Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-06 / 53. szám

DELMAUVARORSftAft Wrotitásához, Arra kérte a küldöttség a polgármestert, hogy azonnali hatállyal tiltsa el a kisvasút alkalmazottait a kereskedelmi tevékenységtől A polgármester kijelentette a küldöttség előtt, öogy a panaszt jogosultnak tartja, mivel azonban még nem volt alkalma tüzetesen megvizsgálni a kérdést, azonnal nem intézkedhet. Hozzájárul azonban ahoz, hogy a Lloyd-Társulat, a Kereske- { dők Szövetsége, a kereskedelmi és iparkamara és a kisvasút kép\iselőí közösen beszéljék meg a kérdést és állapítsák meg, milyen megoldás elégítené ki az összes jogos kívánságokat. A küldöttség a polgármester válaszát tudomásul vette. Értesülésünk szerint ezt az együttes ülést rövidesen összehívják, hogy végre elintézzék a szegedi terménykereskedők régi sérelmét. Tízévi fegyházra ítélték a tápéi legényeket, akik agyonverték a mákéi birkozébajnokot (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év 0szén, a Tápé mellett elvezető országúton borzalmas kegyetlenségü gyilkosság tőrtént. Két tápéi legény, Bogdán Imre és Csűri Benjámin, mindketten 24 évesek, megtámadták és leütötték Fürge Mihályt, Makó birkózóbajnokát. A két legény őlfákkal addig verte Fürge Mihályt, amig az eszméletlenül össze nem esett. A gyilkosság indító oka, amint az később kiderült, hiúság és vetélykedés volt. Bogdánt, aki heves verekedő volt Tápén, bosszantotta, hogy Fürgét tisztelettel veszik körül, mint birkozóbajnokot és a falubeli legények csodákat mesélnek az erejéről. Ezt a konkurrenciát nem birta elviselni és elhatározta, hogy megveri Fürgét. A gyilkosság elkövetése után büszkén sietett vissza a kocsmához és újságolta: — Levertem a bajnokot, az se eszik már több kenyeret... Az agyonverésben segítőtársa volt Ivócimborája, Csűri Benjámin is. A tápéi csendőrök nemsokára elfogták őket és beszállították a szegedi ügyészségi fogházba. A két legény ügyében csütörtökön Ítélkezett a szegedi törvényszék Habermann-tanácsa. Az ügyészség a két legényt szándékos emberölés bűntettével vádolta meg. A vádirat szerint a gyilkosság a következőképen zajlott le október ötödikén az esti órákban: Fürge Mihály több társával együtt iddogált a kora délutáni órák óta a Farkas-féle kocsmában. A másik asztalnál ült Bogdán Imre, Csűri Benjámin és még néhány legény. Bogdán már a kocsmában kőtőzkődni kezdett, itt azonban nem került sor a verekedésre, mert a többiek minduntalan közbeléptek. Fürge különben sem mutatott semmiféle hajlandóságot az ősszeveszésre. Amikor már túlfűtött volt a hangulat, a kocsmáros kijelentette, hogy nem ad több bort, mindenki menjen haza. Fürge és két társa felszedelőzködtek, a kocsma előtt biciklijükre ültek és elindultak hazafelé. Alig mehetett a társaság 4—500 métert, amikor Bogdán utolérte és megállította őket. A legény felelősségre vonta Fürgét, hogy miért viselkedett oly kihívóan a kocsmában. Ebből szóváltás keletkezett, mire Fürge a földreteperte Bogdánt. Ekkor ért oda Csűri a dorongokkal. Hatalmas ütést mért a felül lévő Fürge fejére, ugy, hogy az az ütéstől elszédülve, kénytelen volt elengedni Bogdánt. A legény felugrott, dorongot kapott a kezébe és nekiesett Fürgének Addig ütötte-verte, amig az véres fejfel, mozdulatlanul terült el az országúton. Fürgének két társa addig elrohant, hogy segítséget hozzon, de mire visszatérte^ a verekedés már Ie< zajlott. A csütörtöki tárgyaláson a legények azzal védekeztek, hogy nem volt szándékukban megölni Fürgét, mindössze szerették volna tudni, hogy mi volt az oka kihívó viselkedésének. Bogdán ezért kért tőle magyarázatot, mire Fürge nekiesett. Csűri azzal védekezett, hogy ő csak Bogdánt akarta kimenteni szorongatott helyzetéből. A biróság igen sok tanút hallgatott ki, akik valamennyien terhrlöcn vallottak a vádlottak ellen. Kihallgatták többek kőzött Fürge egyik társát is, aki előadta, hogy amikor látta a legényeket a szántáson utánok rohanni, elszaladt, mert ismerte Bogdánt és tudta,- hogy mi következik. Bogdánék egyik társa azt vallotta, hogy amikor Fürgéék elindultak, Bogdán kijelentette: — Utána megyek és adok neki egypár pofont... Azzal nekiiramodott a szántáson keresztül, Csűri pedig két hatalmas doronggal, mint a fegyverhordozója, rohant utána. A legények ugy rohantak, hogy papucsaikat is elhányták és mezítláb futottak tovább. Több tanú igazolta, hogy a távolból segélykiáltást hallottak, majd valaki ezt ordította: — Csd agyon, sZurd le... A tanuk hallották a tompa puffanások zaját. Akadt egy tanú, aki távolból végignézte a halálos verekedés!. Bogdán — möndotta —, mint egy dühös pulyka, ugy ugrott neki a birkózónak és még akkor is ütötte-verte, rugdosta, ugrált a mellén, amikor az már mozdulatlanul feküdt az országúton. Amikor a nyilkossáa után visszatért, büszkén verte a mellét, hogy 80 ember előtt is bevallja, hogy ő ütötte le a bajnokot. Dr. Cseh Ernő ügyész és dr. Balogh Béla perbeszédei után a biróság Bogdán Imrét és Csűri Benjámint, mint tettestársakat, bűnösöknek mondotta ki szándékos emberölés bűntettében és fejenként 10—10 esztendei fegyházra itélte őket' Az itélet ellen a legények fellebbeztek. H. Lengyel Greíe kozmetikai intézete Kállay Albert ucca 1. sz. Egyéni arcápolás, alkalmi kikészítés, Összes szépséghibák kezelése. Olcsó bérletrendszer. 165 Figyelem! harcsás halászlé turóscsuszával 2, pengőért csak Ra(fainál kapható. On már tudja, Hogy mi vagyunk a legolcsóbbak! Legutabb szenzáció* Arafanlniunk t N01 divatcikkek: 1 levél, 24 drb gallallt gomb, különféle nagysé^ben , , 24 fillér 1 levél, 24 drb cérna gomb, minden nagtség 24 fillér 2 drb gallallt övcsatt, minden színben 24 fillér 1 vén Klöppel csipke, 10, 9, 8 mcler, hibátlan áru .24 fillér öves harisnyatartó, minden dlratszfnben 94 fillér Viskosa selyem Harisnya, hibátlan 94 fillér Mosó selyem Harisnya, !s erősszélű, hlbá'lsn P 1'94 Macco nöt &arlsnya, hátulvarrott, hibátlan . 68 fillér Reform trikó nő' nadrág, fekete és Fílnes 98 fillér Férii divatcikkek: Oumml nadrágtartó bör tUlle! . 94 fillér Divat saplta, simatele|fl, többféle szinben ...... 94 fillér 2 oár mintás térti sokni, hibátlan 98 fillér gyemmel át*zőtl flór térfl solcni 98 fillér 3 drb divat magánleölő nyakkendő 98 fillér Guermek divatcikkek: 2 pír flór patent Harisnya, 1, 2, 3-as szám. fekete .98 fillér 6 drb gyermek asebkendb . , 98 fillér Levente sapka, kitűnő, minőség, minden szém 98 fillér Bocskay sapka, arany zsinórral, <.ftii?ikék 98 fillér Diáksapka. fonott arany zstnérrat P 1*28 Háztartási és eüuéb cikkek: Cegufabbz Mü-nérvény szobor 3-féie mintánan 24 fillér 5 drb fakanál 24 fillér t drb ru&aseprö . .24 fillér 4 csomag papir szalvéta . . 98 fillér 5 csomag toalett papir . 98 fillér 5 csomag 500 as amerikai fogvájó ..... .98 fillér 7 drb nagv kókussssappan . 98 fillér LíkórkéSxlet, 1 likőrös üveg 6 poherral 98 fillér Sok pénzt lakari! meg, ha nálunk vására!. Párisi Nagy Áruház SZEGED, Caekonlc* é» Kiss ucca tarok. 1931 már saansaaenr-..: «a Képzőművészet Szeged és Budapest Irla Ifj. Temesváry József. ívekkel ezelőtt Pesten laktam, festészeti tanulmányokat végezve és költve a jó hazai szegedi pénzt. Mint festésztanonc kerültem össze a kedves Udvari Géza professzorral, a magyar képzőművészet egyik granszenyőrjével. Egy alkalommal, mikor szegedi ujságkrítikát egy szegedi tárlatról nagyboldogan átadtam neki, hogy »nézze bátyám, milyen szépet irtak a képemről'. A várt elismerés helyett azonban jóindulatú mosolygást kaptam elnéző bólogatásokkal fűszerezve, hogy »mulatságosak öccse ezek a jó vidéki kritikák«... Kicsit megsemmisítve ez első siker boldogságának Ilyetén elintézése fölött, — tettem el az ominozus lapdarabot. Azóta voltam külföldön is, Szeg"den ís, most egy éve ismét Pesten kötöttem ki és ennek művészi életében intenziven vettem részt. Sokat voltam az úgynevezett arrlvék társaságában. Lokálpatriotizmusom nemegyszer késztetett arra, hogy ezen urak előtt felhozzam Szeged fejlődő kultuféletét, a rendezett képzőművészeti kiállítások esetleges sikerét, — szóval mindazt, mit említhettem anélkül, hogy a cáfolásokat, visszavágásokat minden meghunyászkodás nélkül parirozzam. Kudarcot vallottam a vidéki kultura emlegetésével, mert mindannyiszor egy kézlegyintéssel, kicsinylő sóhajjal — »hagyd; vidék« — elejét vették mindennemű vita megindulásának. ősszel, mikor a Szinnyey Merse társaság hajlandó volt Szegeden kiállítást rendezni, őrömmel siettem a Nemzeti Szalonba, — ahol a leküldendő képeket összegyűjtötték —, hogy megtudjam, milyen alkalomból, kik állítanak ki. Megdöbbenve láttam, hogy a festészet arisztokratái igen gyenge müveikkel képviseltették magukat. Elhullatott megjegyzésekből sikerült ennek okát Is megtudnom: — iSzegednek ei tuljó...« Tehát mig itthon a művészi decentralizálásról, mücsarnoképitésről büszke hittel beszélnek, addig Pesten gúnnyal, lenézéssel mosolyognak ezeken a terveken. Pedig Szeged megérdemli, hogy művészi érzékéről, fejlettebb kultúrájáról, tudomást vegyen az ország. Bün ezt a jobb sorsra érdemes várost, mely annyi kvalitást termel, az ismeretlenség és rosszhiszemű tévhitek homályában — veszendőre hagyni 1 Vegye tudomásul Pest, hopy Szeged nemcsak statisztikailag az ország második városa, hanem intellektusában is azl Hiába vannak építkezések, városrendezés, temp« lom, 'egyetem, képkiállitások, — hiába él itt pár jó művész, ha senki nem tud róluk. Szegednek megvan az a felkészültsége, hogy ha nem is versenytársa, de támogatója, segítője legyen Pestnek s általa az ország kultúrájának. Ma, mikor az országnak nyomorult helyzetében más reménye sincs, mint a revízióba vetett hite, minden erőnkkel törekedni kell, hogy ráérdemeljünk a külföld baráti segítségére. Ismertek a világ előtt egyedül a kulturánk utján lehetünk. Kell, hogy Szegedet, a vidéki nagyvárost ls Ismerje a külföld, legalább tudjon róla, hogy van — és ez csak Budapest segítségével lehetséges. Jóleső érzéssel töltött el, mikor egy műcsarnoki tárlaton vagy 20 angol kirándulót kalauzoltak, magyarázgatva nekik a különféle kiállító egyletek törekvéseit. Mi lenne, ha egy ilyen tárlatlátogató társaság, ott, a Műcsarnok egyik kisebb termében az Alföld, — Szeged művészetével Is megismerkedhetne? Ha ott megmondanák nekik, hogy Magyarország fővárosa Budapest, de rajta kívül vannak még városok — virágzó kuIturával! Szegeden élnek jó képzőművészek, kik jobb felhasználásra érdemes energiájukat felörlik a küzdelemmel, amit vivnak a vidéki városok őrök bűnével; hogy jónak — kizárólag a fővárosból kikerültét hiszik. A beteget sok esetben ma ls, az egyetem korszakában Pestre viszik megvizsgáltatni, így van ez a művészettel is. A szegedi képzőművészetek mai tehetetlen helyzetéből valA kiragadásba egyetlen mód kínálkozik. Intézzenek Szegedről átiratot a budapesti Képzőművészeti Egyesülethez — amely most a Műcsarnokot bérli —, hogy s csopoflkiálllt&saln adjon helyei egy kisebb teremben a szegedi művészeknek is. Ez semmiféle akadályba nem ütközik, költség rá csupán egy levél és addig is, amig a szegedi Műcsarnok, a szép Ígéret valóra válik, egy lépés Szeged kultúrájának fejlesztésében és jelentős lépés a szegedi képzőművészek elhagyatott ságában. BACH Fa>szén' koksz csak nrinaa Aru- n