Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-18 / 63. szám

KZEGED. Szerueutöség: Somogyi ucca ?l.I.em Teleion: 23-33.^Kladóhlvotal, kíjlcííínkítnyvíAr és tcgylrodo - Areril UCCB 8. Telefon s 13-OS. - Nyomda : Löw I. Jvat acc« 19. Telefon t 26-34. TAvlreül éa levélcím Dílmagj-aronzAg Szegert, Szerda, 1931 március IS Ara ÍO fillér VII, évfolyam, ©3. szám EIÖF1ZETÉ* Havonta helyben 3.20 vidéken éa Budapetlen 3-60, kUIRIldíin 0'40 pengd. * Egye* aseAm Ara hétköz­nap 16, vatár- es Ünnepnap UIL Bír'* dftétek felvétele tarifa neilnt. Megje­len'k híttrt kivételévé! napiéin reocjcl Szubvenció és óvadék (Matéria inslituta porro tractatur) Ez a klasszikus alcim éppen nem klasz­szikus események jelölésére szolgál. Ad­dig azonban, amig minden megujuló nap szolgáltat meglepatéseket a szinházi kér­désben, kötelességünknek s nem kedvte­lésünknek teszünk eleget, ha a nyilvános­ság ellenőrző munkáját elvégezzük. Hire jár annak, hogy az egyik pályázó színigazgató óvadékát a város teszi le, vagy legalább is a város jelentékeny mér­tékben hozzájárul az óvadék összegének letételéhez. A város polgármesteréhez kér­dést intézett a Délmagyarország munka­társa erre nézve s a város polgármestere — méltóztassanak idefigyelni — a kővet­kező felvilágosítást adta: elmével nem lehet arra gondolni, hogy a város fizesse le önmagának a kauciót, arról lehet csak szó, hogy valamelyik pályázó bankköl­csönből fizeti le a kauciót s a város bi­zonyos mértekig kötelezettséget vállalna a bankkal szemben, hogy a kölcsön egy ré­szét a szubvenció terhére a város a bank­nak fizeti ki«, A város polgármestere szerint tehát ép fsszel nem lehet arra gondolni, hogy a város tegye le a vállalkozó kaucióját, de a város polgármestere nyomban arra gon­dol, hogy a szubvenció egyrészét a kauciót előlegező banknak fizetheti ki a város. Mély tisztelettel kérdezzük azonban meg: van-e különbség aközt, hogy a város a vál­lalkozó helyett lefizeti a kauciót, vagy pedig feltétlen kötelezettséget vállal arra, hogy a szubvenciót, a kauciót előlegező banknak fogja kifizetni. Lehet-e különbsé­get tenni e két megoldási mód kőzött? Mi teszi ép ésszel elképzelhetetlenné, azt, hogy a város a szubvencióból adjon előleget a kaucióra, ha a város a szubvencióból fizet­heti ki a kauciót előlegező bankot? Hogy még egy kézen keresztül megy a pénz, mielőtt városi szubvencióból kaució lesz, ez a körülmény ép ésszel elfogadhatóvá teszi az ép ésszel elfogadhatatlantf A hi­vatásos uzsorások ugv járnak el, hogy pat­kószeget, vagv koporsót vetetnek a meg­szorult gavajlérral s feleáron visszaverik tőlük a pénzükön megvett koporsóraktárt. Az uzsorások ilyen vásárlásokba burkol­ják az uzsoraügyletet, az ötven százalék haszon ilyenkor kamatkülönbözetből vé­telárkülönbséggé nemesedik. Az uzsorás finnvássága belekapaszkodhatik ilyen finom különbségekbe, mert van mit ta­karni. a város, az úgynevezett erkölcsi testület aznnban ne csináljon burkolt ügy­leteket, a város ne palástolja el igazi szán­dékát s ha egyszer ép ésszel nem lehet arra gondolni, hogv a város tegye le a színigazgató kaucióját, akkor a város ép ésszel olyan kötelezettséget sem vállalhat el, melynek eredményekéjit a szubvenció­ból egv bank közvetítésével lesz kaució. Egyszer már megmondottuk ezen a he­lyen a pályázat azért vált meddővé, mert a pályázók nem egyenlő feltételekkel mér­kőztek. A hivatott, a jogcimes pályázókat elriasztotta a pályázatnak az a feltétele, mely nem is a megválasztott színigazga­tótól. hanem már a pályázótól ötvenezer pengő készpénz letételét követelte meg s nirvánákkor a benfentese.k, a hivatottak már arról tárgyaltak, hogy a szubvenció­ból hogy lehet kauciót csinálni. A város közgyűlésén a kulturérzék védelme alá helyezték azt az előterjesztést, mely a többi vagyoni juttatáson tul még évi hat­van, illetve nyolcvanezer pengő évi városi szubvenció megszavazását ajánlotta. Ha azonban most az egyik pályázó a szub­venció jelentékeny részét a kauciót letevő bankhoz akarja kiutaltatni, akkor a köz­gyűlés meggyőződést szerezhet arról, hogy nincs szükség ilyen rendkívül súlyos ál­dozatra a szegedi színházi szezon biztosí­tására s ha a kaució felét a színigazgató a bank részére fizetteti ki a szubvencióijói, akkor a pályázó maga bizonyítja, hogy kevesebb szubvenció, kisebb összegű tá­mogatás is elégséges a színházi előadások biztosítására. >Köszönjük neked, zsidó*, — mondják A velencei kalmárban s kényte­lenek vagyunk mi idézni Schakespeare-t, mert a szegedi színpadon nem idézi senki. (Bizonyára azért nem, mert a Vígszínház igazgatóságától nem lehet megszerezni az előadás jogát.) Köszönjük neked, te isme­retlen pályázó, hogy meggyőzted a várost a színházért vállalt áldozatainak felesleges nagyságáról s arról, hogy kevesebb szub­venció is elég lesz annak a színigazgató­nak, aki a pályázat feltételeinek megfelelni képes. Abban nem lehet kétség, hogy a kauciót előlegező bank a várostól fellétlen fize­tési kötelezettséget kiván. Most már mi lesz abban az esetben, ha történetesen a a szubvenciót kaucióvá varázsoló vállalko­zás már az első hónapokban beadja a kulcsot? Ebben az esetben a városnak fel­tétlenül fizetnie kell s esetleg már akkor, amikor uj vállalkozó vette át a színházat. A város ebben az esetben is kénytelen lesz kifizetni a banknak azt a huszonötezer vagy harmincezer pengőt, ami a színigaz­gatóval szemben keletkezett követelései fe­dezeti alapja lenne. Ugyebár ragyogó kon­cepció? A bank kölcsönadja — biztosíték nélkül! — a pénztárosnak azt az összeget, amit a pénztáros a banknál óvadékként letesz. Ép elmével hogyan lehet ebbe »bele­ugrani?« Nem tudunk másra gondolni, csak arra, hogy ez az ötlet is a kozmoszból jött. A város tegye le, vagy ami ugyanaz: biztosítsa a szubvencióból a színigazgató kaucióját. Az ember álmélkodva néz kö­rül: a Feketeszáru cseresznye előadási jo­gát nem tudják megszerezni, mert nem találták sem a szerzőt, sem az ügynökét. De ki a szerzője, vagy ki az ügynöke en­nek az ötletnek, melyet ilyen gyorsan szer­zett még a szinházi ügyekbon is ép el­mére hivatkozó városvezetőség? Borsalmas f&afóRaíassztrófa as uffundllandi wsefcen 4z elégeti §afó uíasal Jégtábláról Jégtáblára menekülteti Newyork, március 17. A' TViking fókava­dászhajót néhány héttel ezelőtt a Paramount Film Corporation bérelte ki, hogy a hajó le­génységével az északi tengerekre hatoljon, ott különböző vadász- és halásrjeleneteket ké­szítsen. A hajón a legénységen felül a filmtár­saságnak körülbelül száz alkalmazóttja ls tar­tózkodott. Hétfőn délután felvétel közben a hajón robbanás történt, amely a fedélzeten tartózkodó emberek közül húszat nyomban megölt és tizenötöt súlyosan megsebesített. A hajó azonnal lángbaborult. A legénységnek nem volt más módja a menekülésre, mint az uszó jégtáblákra menekülni. A' menekülők java része még az uszó jégtáblákon tartózko­dik és nagyon kétséges, hogy a mentőhajók még élve találjlk-e őket (Budapesti tudósítónk telitőn jelentése.) Newyorkból jelentik: A Wiklng hajón tör­tént katasztrófának 25 halottja van, köztük három amerikai filmoperatőr. A" TViklng ka­pitánya 117 matrózzal a Hosre-szlgetrs me­nekült. Jégtábláról jégtáblára ugrálva érték el állandó halálveszedelemben a szárazföldet. Az újfundlandi kormány gőzöst küldött élel­ipisíüerekkel és ruhanemüekkel megmenté­sükre. Négy pokolgép Belgrádiban meiényletnelc csak demonstratív fellege volt" — mond/a a hivatalos felenlés — Három letartóztatás Belgrád, március 17. Ma reggel három robbanás hallatszott Belgrádban. Az első a hadügyminisz­térium mögött, a Nenanyina-nccában, ahol egy pokolgépet helyeztek eL A második bomba ugyan­ebben az uccában az első robbanástól mintegy 200 méternyire tőrtént. Itt egy utazóbőröndben he­lyezték el a bombát. A harmadik bomba ugyan­ennek az uccának kereszteződésénél robbant fel. Nem sokkal távolabb egy egy negyedik bombát is találtak. A rendőrségről Bakaion rendőrparancsnok sietett a helyszínre, hogy megvizsgálja a pokolgépet A bomlya vizsgálat közben felrobbant és Rakalovot súlyosan megsebesítette. A negyedik bombát egy szakajtóban találták. A nyomozás annyit megállapí­tott, hogy a merényletek tettesei vasúton jöttek Belgrádba. Belgrádból jelentik: A botobarobbanásokról ki­adott hivatalos közlemény kiemeli hogv % bombá­kat elhelyező emberek valószínűleg nem akartak kárt okozni, hanem « merényletnek csak de­monstratlv jellege volt. Egyébként megdőlt az n feltevés, mintha a merénylet terve kommunisták müve lett volna. A Pravda azt írja. hogy a bom­bákat valószínűleg Jugoszlávia külföldi ellensé­gei, vagy bizonyos emigránsok helyezték el. Az egész terv arra mutat, hogy tüntetést akartak ren­dezni és alkalmat adni a külföldi sajtónak Jn­goszlávia-ellenes kampány indítására. A Pravda állást foglal az ellen a feltevés ellen, mintha a merénylet célja tiltakozás lett volna a jelenlegi jugoszláv rezsim ellen. Belgrádból jelentik: Hír szerint letartóztattak egy fiatalembert és két nőt, akik ellen az a gyanú, hogy résztvettek a pokolgép elhelyezésében A megsebesült Patkon őrnagy állapota aggasztó, o robbanás leszakította egyik karját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom