Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-29 / 72. szám

1931 március 29. DÉLMAGYARORSZAG Húsvéti vásárunk szenzáci ellenérték Inamnfo minőség garancia Kötöttáro (Sb)AI gyArtoíiny) Fehérnemű LAMPEL ÉS HEGYI Tisza Lafos Körül (PUspök-barár). A mindenható törvény Irta Tonelli Sándor. A'z angoloknak van egy humorosan komoly mondásuk annak az irtózatosan nagy hata­lomnak a jellemzésére, amely fölött parla­mentjük rendelkezik. Az Egyesült Királyság parlamentje mindent megtehet, csak egyet nem: leányból fiút nem csinálhat. Már most nem tudom, hatalmasabb-e az angol parla­mentnél az a drezdai professzor, aki sikerült műtéttel azt a bizonyos dán piktort fiúból lánnyá változtatta. Azt hiszem, mások is ol­vasták az esetet, sőt talán látták is a páciens megnőiesitett képét az illusztrált lapokban. Szoknya volt rajta, de nem volt az én ese­tem. Túlságosan nagy volt a szája. Maga ez az eset természetesen nincs össze­függésben azzal a problémával, amelyet cim gyanánt ennek a cikknek élére illesztettem. A' kérdésnek pillanatnyi aktualitása sincsen, mégis éppen nálunk érdemes vele foglal­kozni. Mekkora a törvények ereje és cél­szerü-e, ha törvényekkel, rendeletekkel és más törvényerejű intézkedésekkel akarunk mindent szabályozni? Feltételezem, hogy az olvasó, akinek ezek a sorok kezébe kerülnek, törvénytisztelő em­her és nincs szándékában, hogy tudatosan áthágja a törvénynek az egyének életét szabá­lyozó korlátait. Feltételezem azt is, hogy igye­kezett megismerkedni mindazokkal a jog­jogszabályokkal, amelyek reá tartoznak. Ér­dekében is áll ez neki, mert hiszen tudnia kell, hogy a törvény nem tudása nem mente­siti a következmények alól. Mégis nem hi­szem, hogy van ebben az országban élte dere­kán levő ember, aki élete során már vala­mely tételes jogszabállyal összeütközésbe ne került volna. Nem azt mondom, hogy biró­ság elé állították, vagy elitélték, hanem csupán azt. hogy már volt. összeütközése a törvény­nyel. A' törvényt itt tágabban értelmezem. Törvénynek veszem mindazt, ami valamely arra jogosított hatalomnak intézkedéséből ki­folyóan parancsolólag, szabályozólag, tiltólag nyul bele a mi kis egyéni életünkbe. A' törvény kell, a törvényre szűkség van. De vájjon szükséges-e, helyes-e és indokolt-e a törvény gyári ásnak az a módja, amelyet ma az összes úgynevezett művelt társadalmakban, tapasztalunk? Vájjon helyes-e az a nizus, amely törvényt és rendeletet akar ráhúzni az életnek minden megnyilvánulására? Éppen a túlságosan sok tőrvény és rendelet nem vezet-e oda, hogy a leglojálisabb polgárban is las­sankint meginog az a törvénytisztelet, amely a papírformára épitelt társadalmakban az állami rendnek alapja és biztositéka? A' legkomolyabb problémák egyike ez, amellyel külföldön és már nálunk is igen komoly politikusok és szociológusok kezde­nek foglalkozni. Minden országban van egy központi törvénygyár, — mellékes, hogy ezt parlamentnek nevezik-e, vagy a diktátor iro­dájának, — amely ontja az irott jogszabályo­kat. Mellette működik még néhány fiók-gypr­telep, minisztériumok, helyhatóságok formá­jában, melyek rendeleteket, szabályrendelete­ket, kiegészítő jogszabályokat gyártanak A szakember irodájának polcain szinte vészt­jósló ütegek gyanánt sorakoznak a kötetek, amelyek alapjában véve csak azt tartalmaz­zák, hogy mit szabad és mit nem szabad. Hovatovább odajutunk, hogv nem lesz ember, aki el tudna igazodni a törvények, rendeletek óriási útvesztőjében. Egy német kollégám mondotta nekem tavaly, hogv náluk, ahol a birodalmi törvények végrehajtásánál a biro­dalmat alkotó egyes országok parlamentjei és kormányhatóságai is közreműködnek, a tár­sadalombiztosításra vonatkozó érvényes jog­szabályok gyűjteménye a kétezerötszáz olda­lút meghaladja. Vájjon lehet-e valakitől is kivánni, hogy uralkodjék ekkora anyag fö­lött? És lehet-e csodálkozni, ha a központban ma külön ügyosztály foglalkozik az egymással ellentétes jogszabályok összeegyeztetésével és a vitás esetek eldöntésével? A tömeges tőrvény- és rendeletgyártás pon­gyolaságra és felületességre vezet Igy kelet­keznek az egymás módosító, átütő, megváltoz­tató törvények. Igy történik az, hogy tör­vényeket már a meghozatalukat követő eszten­dőben módosítani kell. Ezért van az, hogyi ha kezünkbe veszünk egy modern törvény­vagy rendeletgyüjteményt, az tele van átra­gasztásokkal, utalásokkal, jegyzetekkel és ma­gyarázatokkal, amelyek csak az áttekintést nehezitik meg. Mintha csak arról az alapvető igazságról feledkeznék meg a törvényhozó, hogy nem a sok, hanem a }ó törvény a fon­tos, jó tőrvény pedig csak az lehet, amely magában hordja hatékonyságának előfeltéte­leit. A törvény ugyanis nem mindenható. Külö­nösen hangsúlyozni kell ezt nálunk, ahol nem* csak a törvényhozásban, hanem még a köz­véleményben is megvan a hajlandóság a tör­vények gazdasági erejének és hatékonysági­nak túlbecsülésére. Ha nincs kenyere az ipa­rosnak, hozzunk uj ipartörvényt Ha drága! a szén, a vas, a textil, hozzunk karteltőrvénytj Úgyszólván nincs nap, hogy kívülről ne kí-| vánnák valamely kérdésnek törvényi, vágyj rendeleti szabályozását. Akik ezt cselekszik és ettől hatást várnak, optikai csalódásban szenvednek. Tőrvénnyel biztosítani lehrt ugyanis, hogy más ne vegye el a kenyeremet és ne zavarjon a munkámban, mellyel kenye­ret termelek, de törvénnyel se a kenyeret megszaporítani, se pedig a kenyeret termelő munkát pótolni nem lehet. Olcsó húsvéti cipőárusítás! Női cipő . . . 12 - pengő Férfi cipő . . 12-50 „ Érdekében áll olcsó árainkról meggyőződni- ^ •f* Szeged, Széchenyi tér 16. „ELIT" cipőáruház Szenzációt keltettek az u] tipusu „CSEPEL" R gyönyörű kivitel, precíz munka. Óriási választék, luxus, strapa, ballon, verseny-' lő: As ai ;ikihordó kerékpárokban. Egy évi részlet. Olrsó á*ak. Csepel" Berakat Tisza Lajos kSru! 42/a. Uj Singer-paJota. SpeclálU Csepel alkatrétzek gyftrl Árban. W

Next

/
Oldalképek
Tartalom