Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-06 / 53. szám

DELMAUVARORSftAft Wrotitásához, Arra kérte a küldöttség a polgár­mestert, hogy azonnali hatállyal tiltsa el a kis­vasút alkalmazottait a kereskedelmi tevékenységtől A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, öogy a panaszt jogosultnak tartja, mivel azon­ban még nem volt alkalma tüzetesen megvizsgálni a kérdést, azonnal nem intézkedhet. Hozzájárul azonban ahoz, hogy a Lloyd-Társulat, a Kereske- { dők Szövetsége, a kereskedelmi és iparkamara és a kisvasút kép\iselőí közösen beszéljék meg a kér­dést és állapítsák meg, milyen megoldás elégí­tené ki az összes jogos kívánságokat. A küldöttség a polgármester válaszát tudomásul vette. Értesülésünk szerint ezt az együttes ülést rövidesen összehívják, hogy végre elintézzék a szegedi terménykereskedők régi sérelmét. Tízévi fegyházra ítélték a tápéi legényeket, akik agyonverték a mákéi birkozébajnokot (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év 0szén, a Tápé mellett elvezető országúton borzal­mas kegyetlenségü gyilkosság tőrtént. Két tápéi legény, Bogdán Imre és Csűri Benjámin, mindket­ten 24 évesek, megtámadták és leütötték Fürge Mi­hályt, Makó birkózóbajnokát. A két legény őlfákkal addig verte Fürge Mihályt, amig az eszméletlenül össze nem esett. A gyilkosság indító oka, amint az később kiderült, hiúság és vetélykedés volt. Bog­dánt, aki heves verekedő volt Tápén, bosszantotta, hogy Fürgét tisztelettel veszik körül, mint birkozó­bajnokot és a falubeli legények csodákat mesél­nek az erejéről. Ezt a konkurrenciát nem birta elviselni és elhatározta, hogy megveri Fürgét. A gyilkosság elkövetése után büszkén sietett vissza a kocsmához és újságolta: — Levertem a bajnokot, az se eszik már több kenyeret... Az agyonverésben segítőtársa volt Ivócimborája, Csűri Benjámin is. A tápéi csendőrök nemsokára elfogták őket és beszállították a szegedi ügyész­ségi fogházba. A két legény ügyében csütörtökön Ítélkezett a szegedi törvényszék Habermann-tanácsa. Az ügyész­ség a két legényt szándékos emberölés bűntettével vádolta meg. A vádirat szerint a gyilkosság a követ­kezőképen zajlott le október ötödikén az esti órákban: Fürge Mihály több társával együtt iddogált a kora délutáni órák óta a Farkas-féle kocsmában. A másik asztalnál ült Bogdán Imre, Csűri Benjá­min és még néhány legény. Bogdán már a kocsmá­ban kőtőzkődni kezdett, itt azonban nem került sor a verekedésre, mert a többiek minduntalan közbeléptek. Fürge különben sem mutatott sem­miféle hajlandóságot az ősszeveszésre. Amikor már túlfűtött volt a hangulat, a kocsmáros kijelen­tette, hogy nem ad több bort, mindenki menjen haza. Fürge és két társa felszedelőzködtek, a kocs­ma előtt biciklijükre ültek és elindultak hazafelé. Alig mehetett a társaság 4—500 métert, amikor Bogdán utolérte és megállította őket. A legény felelősségre vonta Fürgét, hogy miért viselkedett oly kihívóan a kocsmában. Ebből szóváltás kelet­kezett, mire Fürge a földreteperte Bogdánt. Ekkor ért oda Csűri a dorongokkal. Hatalmas ütést mért a felül lévő Fürge fejére, ugy, hogy az az ütéstől elszédülve, kénytelen volt elengedni Bogdánt. A legény felugrott, dorongot kapott a kezébe és neki­esett Fürgének Addig ütötte-verte, amig az véres fejfel, mozdulatlanul terült el az országúton. Für­gének két társa addig elrohant, hogy segítséget hoz­zon, de mire visszatérte^ a verekedés már Ie< zajlott. A csütörtöki tárgyaláson a legények azzal véde­keztek, hogy nem volt szándékukban megölni Für­gét, mindössze szerették volna tudni, hogy mi volt az oka kihívó viselkedésének. Bogdán ezért kért tőle magyarázatot, mire Fürge nekiesett. Csűri azzal védekezett, hogy ő csak Bogdánt akarta kimenteni szorongatott helyzetéből. A biróság igen sok tanút hallgatott ki, akik vala­mennyien terhrlöcn vallottak a vádlottak ellen. Kihallgatták többek kőzött Fürge egyik társát is, aki előadta, hogy amikor látta a legényeket a szán­táson utánok rohanni, elszaladt, mert ismerte Bog­dánt és tudta,- hogy mi következik. Bogdánék egyik társa azt vallotta, hogy amikor Fürgéék elindultak, Bogdán kijelentette: — Utána megyek és adok neki egypár pofont... Azzal nekiiramodott a szántáson keresztül, Csűri pedig két hatalmas doronggal, mint a fegyver­hordozója, rohant utána. A legények ugy rohan­tak, hogy papucsaikat is elhányták és mezítláb futottak tovább. Több tanú igazolta, hogy a távolból segélykiál­tást hallottak, majd valaki ezt ordította: — Csd agyon, sZurd le... A tanuk hallották a tompa puffanások zaját. Akadt egy tanú, aki távolból végignézte a halálos verekedés!. Bogdán — möndotta —, mint egy dühös pulyka, ugy ugrott neki a birkózónak és még akkor is ütötte-verte, rugdosta, ugrált a mellén, amikor az már mozdulatlanul feküdt az országúton. Amikor a nyilkossáa után visszatért, büszkén verte a mellét, hogy 80 ember előtt is be­vallja, hogy ő ütötte le a bajnokot. Dr. Cseh Ernő ügyész és dr. Balogh Béla per­beszédei után a biróság Bogdán Imrét és Csűri Benjámint, mint tettestársakat, bűnösöknek mon­dotta ki szándékos emberölés bűntettében és fe­jenként 10—10 esztendei fegyházra itélte őket' Az itélet ellen a legények fellebbeztek. H. Lengyel Greíe kozmetikai intézete Kállay Albert ucca 1. sz. Egyéni arcápolás, alkalmi ki­készítés, Összes szépséghibák kezelése. Olcsó bérletrendszer. 165 Figyelem! harcsás halászlé turóscsuszával 2, pengőért csak Ra(fainál kapható. On már tudja, Hogy mi vagyunk a legolcsóbbak! Legutabb szenzáció* Arafanlniunk t N01 divatcikkek: 1 levél, 24 drb gallallt gomb, különféle nagysé^ben , , 24 fillér 1 levél, 24 drb cérna gomb, min­den nagtség 24 fillér 2 drb gallallt övcsatt, minden színben 24 fillér 1 vén Klöppel csipke, 10, 9, 8 mcler, hibátlan áru .24 fillér öves harisnyatartó, minden dlratszfnben 94 fillér Viskosa selyem Harisnya, hibátlan 94 fillér Mosó selyem Harisnya, !s erős­szélű, hlbá'lsn P 1'94 Macco nöt &arlsnya, hátulvar­rott, hibátlan . 68 fillér Reform trikó nő' nadrág, fekete és Fílnes 98 fillér Férii divatcikkek: Oumml nadrágtartó bör tUlle! . 94 fillér Divat saplta, simatele|fl, többféle szinben ...... 94 fillér 2 oár mintás térti sokni, hibátlan 98 fillér gyemmel át*zőtl flór térfl solcni 98 fillér 3 drb divat magánleölő nyak­kendő 98 fillér Guermek divatcikkek: 2 pír flór patent Harisnya, 1, 2, 3-as szám. fekete .98 fillér 6 drb gyermek asebkendb . , 98 fillér Levente sapka, kitűnő, minőség, minden szém 98 fillér Bocskay sapka, arany zsinórral, <.ftii?ikék 98 fillér Diáksapka. fonott arany zstnérrat P 1*28 Háztartási és eüuéb cikkek: Cegufabbz Mü-nérvény szobor 3-féie mintánan 24 fillér 5 drb fakanál 24 fillér t drb ru&aseprö . .24 fillér 4 csomag papir szalvéta . . 98 fillér 5 csomag toalett papir . 98 fillér 5 csomag 500 as amerikai fog­vájó ..... .98 fillér 7 drb nagv kókussssappan . 98 fillér LíkórkéSxlet, 1 likőrös üveg 6 poherral 98 fillér Sok pénzt lakari! meg, ha nálunk vására!. Párisi Nagy Áruház SZEGED, Caekonlc* é» Kiss ucca tarok. 1931 már saansaaenr-..: «a Képzőművészet Szeged és Budapest Irla Ifj. Temesváry József. ívekkel ezelőtt Pesten laktam, festészeti ta­nulmányokat végezve és költve a jó hazai szegedi pénzt. Mint festésztanonc kerültem össze a ked­ves Udvari Géza professzorral, a magyar képző­művészet egyik granszenyőrjével. Egy alkalom­mal, mikor szegedi ujságkrítikát egy szegedi tár­latról nagyboldogan átadtam neki, hogy »nézze bátyám, milyen szépet irtak a képemről'. A várt elismerés helyett azonban jóindulatú mosolygást kaptam elnéző bólogatásokkal fűszerezve, hogy »mulatságosak öccse ezek a jó vidéki kritikák«... Kicsit megsemmisítve ez első siker boldogságá­nak Ilyetén elintézése fölött, — tettem el az omi­nozus lapdarabot. Azóta voltam külföldön is, Szeg"den ís, most egy éve ismét Pesten kötöttem ki és ennek mű­vészi életében intenziven vettem részt. Sokat vol­tam az úgynevezett arrlvék társaságában. Lokál­patriotizmusom nemegyszer késztetett arra, hogy ezen urak előtt felhozzam Szeged fejlődő kultuf­életét, a rendezett képzőművészeti kiállítások eset­leges sikerét, — szóval mindazt, mit említhettem anélkül, hogy a cáfolásokat, visszavágásokat min­den meghunyászkodás nélkül parirozzam. Kudar­cot vallottam a vidéki kultura emlegetésével, mert mindannyiszor egy kézlegyintéssel, kicsinylő sóhajjal — »hagyd; vidék« — elejét vették min­dennemű vita megindulásának. ősszel, mikor a Szinnyey Merse társaság haj­landó volt Szegeden kiállítást rendezni, őrömmel siettem a Nemzeti Szalonba, — ahol a lekül­dendő képeket összegyűjtötték —, hogy megtud­jam, milyen alkalomból, kik állítanak ki. Meg­döbbenve láttam, hogy a festészet arisztokratái igen gyenge müveikkel képviseltették magukat. El­hullatott megjegyzésekből sikerült ennek okát Is megtudnom: — iSzegednek ei tuljó...« Tehát mig itthon a művészi decentralizálásról, mücsarnoképitésről büszke hittel beszélnek, addig Pesten gúnnyal, lenézéssel mosolyognak ezeken a terveken. Pedig Szeged megérdemli, hogy művé­szi érzékéről, fejlettebb kultúrájáról, tudomást ve­gyen az ország. Bün ezt a jobb sorsra érdemes várost, mely annyi kvalitást termel, az ismeret­lenség és rosszhiszemű tévhitek homályában — veszendőre hagyni 1 Vegye tudomásul Pest, hopy Szeged nemcsak statisztikailag az ország második városa, hanem intellektusában is azl Hiába vannak építkezések, városrendezés, temp« lom, 'egyetem, képkiállitások, — hiába él itt pár jó művész, ha senki nem tud róluk. Szegednek megvan az a felkészültsége, hogy ha nem is versenytársa, de támogatója, segítője legyen Pest­nek s általa az ország kultúrájának. Ma, mikor az országnak nyomorult helyzetében más reménye sincs, mint a revízióba vetett hite, minden erőnkkel törekedni kell, hogy ráérdemel­jünk a külföld baráti segítségére. Ismertek a vi­lág előtt egyedül a kulturánk utján lehetünk. Kell, hogy Szegedet, a vidéki nagyvárost ls Ismerje a külföld, legalább tudjon róla, hogy van — és ez csak Budapest segítségével lehetséges. Jóleső érzéssel töltött el, mikor egy műcsarnoki tárlaton vagy 20 angol kirándulót kalauzoltak, magyarázgatva nekik a különféle kiállító egyletek törekvéseit. Mi lenne, ha egy ilyen tárlatlátogató társaság, ott, a Műcsarnok egyik kisebb termében az Alföld, — Szeged művészetével Is megismer­kedhetne? Ha ott megmondanák nekik, hogy Ma­gyarország fővárosa Budapest, de rajta kívül van­nak még városok — virágzó kuIturával! Szegeden élnek jó képzőművészek, kik jobb felhasználásra érdemes energiájukat felörlik a küz­delemmel, amit vivnak a vidéki városok őrök bűnével; hogy jónak — kizárólag a fővárosból kikerültét hiszik. A beteget sok esetben ma ls, az egyetem korszakában Pestre viszik megvizsgáltatni, így van ez a művészettel is. A szegedi képzőművészetek mai tehetetlen hely­zetéből valA kiragadásba egyetlen mód kínálkozik. Intézzenek Szegedről átiratot a budapesti Képző­művészeti Egyesülethez — amely most a Mű­csarnokot bérli —, hogy s csopoflkiálllt&saln ad­jon helyei egy kisebb teremben a szegedi művé­szeknek is. Ez semmiféle akadályba nem ütközik, költség rá csupán egy levél és addig is, amig a szegedi Műcsarnok, a szép Ígéret valóra válik, egy lépés Szeged kultúrájának fejlesztésében és je­lentős lépés a szegedi képzőművészek elhagyatott ságában. BACH Fa>szén' koksz csak nrinaa Aru- n

Next

/
Oldalképek
Tartalom