Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-07 / 54. szám

1931 március 7. UÉLMAüYAliOHS/.Ali A iérf vesszeRedetí feleségével, asz após leüíöíie veféi Súlyos verekedés a szatócsüzletben (A D él magija rors zág munkatársától.) Pén­teken délelőtt egy rendkívül súlyos, életveszé­lyes állapotban levő sebesültet szállítottak be a közkórházba. A sebesült Pcrován János 43 éves gépész, akit apósa, Selymes István szatócs egy husánggal ugy vágott fejbe, hogy azonnal összeesett. Perován még nem nyerte vissza esz­méletét. A veszekedést a Perován-családban dúló vi­szálykodás előzte meg. Perován a Rókusi fe­keteföldek 15. számú házban lakott feleségével, aki Selymes István Rókusi feketeföldek 83. szám alatt lakó szatócs leánya. A férj és fele­ség valamin összevesztek, mire az asszony el­szaladt az apjához azzal, hogy többet nem tér vissza férjéhez. Perován felesége után sza­ladt, akit a szatócsüzletben meg is talált. Perován itt is folytatta a veszekedést, hango­san szitkozódott, durva hangon támadt fele­ségére, akit felszólított, hogy menjen vele haza. Az asszony megtagadta férje kérését, mire Perován erőszakoskodni kezdett. Az após leánya segítségére sietett, de Perován az öreg­re is rátámadt, mire Selymes előkapott egy husángot és azzal vejét fejbevágta. Alig volt élet benne, amikor a mentők a kőzkórházba szállították. A megindított rendőri nyomozás során az összes kihallgatott tanuk azt igazolták, hogy a veszekedés kezdeményezője és a támadó Pe­rován volt, ezért Selymes Istvánt, akit előál­lítottak, délben elbocsájtották a rendőrségről. Az eljárást azonban tovább folytatják ellene. I* Hz iparfejlesztési javaslat nem szünteti meg az iparosság panaszait" flz orosz dumping és Amerika védüvámos politikája Budapest, március 6. A képviselőház mai ülé­sén folytatták az iparfejlesztési tőrvényjavaslat vitáját. Az első szónok Esztergályos János volt, aki tiltakozott az ellen a beállítás ellen, mintha a tárgyalás alatt álló törvényjavaslat a magyar kis­iparosság érdekeit szolgálná. Véleménye szerint az iparfejlesztési tőrvényjavaslat nem egyéb, mint egy hangulatkeltést törvényjavaslat. Választás előtt állunk és a kormánynak a választásokon szüksége van a kisiparosságra. A kisiparosságnál nagy az elkeseredés, a javaslat azonban nem szünteti meg as Iparosság panaszait. Frühwlrth Mátyás szerint ezzel szemben a ja­vaslat helyes uton jár akkor, amikor az 1907. évi iparfejlesztési tőrvény által megjelölt határok kőzött mozog. Ha a magyar ipart akarják erősí­teni, akkor elsősorban a közvéleménynek kell meg­tenni a kötelességét abban az irányban, hogy csak magyar árut vásároljon. A kisipari hitelek rende­zését követelte. Ha a javaslattal kapcsolatos ren­delkezéseket keresztülviszik, annak a kisipar is hasznát fogja látni. Beck Lajos felszólalásában hangsúlyozta, hogy gazdasági politikánknak most elsősorban mezőgaz­dasági terményeink elhelyezéséről kell gondoskod­nia. Kétségtelen, hogy a megegyezésért súlyos árat kell fizetnie a magyar iparnak s épen ezért szük­ség van a magyar ipar támogatására. Az Ipar támogatása annál inkább szükséges, minél erőseb­ben érvényesül a szovjet dumping. Az orosz dum­ping után a másik veszedelem, amely az európai ipart fenyegeti, az Egyesült Államok elzárkózó védővámos politikája. Ma az a helyzet, hogy tul sokat hoztunk be az országba külföldről, Így pél­dául szénből, gyapjúszövetekből és selyem árukból. A javaslat sikere attól függ, vájjon a kormány, tudja-e, akarja-e megfelelő támogatással felruházni az iparfejlesztési alapot. Báró Kray István felszólalása után Usetty Béla hangsúlyozta, hogy először az Ipar megsegítéséről kell gondoskodni, csak azután lehet szó az ipar fejlesztéséről. A hitelkérdést legmegfelelőbben sze­mélyi hitel alakjában lehetne megoldani. Vélemé­nye szerint azokat az állami üzemeket meg kel­lene szüntetni, amelyek a magánlparnak konkur­renciát csinálnak. Az elnök napirendi javaslata szerint a legköze­lebbi ülést kedden tartják. Az ülés 2 óra után ért véget. Tizenkét év előtti öttömösi kaland (A Délmagyarorszdg munkatársitól.) A szegedi törvényszék ViW-tanácsa pénteken hirdette ki a Kurta jogerős Ítéletét Kellert Jenő kereskedelmi Utazó érdekes bűnügyében. Kellert Jenő, aki ma 30 esztendős, egy buda­pesti cég utazója és veje egy gazdag pesti kávésnak, 18 éves korában, 1919-ben öttőmősre került, mint vörőskatona. A fiatalember egy alkalommal másik társa kíséretében utána lőtt egy vágtató paraszt­kocsinak, ugyanebben az időben szintén egy másik katonával együtt egy parasztot támadott meg, aki elrejtette a katonák elől a lovát, hogy ne kelljen a vörösöknek fuvaroznia. A katonák azon­ban meghallották a ló nyeritését. Először rálőttek a parasztra, de a lövés nem talált, mire puska­tussal leütötték Az események a kommün bukásá­nak utolsó napjaiban játszódtak le. Kellert vissza­ment Pestre, állásba került, később meg is nősült és teljesen megfeledkezve az öttömösi kalandról, nyugodtan élt Budapesten. Rép György csendőr­őrmester azután, aki a Dunántulon teljesített szol­gálatot, feljelentést tett a két emberölési kísér­let miatt gellert Jenő ellen. Előadta feljelentésé­Ktlhögés, reHedtséq hurut ellen legjobb a KAKUKFÜ CUKORKA tartalmazza a Kakukld (Thymue Serpyllum)) hatáeoa alkatrészeit. Kapható Gergely Jenő 6 Szeat Rókua gyógyszertáriban, Kossuth Lajos angórat 31. sz. Egy- doboz Ara 40 fillér. 19 ben, hogy ő abban az időben, mint a vörösök őrmestere, öttőmösőn teljesített szolgálatot és an­nak a jelenetnek, amikor Kellert utána lőtt az el­rohanó parasztkocsinak, szemtanuja volt. A másik esetben Kellertnek a társa egy katona volt, akit Bép meg is nevezett. A feljelentés után megindult a nyomozás, de se az egyik, se a másik tettest nem találták, mire kőrözőlevelet bocsájtottak ki ellenük. Kellert ezután is többször megjelent a h itó­ságok előtt különböző ügyekben, de egyszer sem ismerték fel. 1929 március 8-án azután a buda­pesti főkapitányság utlevélosztályán felismerték és letartóztatták. Társa azóta sem került kézre. Kellert akkor Szegedre hozták éa rövid vizsgálati fogság után biróság elé állították. Keilertet a tör­vényszéki tárgyaláson dr. Bródy Jenő országgyűlési képviselő és dr. Balassa Jenő védték. Kellert ta­gadta. hogy azonos lenne azzal, aki annakidején a i bűncselekményeket elkövette. Kijelentette, hogy em- I lékezete szerint nem járt öttőmösőn. Kihallgatták azt a gazdát, aki után a katonák utánalőttek. Ez sem ismerte fel Kellert, de felismerte a másik gazda, akit puskatussal leütöttek. Rép György csendőrőrmester terhelő vallomása után a biró­ság nyolchavi börtönre itélte Kellert Jenőt. A sze­gedi tábla ezt a büntetést egyesztendöre emelte fel. A Kúria Kellert büntetését héthónapi börtönre enyhítette. A pénteki Ítélethirdetésre megjelent Kellert Jenő dr. Bródy Ernő társaságában. Az itélet kihirde­tése után dr. Bródy Ernő bejelentette, hogy az ügyben kegyelmet kértek. Erre való tekintettel az itélet végrehajtását az amnesztiaügy elinté­zéséig felfüggesztették. Belvárosi Mozi Ma éa holnap otoljira •A. 'Vlící.CJ VéQC FlanOTarion regénye ABEL GANCE főszereplésével. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- ée ünnepnap 8, 5, 7, 9 órakor Korzó Mozi Dolóres Costel ló Ma és holnap utoljára >vaJ: Szibéria 1910 Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, S, 7, 9 órakor Előadás a Munkásotthonban (A Délmagyarország munkatársától) A Munkásotthonban pénteken este dr. Burger Béla tartott előadást Emst Tollprnpk a német igaz­ságszolgáltatás zavaros napjai cimü müvéről. — Tárgyilagos szemmel, objektív megítélés mel­lett — mondotta előadásában dr. Burger — szinle elképzelhetetlenek azok a justlzmordok, amelye­ket a müncheni reakció létrehozott és ha nem is egyedüli helye volt a kor ilyen jelenségeinek, ha Európa más államai is hasonló képet nyújtot­tak, az igazi példát a bajor forradalmi igazsár; szolgáltatás adja. Szinte " cári Oroszország rém. ségel vonulnak szemeink elé. Oroszországban hos­szú időn keresztül az ügyvédség meg volt tiltva, mert a cárok szerint az ügyvédek tették tönkre Franciaországot is. Ez az ellenszenv nyilván a francia felvilágosodás szellemének szólt. Ezután részleteket sorolt fel egyes bűnügyekből, amelyek nyilvánvalóvá teszik, hogy B: jorország ban az igazságszolgáltatás elvesztetik függeilensí'­gét. Leviné esetében olyan konstrukciók alapján hoztak halálos Ítéletet, amelynek ellenkező ér­velésével Ítéltek másokat haláira, Gróf Arcót, aki a bajor miniszterelnököt, Kurt Eisnrrt megölte, négy év múlva szabadon bocsájtották; noha hn. Iáira volt ítélve, a fogságban egész különleges elbánásban részesült, — Llndncr Lajost pedig, aki Eisner meggyilkolása után rálőtt egy képvi­selőre —, akit a gyilkosság szellemi sugalójának teldntett —, még ma is börtönben tartják. Ern4 Teller pedig, a legnagyobb mai drámaírók egyike, szellemi tevékenysége miatt hosszú évi fegyháza­kat szenvedett. — A bajor igazságszolgáltatás a legókoribb esz­közöket juttatta érvényre, — folytatta előadásában. Igen sok esetben megállapitotta a kollektív fe­lelősséget. A fogoly jogait semmibe sem veszi, terror alatt tartotta a tanukat és védőket. Igv például Lerehinfcld gróf belügyminiszter Tollcr egyik panaszára azzal válaszolt: »Jobban tenné Toller ur, ha magábaszállna és ha vezekelne bű­néért, nem hogy panaszkodna.« Legsúlyosabbak voltak azok az Ítélkezések, amelyek a változó társadalmi és gazdasági életbe kényszerülten sze­replő egyének sorsát döntötte el. Mindenkit, aki nem vallotta magát ellenforradalmárnak, üldözték. Landauert, aki egyik legkiválóbb képviselője volt a tudományos szocializmusnak, katonák ütötték­verték és amikor lovag Gagern ősszekorbácsolta, Landauer kifakadt a militarizmus ellen, mire agyonlőtték. A parancsnokló tiszt ekkor ezt kiál­totta a tömeg felé: »Itt fekszik kedvenceteké Az előadó ezután példákat sorolt fel, amikor politikai, vagy felekezeti okokból majdnem ha­lálra juttattak egyeseket. Ott volt például az em­lékezetes Klein-féle kémkedési eset, amikor a vád­lottat egy detektlvjelentés alapján ítélték halálra és kl Is végezték, rövid idő múlva pedig kiderült, hogy a detektív teljesen megbízhatatlan, ön- és közveszélyes őrült volt. Kohn Henrik esetében vasutasok beszéltek össze és megvádolták azzal, hogy résztvett a Návay-gyilkosságban, holott jelen sem volt, mint azt az alibibizonyitás kimutatta. Egy másik kémkedési ügyben többen saját meg­mentésük érdekében másokat vádoltak meg kém­kedéssel és a tervszerű összebeszélés alig volt megcáfolható. Dr. Burger azzal fejezte be előadását, hogy csak a szolidáris érzésnek fokozatos kiépülése, az em­berek közötti különbségeknek megszüntetése, Igaz emberi érzések növelése; komoly, független és tudományosan végzett birói kar tudja az egész világon jelentkező kilengéseket megszűntetni. Az igazságszolgáltatás legfőbb problémája, hogy a bí­rák lélektanilag is értsék meg az emberi Indu­latokat. A hallgatóság megtapsolta az előadót. Mielőtt kalapot vesz, nézze meg Knittelnél Széchenyi íér 2 Kárász ucca 15 a Bécsből hozott újdonságokat Alakításokat modeVeT* után vállalunk. 3 • Szőlőoltványok sima és gyökeres vesézik, olonó termelői tron beszerezhetők <E«S&%Á EIÁHÍÍSS okl- éa bortermelőnél MSOO riorian Gyöngyös, Károly nt i Haxal alma vesszőJc, csabaqyönaye, jiaaaxaluli JOOO-re IS P. Saszla. musttálölonell lŐOO-re 14 P. Boriatok XOOO-jre 22 P. 55 Kér/«n lílJWKVreket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom