Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-18 / 63. szám

4 wwmw 0ÉT,M AGY \ BORSZAK módja menekülni apja elől, vagy pedig védekeznie kellett. ^ bíróság által elrendelt helyszíni szemlét dr. Bátky Zoltán tőrvényszéki biró ejtette meg. A tárgyalást a törvényszék Habermnnn.tanácsa kedden délelőtt folytatta. A bíróság ismertette a helyszíni jegyzőkönyvet, azután dr. Balázs Sándor ilgvész tartotta meg vádbeszédét. Elmondotta, hogv a helyszíni szemle azt igazolta, hogy a fiának lelt volna alkalma és mórija a menekülésre. Ténv az, hogy oz apa kegy Ilon volt és ezért a fiu a sok keserűség és bántalmazás miatt pilKinnínyi elhatározással megölte az apját. — V ne ölj! isteni és emberi parancs — folyIMI március 18. tatta az ügyész — mindinkább elhalványodik, mert annyi mentséget hoznak fel a gyilkos számára. Az ügyészség már alig győzi a sok szándékos emberölési... Szigorú, példás Ítéletet kérek. Ha már a törvényhozás nem gondolt arra, hogy szigorúbb rendszabályokat hozzon, a biróság találja meg a módját, hogy a bűnözőket elriassza. Dr. Fa lelőne Kálmán védő felmentést kért. mert a fiúnak nem volt szándékában apját megölni, ő csak védekezett a támadás ellen. A biróság jogos önvédelem eimén felmenlelle Bózó Józsefet. A törvényszék az apa halálos ágyán tett vallomásával szemben a ftn védekezését fogailta el. Az itélet ellen az ügyész fellebbezőit A képviselőház megkezdte a földszanálási javaslat tárgyalását 400 ezer holdat kell szanálni Budapest, március 17. A képviselőház mai ülé. sén megkezdték a főldteherrendezési javaslat tárgyalását. A javaslatot Temesvárv Imre előadó ismertette. A törvényjavaslatnak az a célja — mondotta —, hogy megmentse azokat a mezőgazdákat, akik a mezőgazdasági termények árának csökkenése következtében olyan válságos anyagi helyzetbe jutottak, hogy a teljes anyagi összeomlás előtt állanak. A vita első szónoka Farkas István volt. Beszédében fejtegette, hogy a főldblrtokr*formnt a kormánvzat rosszul hajlottá végre, pedig a magyar parasztot csak jő földreformmal lehet megmenteni a pusztulástól. A törvény javaslat feudális célokat szolgál és a benne levő intézkedések utján • nagyol)!) birtokosuk akarják magukat szanálni azért, mert könnyelműen adósságokat csináltak. Fzek az adósságcsinálók privilégiumokat élveznek a többiekkel szemben. A javaslat a magyar mező. gazdákon nem fog segíteni. A javaslatot ezért nem fogadta el. Ezután Pesth.v Pál szólalt fel. Főleg az Alföldön okozott a gazdáknak súlyos veszteségeket 1929-ben a fagykár, a mult évben pedig az aszály. A legjobban eladósodott vidékek: Csanád, Békés, Jásznagykunszolnok, Szatmár, Heves, Bihar, Bereg és Csongrád vármegyék. A kisgazdatársadalom létalapjának megteremtésével a kereskedelmen és Iparon is segítünk. Tiltakozott Farkas István részéről a kormány feudális gondolkozásmódjáról elhangzott vádak ellen. A kormányzat a földbirtokreform révén egymillió katasztrális holdnál többet juttatott a föld népének. Ezután az ötös bizottság működéséről beszélt. A kormány a nemzeti vagyon alapját alkotó föld értékét akarja visszaállítani a javaslattal. Ezért kezdett működéséhez a mult év szeptemberében az ötös bizottság. A bizottság, nak 29 millió pengő állott rendelkezésére, de ez az összeg nem volt elegendő, mert belőle csak 100 ezer katasztrális holdat tudtak volna szanálni, mig 200 ezer hold segítség nélkül maradt volna. Ekkor dolgozta ki szanálási tervét a pénzügyminiszter. Közel 400 ezer hold föld szanálása válik ezzel lehetővé. Visszautasította Farkas Istvánnak azt az állítását, hogy a kérdés megoldásánál a protekció fog érvényesülni. A javaslatot elfogadta. Barars Marcel nem osztja a pénzügyminiszternek azt a felfogását, hogy a közel jövőben a magyar föld rentabilitása fokozódna. A regionalis szerződésektől hiába várja a pénzügyminiszter a rentabilitás /okozását, mert a dunai agrárállamok érdekeit a regionalis szerződésekkel nem lehet közős nevezőre hozni. Kőlcsöntől sem vár so-, kat. Ez a nemzet ne támaszkodjék a külföldre, bízzon önmagában, mert kl tud termelni olyan prflket, amelyek alkalmasak a szörnyű végzet elhárítására. Itt a végső ideje annak, hogy félre tegyünk minden pártpolitikát, összefogva siessünk a nemzet segítségére. A javaslatot nem fogadta el. Az ülés 2 órakor ért véget. Gyula és Csaba harca a megyei mandátumokért a szegedi Ítélőtábla előtt (A Délmagyarország munkatársától.) Az 1929-ben lezajlott megyei törvényhatósági választások nagy port vertek fel Békés vármegye székhelyén, Gyulán. A megyei székhely ugyanis a választások során elvesztette hegemóniáját és helyébe Békéscsaba vonult be a vármegyeházára. Az egyik gyulai napilapban a választásokat követő napokban »Az nj törvényhatóság* cimmel cikk jelent meg, amelyet dr. Csige Varga Antal Irt. A cikk miatt Bóhnert József kormányfőtanácsos, vezérigazgató és Hol. lönder Lipót csabai lakosok sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége miatt pert indítottak dr. Csige Varga ellen. A sértettek a cikkből különösen a következő mondatokat Inkriminálták: »A békéscsabaiak annyira megfeledkeztek a közéletben kötelező jóhiszeműségről és előrelátásról, hogy a közigazgatási bizottságban maguknak három helyet biztosítottak, mig a gyulaiaknak egyet sem, a kisgyülésben pedig nagykegyesen szívesek voltak egy helyet juttatni. A csabaiak bűnös kézzct beleszórták a megye közéletébe a széthúzás és a gyűlölködés üszkét. Kénytelenek vagyunk mélységes aggodalmunknak és keserűségünknek kifejezést adni akkor, amikor azt tapasztaljuk, hogy a kormány kegyéből előkelő cimmel felékesített s az állami és a társadalmi élet igen sok előnyét élvező urak a maguk részéről semmi felelősséget nem éreznek ezzel az állammal szemben, amely állal nyújtott minden jót és szépet aggodalom nélkül elfogadnak...« A választás során három lista indult a küzdelembe: dr. Daimel Sándor alispán által összeállított úgynevezett hivatalos lista, a A-íso-azda-lista és a Bóhnert-féle csabai lista. Bóhnert a választást megelőzőleg paktumot kötött Hollánder Lipóttal és blokkjukba belevonták később a kisgazdákat is. A céljuk kifejezetten az'vplt, hogy a vidék bevonásával a mr.rjyei községeket képviselethez juttassák és hogy Gyulának a megyei életben viselt v*;«tó jjozicióját letompítsák és Gyula^ akaratával szemben Csaba és a vidék akaratát juttassák érvényre. Ezért a listát ugy állították össze, hogy mindössze őt gyulait vettek fel a többi csabai és vidéki je'ölt volt. A kisgazdák csatlakozását ugy honorálták, hogy a gyulaiak helyébe őket tették a listába, Imely végezetül 10 csabait és U vidékit tüntetett fel. Ez a íjsta győzött azután a választásokon és a kisgyülésbe mindössze négg, a közigazgalási bizottságba pedig egyetlen gyulai sem került be. Dr. Csige Varga Antal a gyulai tőrvényszék előtt megtartott főtárgyaláson tagadta bűnösségét, nem volt szándékában senkit sem bánlani — mondotta —. cikke a jogos kritilca határát nem lépte tul. Cikkét a vármegye érdekében irta. Kérte a valódiság bizonyításánál elrendelését. Ezt a kérelmet a főmagánvádlók ellenezték, később azonban hozzájárultak. A biróság sok tanút hallgatott ki, többek kőzött báró Feilitsch Berchtold főispánt, dr. Daimel Sándor alispánt, akik azt vallották, hogy Bóhnerték a listái a legjobb meggyőződésük szerint állilollák össze. A bíróság a főtárgyalás anyagából azt a következtetést állapította meg, hogy Bóhnerték. illetve a csabaiaknak a megyei kisgyülésbe való bejutása a közélet nívóját nem süly esztették le, bár igaz, hogy a választás eredménye felháborodást keltett Gyulán és hogy a kisgazdák sem voltak megelégedve. A gyulaiak felháborodása azonban érthető. Bóhnerték nem voltak rosszhiszemüek azért, mert a gyulaiakat mellőzték. Mindenkinek joga van pártot alapítani és ennek érdekében küzdeni, a listát érvényre Juttatni. Nem nyert beigazolást, hogy a választás gyűlöletet és széthúzást eredményezett volna, mert a gyulaiak elégedetlensége nem nevez, hető gyűlölködésnek és széthúzásnak. A biróság dr. Csige Varga Antalt ezek alapján bűnösnek mondotta ki és 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. A tőrvényszék az itélet indokolásában kimondotta, hogy • »bünös kén éa a *kormány kegyéSZEMÜVEGET Kárász ucca 3, 32 OSíulárium, Kellnernél. bőt előkelő cimmel felékesítette.: részeket nem vonta vizsgálat alá. A vádlott fellebbezése folytán kedden foglalkozott az üggyel a szegedi tábla 5£u//é/j/.tanácsa. Az iratok ismertetése és a perbeszédek után a biróság megsemmisítette az elsőfokú biróság ítéletét és dr. Csige Varga Antalt bűncselekmény hiányáhnn felmentette. A tábla Ítéletét azzal indokolta, ho^y a- inkriminált kifejezések nem alkalmasak büntetőper alapjául, illetve azok a kifejezések pusztán a közélet kritikái, még pedig a megengedett határa, kon belül. A főmagánvádlók képviselője semmiségi panaszt jelentett be a Kúriához. Svájci órák, ékszerek 6—8 havi, Alpakka evőeszközök, „Hís Masters" gramofonok 12 havi i részletre ,1 Tóth órásnál Tört arany, oztvt b»rU«» ér 6r»-, ék»íer,i»TlM«. ABO bwierzi5> A hercegprímás a családi válságáról Budapest, március 17. A Vigadó nagytermében kedden délután a hercegprímás elnökletével családvédelmi gyűlés volt, amelyen megjelentek Angelo Bottá pápai nuncius, Badnai Farkas c. érsek, Glattfelder Gyula, Bott Nándor, Hanauer A. István, Virág Ferenc püspökök, Hász István tábori püspök, Ernszt Sándor és Zsitvay Tibor miniszterek, gróf Zichy János és Zichy Aladár, gróf Somsslch József, gróf Hunyady József, gróf Széchenyi Bertalan, Almássy László, Bipka Ferenc, stb. Serédy Jusztinián hercegprímás megnyitó beszédében arról beszélt, hogy a pápának a házasság és a család szentségéről az elmúlt év legutolsó napján kiadott enciklikája valósággal megdöbbentette az emberiség lelkiismeretét, mert ez az enciklika megdönthetetlen érvekkel mutatja meg, hogy a házasság és a csalid profanlzáláa matematikai bizonyossággal végroml&sba dönti az egész emberi társadalmai. Az emberek könnyen megfeledkeznek arról, hogy Isten nemcsak a természeti, hanem természetfeletti célt is tűzött kl eléjük és minden okos ember kell, hogy elsősorban a természetfeletti célra irányítsa figyelmét A világos fejű emberek észre vették, hogy az emberiség sokféle súlyos betegségben van és keresik az orvosságot erre a halálos betegségre, de az orvosságkeresésben erőt vesz rajtuk a természetfelettinek kikapcsolására irányuló törekvés. Igv megpróbálják a nemi felvilágosítás után, vagv a sportok segítségével megelőzni azokat a fájdalmas betegségeket, amelyek a háború óta elharapóztak az emberiségen. Iparkodnak büntető, törvényeket gyártani, ép|t|h a börtönöket, de ezzel nem tudták a dellklinnot, • büntrttot megelőzni. Az irányítás csak az egész emberiség közös atyját. a római pápát Illeti meg, csak ő emelkedhetik fel arra a magaslatra, ahonnan megfelelő tekintéllyel szólhat az egész emberiséghez és próbálja visszatéríteni a helyes útra. A heroegprimás megnyitója után Bangha Béli ismertette részletesen a CastI eonnubií kezdetű pápai enciklikát, majd Ernszl Sándor népjóléti miniszter mondott beszédet. Utána Krüger Aladár országgyűlési képviselő beszélt, aki megemlítette a válások megnehezítésére vonatkozó legújabb törvényt. A gyűlést Serédy JusztiniAn biboros hercegprímás zárta be, kérve a magyar társadalmat, hogy XI. Pius enciklikájának szellemében tegyen meg mindent. Dr. Sxabó Eásasló: Szeged halála é$ feltámadása Barom k»/efe» dlsx kMIIlidsa monográfia ax árvl* 8/»enedlk évfordufófa alkalmából Kapható részletfizetésre is a Délmagyarország kiadóhivatalában