Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-05 / 52. szám

SZEGED. Szerheszioiég: Somogyi ucun 22.1.em Teleion: Kiadóhivatal, k«lc*ank«nyvnar 6* lenylroda Aradi ucca ». Teleion: 13-Ot). Nyomda s Lllw Updt ucca 19. Telefon » 26-34. Tavi roll levélcím Délmagyarország Szeged. Csütörtök, 1931 március 5 Ara ÍO fillér VII. évfolyam, 32. szám ELŐFIZETÉS Havonta Helyben 3.20, vidéken <* Budapesten 3-ÖO, hUllöldHii Ó-40 pengd. - Egyes tzAm Ara hétklUnnp ÍO, vnsAr- és Ünnepnap X-4 mi. Hlrdeiések felvétele tarifa Merlnl. Megfelen>h hélfrt Ul.vftelévl nno»"ln reioel Szegeden nem? Sokkal messzebb van tőlünk a budapesti alpolgármesteri választás, semhogy személyi tekintetek zavarhatnák Ítéletünket. Azonban: csak a tény maga áll tőlünk messze, de nem a jelenség és még kevésbé a tanulság. A székesfőváros alpolgármestereket választ s a jelölő bizottság a jelöltek sorából egyszerűen kihagyja azokat az érdemes tisztviselőket, akik eddig töltötték be az alpolgármesteri tisztségeket s akik semmi más okot nem szolgáltattak a mellőzésre csak azt az egyet, hogy idősebbek, mint a többi e

áző. Pedig mindenki elismeri róluk, ^J hasznos és eredményes mult áll mögöttük s csak polgártársaik hálájára tették magukat méltókká. Amig hivatalban voltak, nagyhatalmú urak és kikezdhetetlen tekintélyek voltak. És mégis mellőzték őket, nem is a választásnál, hanem a jelölésnél pusztán abból az okból, hogy fiatalabb embereket állítsanak a főváros élére. Történhetnék-e Szegeden ilyen, vagy csak £££ hasonló eset? Nálunk is volt tisztujitás*1s a szegedi tisztújítás előtt is összeült a jelölő bizottság, hogy a kandidálások felett döntsön. Az azonban nem fordult elő, hogy hivatalban lévőt nem jelöltek. Nem akarjuk összemérni azokat, akik a szegedi tisztújítás előtt adták be pályázatukat Budapest alpolgármestereivel, mert nem akarunk sem igaztalanok, sem méltánytalanok lenni a szegedi közigazgatási tisztviselők nagy résrévei szemben. De nem kell összehasonlítás annak megállapításához, hogy a szegedi közigazgatás beérkezettel, növendékei és renínvségei között kevés képmását találiuk'a Buzáth Jánosoknak és Berezeli Jenőknek. A fővárosi jelölő bizottság szitálta !<i azokat, akik Bárczv István mellett nőttek fel Budapest vezetőivé s most mellőzték ők"t. nem politikai okokból, hanem pusztán azért, mert ugy ítélték meg, hogv az uj problémákhoz jöjjenek uj emberek s az uj emberek hozzák magukkal a mai problémák nem megoldásához, de legyűréséhez — mert a mai problémákat nem megoldani kell. hanem legyőzni — szükséges erőt. bátorságot és lendületet. Bármilyen elfogult rajongással csüngünk is a mi városunkon, még a kriúka békóitól megfosztott rainngás sem állithatja azt. hogy a szegedi közigazgatás az elgondolható legjobb erőkből összeállított garnitúrából áll. Talán lehetett volna, ha nem is újjászervezni a garniturái, de toldozní-foldozni rajta, szétnézni uj erők után, gyomlálni a begyepesedett utakon és nagyobb tanultságot, nagyobb körültekintést, nagyobb tájékozottságot, kű'őnb hozzáértést állítani azokra a posztokra, melyek elé az idők változása ma sokkal súlyosabb feladatokat görgetett, mintamilyenek akkor vártak megoldásra, amikor a hivatalt be kellett tölteni s amikor az akkori feladatok súlyához mérték a hivatal mai betöltőiének képességeit. Lehet, hogy amikor a hivatali pálva kezdődött, még jelentékeny ügyek szégyenkeztek abban az ügyosztályban, amelyben ma a le^nh-ncabb kérdések és lecrnebezehh ügyek adnak egymásnak szomorú találkát s a jelentéktelen ügyek ellátására alkalmasnak találták azt a tisztviselőt, íiki a súlyos feladatok megoldásában nem mutathatja meg — hiányzó képességeit. A székesfőváros jelölő bizottsága súlyos személyi sérelmek árán is el akarta végezni kötelességét s nem könnyű feladat végzésének súlyos ódiumát vállalta magára, csakhogy megfeleljen törvényes kötelességének. S a szegedi'jelölő bizottság? A szegedi jelölő bizottság megelégedett a szócső és visszhang kevés kezdeményezést és kevés felelősségvállalást igénylő szerepével, a szegedi jelölő bizottság nem mert összeütközni a hivatalban lévők tekintélyével, a szegedi jelölő bizottság csak sorrendi tárgyalási tartott, megállapította a rangsort s a semmittevés lázas tevékenységéből fakadó nyugalmával a jól végzett munkának — fordult a másik oldalára. Az önkormányzat szempontjából talán nem kívánatos, hogy a törvényhatóság akaratelhatározása elől kivonjanak olyan jelentős kérdést, mint amilyen a hivatalban lévő vezető tisztviselők megtartása, vagy mellőzése s ekként az önkormányzat szempontjából aggályosnak kell tartani a budapesti precedenst, mégis, rendkívül figyelemreméltónak tartjuk ezt az esetei, mert hosszú idő után talán először látjuk most, hogy a hivatalnak a hivatalnok személyére átszállott tekintélyével szembeszállt a polgárság képviselete s az önkormányzat feje fölé nőtt hivatali tekintély komoly vereséget szenvedett az önkormányzat szervétől. Ez a példaadás talán nem marad hatástalan, de ennek hatását csak abban az irányban várjuk, amelyik a jobb, függetlenebb, a mai problémákkal összenőtt s a mai feladatokig felérő közigazgatási szervezet megalkotásához vezet. Véget ért India 1885 óta tartó szabadságharca CstHöríök«n fcorzák nyKvAnoss&ara * newdelhli békeszerződést — 400 halottja, 10.000 sebesültje, 53 ezer lefóriteiatoíífa volt a hinduk ellenállásénak (Budapesti tudósítónk te lefon jelenté se.) Londonból jelentik: A newdelhii békeszerződést csütörtökön délután hozzák nyilvános-: ságra. A szerződés aláírásának hire egész Indiában lelkesedéit váltott ki. Főleg kereskedelmi és gazda rá :?i kö"ő';ben őrülnek a békének, miután az utóbbi hónapok sztrájk;?.; ér tüntetései teljesen megbénították India ü^lct életét. \ newdelhii békeszerződéssel befejeződött Tndlának IPAVbsn kezdődött ua 'y szabadságharca. A har,? utolsó szakasza az 1930 elején proklamált neir.wti ellenállás volt. Az egv évig tart* ellenállás India népének 400 halottjába és 10 09!) sebesültjébe kprült. Az angol hatóságok az engedelmesség megtagadása miatt 5S ezer hindut tartóztatlak te, akik közül 25 ezor még mindig börtönben ül. Az általános politikai amnesztiát a legközelebbi napokra várják. Londonból jelenti a Reuter Iroda: Az angol— indiai helyzet kilátásait egy csapásra megváltoztatta az a megegyezés, amelyet lord irwln az angol uralkodó nevében és Gandhi a nagy indiai tömegek nevében egymással kötött Az angol alkirály meg erősítette a megegyezést és az indiai kongresszus végrehajtó bizottsása ejvhangulag elfogadta nzt. Gandhi párttá tehát lemondott a polgári ell?nál'ás törvénytelen álláspontjáról. Interpellációk a Házban nyíregyházai Mís'n-Wrcyaláspól- az esküdtszékről és a rá£?ó dijának leszálláséról Az igazségügymtnlszler nem nojlandó vfsszaáütíanl az eskOdtblráskodást I?ud? pest. március 4. A képviselőház mai 0lésén folytatták az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Perlaky György volt az PISŐ ftlszó'aló. Helyesebbnek tartaná hogy ha a kisipari hitelek folyósítását ugy oldanák meg. hogy az egyes ipartestületek kebelén belül működő hitelegvleteket belekapcsolnák a hitelnyújtási akcióba. Elítéli azt, hogy a közüzemek mással ls foglalkozzanak, mfct amire iparengedélyük van. A java ..latot eltogadía. Kegymégl-Kiss Pál beszédében kifogásolta, hogy * kisipar és a kézművesipar érdekében nincsen elegendő intézkedés a javaslatban. A közüzemek leépítését eddig is hangsúlyozták s most bevették a tőrvényjavaslatba is, holott a kormánynak már régebben is meg lettek volna az eszközei a kisipar érdekeinek védelmére. Nem az iparfejlesztésről, hanem az ipar megmentéséről kell gondoskodni. A hitelkérdést minden vonatkozásban rendezni kéli és egyik iparágat sem lehet a másik elé tolni. Kifogásolta, hogy a kereskedelmi kormány elmulasztotta a törvényjavaslat megszerkesztésénél az érdekeltségek m"ghaügatását. A kereskedelemügyi tárcánál az Ipari kérdések háttérbe szorultak, bár elismeri, hogy ennek a minisztériumnak óriási reszortja van, de azért nem vrdna szabad nr. ipart másodjirtrha állítani. H'gymegt-Kisa Pál ezután hangoztatta, hogy agrárállamban is minden lehetőt el kell követni az ipar támogatására. A tervbe vett intézkedéseket nem tartja elégségeseknek, a javaslatot nem szavazza meg. Kórsán Károly nem érti az iparosság támadásait a szövetkezetek ellen, amelyekre épen az iparosságnak önvédelmi szemponttól feltétlenül szükségük van. Az a meggyőződése, hogy nem lehet közüzemeket erőszakosan leépíteni, mert ezek a kisiparnak nem csinálnak konkurenciát. Várnai Dániel hangoztatta felszólalásában, hogy ez i javaslat csak hangulatkeltést, választási javaslat, amely azonban elveszti hatásait a választások időpontjáig. A kisiparosok érdekeit nem védi e'éggé a javaslat. A javaslatot nem fogadta el. Ezután áttértek az Interpellációkra, Gál Jenő a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvény hatályon kivül helyezését és a régi eljárási szabályok életbeléptetését követelte. Zsitvay igazságügyminiszter: A tőrvényben foglalt intézkedések a nagyközönség érdekeit védik. Kijelenti, hogy a konkrét tényállásokat meg fogja \n'7c<-»<$lni a tőrvénv hitálvnn kivül h<-l< -zfcírp