színházak csak lejátszott darabokat tűzhessenek műsorukra. Ez ellen a rendszer ellen küzdeni kell és küzdeni is fogunk, — de ebben a pillanatban sajnos, tehetetlenek vagyunk. Szegedi egyetemi tanár nagyjelentőségű felfedezése Dr. SzenígyQrgyi Albert kutatásainak eredményéről (A Délm agyarország munkatársától) Szeptember óta a szegedi egyetemen dolgozik dr. Szentgyargyl Albert professzor és a Kálvária-téri labortaóriumban a legnagyobb csendben végzett munkájára felfig\el az egész tudományos világ. Most került nyilvánosságra kutatásainak legújabb •redrpénye, ami nagyjelentőségű felfedezést jelent az orvostudomány terén. A professzor tneghatá­Míta a bronzkór kórokozóját és ezzel az anyaggal a lehetőségek egy uj sorát nyitotta meg. A meg­állapítások nagy feltűnést keltettek az orvostársa­dalomban. a szakkörök nagy érdeklődéssel várják Szentgyörgyi professzor további eredményeit. Szentgyörgyi professzor nevét a külföld job­Oan ismeri, mint — saját városa. Tudományos működését Németországban kezdte, majd Hollan­diában dolgozott hét évig, többek között tanára volt a leideni egyetemnek is. Kegy évet Angliá­ban töltött, egy évre meghívták Amerikába és munkásságára';, kutatásainak lii'e egyre nagyobb területeket íu'.oli me2. S<ak:-i\kei. tudományos JAN KIEPURA és BRIGITTE HELM (i i _ Forróvérű város cimü világattrakcióban szerdán Belvárosi. publikációi egymásután jelentek meg newyorkí. angliai, németországi szaklapokban, mig a szegedi egyetem hívására visszajött és elfoglalta a Fe­renc Józsei Tudományegyetem biokémiai tanszé­két. Az ősz óta itt dolgozik a Kálvária-téren, föld­szinti laboratóriumában elmerülve e kutatómű­hely könyvei és kémcsövei közé. Felfedezéséről most számolt be. a budapesti Orvosegyesületben,' fejtegetései mindenütt nagy­figyelmet keltettek.' Az előadáson nagyszámú or­vos jelent meg. többek között végighallgatták a beszámolót Korányi, Hatni*, Grósz és Tóth ta­nárok is, akik a legnagyobb elismeréssel nyilat­koztak Szentgyörgyi Albert munkásságáról. A professzor hétfőn délután laboratóriumában fogadta a Délmagvarország munkatársát. Mosoly, gás és szerénység az első impressszió, ahogy a fiatal professzor elhárítani igyekszik az érdeklő­dést. Közvetlenség és egyszerűség jelzi egyénisé­gét, nhogy kedves mosolygással rágyújt kis" ang 1 pipájára, majd egy pillanat türelmet kér. amis a laboratóriumban eligazít egy esti kísérletet. Asz­talán levéltömeg, angol és amerikai küldemények: érdeklődések' és értesítések. És a falon egy angol tábla, az Íróasztallal szemben könyvek, kémcsö­vek és egy nagy tartály a sarokban. Valami közvetlen amerikai írónak látszik, ahogy keresetlen öltözékében visszatér. Elhárítani igyekszik az érdeklődést, ki szeretne térnj a kérdések elől, szerénységével szinte kiseb­bíteni akarja munkásságának eredményeit. A kér­désekre aztán igy magyarázza meg nagyjelentőségű kutatásait: — A vizsgálatokat Angliában és Ameriká­ban kezdtem meg. A munka arra vonatkozott, hogy mi a mellékvese működése. Sikerült azután egy anyagot kivonni, és tiszta állapot­ban előállítani, amely —- ugy látszik — az egész szervezetre fontos szerepet játszik, amennyiben az elégési folyamatokat közvetíti. Ennek az anyagnak tulajdonságaival részben meg tudjuk magyarázni an­nak a betegségnek tüneteit, amit a mellékvese hiányos működése oko;. r —• Az anyag másik érdekessége az, hogy azt megtaláljuk különböző növényeknél, igy a citromnál, narancsnál és káposztánál is Ezek­nél a valószínűség szerint ugyanazt a szere­pet játsza a sejt kémiájában, mint amilyent az állati testben és igy ennek az anyagnak ismerete, hozzájá­rul ahoz, hogy áthidaljuk azt a nagy űrt, ami a növényi és az állati világ kőzött fentáll. Szentgyőrgyi professzor ezután munkássá­gának a bronzkórra vonatkozó részéről a kö­vetkezőket mondotta: — A mellékvese szabálytalan működése okozza a bronzkórt, amelynek egyik legfeltű­nőbb tünete éppen a betegek bronzszínű el­szinesedése. Az els:hesedést tudjuk azután ezzel az anyaggal megakadályozni, amelynek ismerete szép és tiszta kémiai magyarázatát adja a bronzszin keletkezésének. — Newyorki kutatók rájöttek arra is — folytatta a professzor —, hogy .7 golyva keletkezésében is szerepi van ennek az anyagnak és ma is folytatják a vizsgálatokat. Meg van a lehetőség? annak, hogy ez gyógyászati szem­pontból is felhasználható lesz. De erről most még korai lenne nyilatkozni. Ebben a pilla­natban még a szer előállítása is nehéz Ame­rikában, ahol éveken keresztül folytattam n vizsgálatokat, fő gramnyit állítottam elő és a: anyag mind°n gramja mintegy 2—3 ezer pen­gőbe került. Egyelőre igy nehéz volna beve­zetni a gyakorlatba, de remény van arra. hogy olcsóbban le­het majd előá'litari. Ehez először is az anyag pontos kémiai kép­lete szükséges. Angliában az egyik legnagyobb laboratórium foglalkozik most ezzel a kér­déssel. Szentgyőrgyi professzor egyébként nyolc éve doljrozik ezen a munL.in. Andiálmi - Anjenká

Next

/
Oldalképek
Tartalom