Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-19 / 64. szám

SZCCED. Szerüeiz<a9ég: Somogyi uccn 22.Lem Telefon: kOlciönkMnyvlAr é» legylrodr. • Aradi ucca S. Telefon: 13-06. - Nyomda : löw l.lpöl ucca 19. Telefon i 20-34. TAvSrnlI leveleim - DélmagyaronzAg Szeged. Közérdek vagy pártérdek A főváros közigazgatási választásai a legélesebb harcban állította egymással szemben a politikai pártok fővárosi szervezeteit. A Wolff-párt, a községi párt, a liberális, a demokrata és a szociáldemokrata párt a hélium omnium contra omnes harciképét mutatták a fővárosi választások előtt. Nem voltak testvérpártok: mindegyik párt mindegyik párt ellen küzdött s ennek a küzdelemnek emlékét s ennek a küzdelemnek sebeit magukkal vitték a megválasztottak a törvényhatóság bizottságába is. S amikor arról volt szó, hogy kiket állítsanak $ főváros élére, amikor a főváros pártjainak dönteni kellett a vezető állások betöltése kérdésében, a fővárosi pártok azonos elhatározásra jutottak s egyhangúlag választották meg a főváros polgármesterét, alpolgármestereit és tanácsnokait. Pedig ezek'a személyi kérdések nem voltak könnyen megoldhatók, a hivatalban levők sorsa felett ís határozni kellett, érdemes, kitűnő, nagytekintélyű főtisztviselők nyugdijbakűldését is el kellett határozniok s dönteni kellett abban a. kérdésben is, hogy a hivatalban volt tanácsnokok közül kit tartsanak meg s kiknek jelölését mellőzzék. Mi itt a vidéken a leggyakrabban azt látjuk, hogy a személyi kérdések még pgyazon párt tagjait is egymással szembe szokták állítani s amikor választásra kerül a sor, akkor a »sógor-komaság« gyűjtőfogalma alá vonható tekintetek erősebbeknek bizonyulnak, mint a párthatározat, vagy a pártérdek. Mi itt a vidéken azt látjuk, hogy amikor például a közigazgatási bizottság tagjait kell választani, akkor a többségi párt jelöltjeit a többségi párt frondőrjei gáncsolják el, vagy amikor a lakások felszabadítása kérdésében kell álláspontot elfoglalni, akkor ugyan^ azon párt háztulajdonos és lakó tagjai a közgyűlés nyilvánossága előtt kapnak öszsze. De hogy szociáldemokrata és Wolffpárti, demokrata és keresztény ellenzéki meg tudjanak egyezni abban, hogy kit válasszanak újra a tanácsnokok közül és kiket küldjenek nyugdíjba s hogy ezt a pártközi megállapodást titkos szavazás mellett egyhangú határozattal szankcionálják, ebben a közéleti érettségnek és politikai iskolázottságnak olyan jelenségét látjuk, amire mi itt — hanc veriiam rlamns pefimusgue vicissim — egyik oldalon sem tudunk példát felmutatni." ' Fájdalom, a város érdeke nem tud úrrá Tenni közöttünk a politika csoportok apró kortesérdekei felett. S ebben, nem titkoljuk, a jobboldalt érheti a szemrehányásnak túlnyomó része. Ahogy mi figyeljük a jelenségeket: a szegedi közgyűlés baloldala az indítványozóra s az előterjesztés támogatóira való tekintet nélkül foglal állást minden kérdésben, vagy legalább is foglal állást a legtöbb kérdésben s egyedül a város érdekét, a köz érdekét tartja szem előtt, amikor valamely indítvány, vagy előterjesztés elfogadása, vagy visszautasítása tekintetében állást foglal. A baloldal sokkal objektívebbnek mutatkozik a szegedi közgyűlésen, mint a jobboldal. A' Jobboldal, vagy helyesebben: a iobbCsütörtök, 1931 március 19 Ara 1© fillér VII. évfolyam, 64. szám ELŐFIZETÉS' Bevonta helyben 3.20 vidéken Budapesten 3-00, kllllOIdHn 0-40 pengd. Egye* >zAm Ara hélktlznap 16, vasAr- é» Ünnepnap 24 »». Hir" delések felvétele tarifa szerint. Megjelenik héfin klvMelévrl naponta renael oldal hangadói, a jobboldal csoportvezetői, nem vonjuk kétségbe, nézik azt is, hogy mi a város érdeke, azonban minden egyes felmerülő kérdésben túlságos nagy gondot fordítanak annak vizsgálatára, hogy állásfoglalásuk taktikai szempontból milyen hatást kelt s kifelé menynyire népszerű. Ez a vizsgálódás a közigazgatási élet egész területét alkalmas kortéshadszintérré átalakítani. A jobboldali csoportvezetők soha nem helyeselnek baloldalról benyújtott indítványt, mert az a félelmük, hogy a választók előtt népszerűvé teszik az indítvány helyeslésével, vagy elfogadásával a baloldali programot s inkább ellene foglalnak állást még akkor is, ha meggyőződésük szerint a város érdekét védené meg a baloldalról benyújtott indítvány, vágj' a baloldalról felvetett gondolat^ csak ne segítsék a megvalósuláshoz a politikai ellenfél gondolatát. Ezek a jelenségek ismeretlened voltak a régi közgyűlésen s ismeretlenek minden olyan közületben, melyben a politikai érettség s a közéleti felelősség nagyobb' sulival bir, mint ambiciózus csoportok és ambiciózus csoportvezetők egyéni törekvései. Budapest példája megmutatta, hogy a közérdeket egyformán ismerhetik fel s egyformán szolgálhatják jobboldaliak és baloldaliak s még személyi kérdésben is megegyezhetnek azok, akiket világnézetek óceánjai választanak el egymástól. Hol vagyunk mi még ettől a közéleti érettségtől. Nekünk még arra van előbb szűkségünk, hogy ez egy párton levők kőzött azonos felfogás s azonos állásfoglalás alakuljon ki s majd ha ez meglesz s majd ha a város érdekének nemcsak frázis^, hanem tisztaszándéku szolgálata fogja uralni a közélet szereplőit, akkor várhatjuk csak azoknak az időknek teljességét, amikor politikai ellenfelek is találkozni tudnak a köz szolgálatában. Éles íámadásek után a román kamara megszavazta a francia kölcsönt Bukarest, március 18. A' képviselfiház mai ülésén az ellenzéki pártok képviselői hangoztatták, hogy a francia kölcsön nem előnyős az országra és kijelentették, hogy a kölcsönegyezmény elfogadhatatlan. Lupa képviselő kérte az elnököt, hogy rendeljen el névszerinti szavazási. A Ház elnöke azonban nem teljesítette a képviselő kérését. Mironescu kor- j mányelnök válaszbeszéde után a többség meg szavazta a kölcsön felvételét , , Bukarestből Jelentik: A pénzügyminisztérium a túlfeszített adóprés ellenére sem tud eleget tenni fizetési kötelezettségeinek. Kü« lőnösen a tisztviselők fizetéseivel marad el. A minisztérium épp ezért ma ötszázmillió léit vett fel kölcsön a vasutak autonom pénztárából a legsürgősebb fizetési kötelezettségek rendezésére. Tomboló vifbarqk a egy interpelláció leörül Izgalmas összecsapás Györki Imre és net&len miniszterelnök között — Vl&aros zaf» paácsapkodás és összetűzés örffy Imre blr tokvásárlása és a közmunkák ügye Budapest, március 18. A képviselőház mai ülésén folytatták a földteherrendezési javaslat tárgyalását. A vita első szónoka Tomcsányl Vilmos Pál voltv aki cáfolni igyekezett, hogy ez a javaslat csak korlescélokat szolgál. Gazdasági és szociális szempontból igen nagy jelentőségű javaslatról van szó A javaslatra szükség van, mert a mezőgazdák ej vannak adósodva. A javaslat sikere attól függ, hosv milyen lesz a végrehajtás. Horváth Mihály helytelenítette, hogy a javaslat csak átmeneti intézkedéseket tartalmaz, pedig senki sem tudja, mikor érkeznek el a jobb idők. Hosszasan foglalkozott a vidéki hitelviszonyokk®!, hogy miért drágul meg a kamat, mire a pénz eljut a gazdákhoz. Ivády Béla: Nem lehet kifogásolni azt, hogy a javaslat csak átmeneti intézkedéseket tartalmaz. Az állam pénzügyi helyzete nem engedi, hogy a bőségszaruból milliókat költsünk minden gazdasági ág felvirágoztatására, mert csak ott szabad segíteni, ahol arra igazán szükség van. A javaslatnak szerinte nagy hatása lesz. Nem protekciós emberek érdekében hozták a javaslatot, hanem nagy nemzetgazdasági érdekek követelik a földíeher rendezését. Várnai Dániel felszólalásában hangsúlyozta, hogy a javaslatból hiányzik » szociális szellem s ezért nem is lesz meg a kivánt eredménye. Véleménye szerint a Javaslat kizárólag korlescélakat srolfiéL Nem szabad enjzedni. hogy izís, vagy kétszáz pengő adósságért a gazda elveszíts* birtokát. Ezt a javaslatot azonban csak Injekciónak tartja, amelynek hatása rövid Ideig fog mutatkozni. Az elnök ezután a vitát megszakította és áttértek at Interpellációkra. Farkas Tibor a földmivelésűgyi miniszterhez intézett inierpellációt Őrfty Imre képviselő birtokvásárlása ügyében. Részletesen ismertette a vásárlás előzményeit és hangoztatta, hogy a Feststlch herceg birtokából eladott részt a környékbeit kisgazdák között kellett volna felparrel. Iázni, annál is inkább, mert ott rosszak a birtokviszonyok. Mayer földmivelésűgyi miniszter az Interpellációkra részletes választ fog adni, miután azonban az ügyet még nem tisztázták és az adatok még nem voltai teljes számban beszerezhetők, az érdemleges választ a jövő héten fogja elmondani. Griger Miklós a belügyminiszterhez intézett kérdést a ^Magyarság Szövetség* nagygyűlésének és felvonulásának betiltásával kapcsolatbanBelhlen miniszterelnök adott ideiglenes választ az interpellációra. A szövetség elsősorban « >Magyarság' cimü lap financiális helyzeténele alátámasztására alakult, alapszabályait jóvá is hagvták. A budapesti nagygyűlésen azonban pártpolitikai célohm ezt sz Mtresfllést felhaszi