Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-18 / 63. szám

KZEGED. Szerueutöség: Somogyi ucca ?l.I.em Teleion: 23-33.^Kladóhlvotal, kíjlcííínkítnyvíAr és tcgylrodo - Areril UCCB 8. Telefon s 13-OS. - Nyomda : Löw I. Jvat acc« 19. Telefon t 26-34. TAvlreül éa levélcím Dílmagj-aronzAg Szegert, Szerda, 1931 március IS Ara ÍO fillér VII, évfolyam, ©3. szám EIÖF1ZETÉ* Havonta helyben 3.20 vidéken éa Budapetlen 3-60, kUIRIldíin 0'40 pengd. * Egye* aseAm Ara hétköznap 16, vatár- es Ünnepnap UIL Bír'* dftétek felvétele tarifa neilnt. Megjelen'k híttrt kivételévé! napiéin reocjcl Szubvenció és óvadék (Matéria inslituta porro tractatur) Ez a klasszikus alcim éppen nem klaszszikus események jelölésére szolgál. Addig azonban, amig minden megujuló nap szolgáltat meglepatéseket a szinházi kérdésben, kötelességünknek s nem kedvtelésünknek teszünk eleget, ha a nyilvánosság ellenőrző munkáját elvégezzük. Hire jár annak, hogy az egyik pályázó színigazgató óvadékát a város teszi le, vagy legalább is a város jelentékeny mértékben hozzájárul az óvadék összegének letételéhez. A város polgármesteréhez kérdést intézett a Délmagyarország munkatársa erre nézve s a város polgármestere — méltóztassanak idefigyelni — a kővetkező felvilágosítást adta: elmével nem lehet arra gondolni, hogy a város fizesse le önmagának a kauciót, arról lehet csak szó, hogy valamelyik pályázó bankkölcsönből fizeti le a kauciót s a város bizonyos mértekig kötelezettséget vállalna a bankkal szemben, hogy a kölcsön egy részét a szubvenció terhére a város a banknak fizeti ki«, A város polgármestere szerint tehát ép fsszel nem lehet arra gondolni, hogy a város tegye le a vállalkozó kaucióját, de a város polgármestere nyomban arra gondol, hogy a szubvenció egyrészét a kauciót előlegező banknak fizetheti ki a város. Mély tisztelettel kérdezzük azonban meg: van-e különbség aközt, hogy a város a vállalkozó helyett lefizeti a kauciót, vagy pedig feltétlen kötelezettséget vállal arra, hogy a szubvenciót, a kauciót előlegező banknak fogja kifizetni. Lehet-e különbséget tenni e két megoldási mód kőzött? Mi teszi ép ésszel elképzelhetetlenné, azt, hogy a város a szubvencióból adjon előleget a kaucióra, ha a város a szubvencióból fizetheti ki a kauciót előlegező bankot? Hogy még egy kézen keresztül megy a pénz, mielőtt városi szubvencióból kaució lesz, ez a körülmény ép ésszel elfogadhatóvá teszi az ép ésszel elfogadhatatlantf A hivatásos uzsorások ugv járnak el, hogy patkószeget, vagv koporsót vetetnek a megszorult gavajlérral s feleáron visszaverik tőlük a pénzükön megvett koporsóraktárt. Az uzsorások ilyen vásárlásokba burkolják az uzsoraügyletet, az ötven százalék haszon ilyenkor kamatkülönbözetből vételárkülönbséggé nemesedik. Az uzsorás finnvássága belekapaszkodhatik ilyen finom különbségekbe, mert van mit takarni. a város, az úgynevezett erkölcsi testület aznnban ne csináljon burkolt ügyleteket, a város ne palástolja el igazi szándékát s ha egyszer ép ésszel nem lehet arra gondolni, hogv a város tegye le a színigazgató kaucióját, akkor a város ép ésszel olyan kötelezettséget sem vállalhat el, melynek eredményekéjit a szubvencióból egv bank közvetítésével lesz kaució. Egyszer már megmondottuk ezen a helyen a pályázat azért vált meddővé, mert a pályázók nem egyenlő feltételekkel mérkőztek. A hivatott, a jogcimes pályázókat elriasztotta a pályázatnak az a feltétele, mely nem is a megválasztott színigazgatótól. hanem már a pályázótól ötvenezer pengő készpénz letételét követelte meg s nirvánákkor a benfentese.k, a hivatottak már arról tárgyaltak, hogy a szubvencióból hogy lehet kauciót csinálni. A város közgyűlésén a kulturérzék védelme alá helyezték azt az előterjesztést, mely a többi vagyoni juttatáson tul még évi hatvan, illetve nyolcvanezer pengő évi városi szubvenció megszavazását ajánlotta. Ha azonban most az egyik pályázó a szubvenció jelentékeny részét a kauciót letevő bankhoz akarja kiutaltatni, akkor a közgyűlés meggyőződést szerezhet arról, hogy nincs szükség ilyen rendkívül súlyos áldozatra a szegedi színházi szezon biztosítására s ha a kaució felét a színigazgató a bank részére fizetteti ki a szubvencióijói, akkor a pályázó maga bizonyítja, hogy kevesebb szubvenció, kisebb összegű támogatás is elégséges a színházi előadások biztosítására. >Köszönjük neked, zsidó*, — mondják A velencei kalmárban s kénytelenek vagyunk mi idézni Schakespeare-t, mert a szegedi színpadon nem idézi senki. (Bizonyára azért nem, mert a Vígszínház igazgatóságától nem lehet megszerezni az előadás jogát.) Köszönjük neked, te ismeretlen pályázó, hogy meggyőzted a várost a színházért vállalt áldozatainak felesleges nagyságáról s arról, hogy kevesebb szubvenció is elég lesz annak a színigazgatónak, aki a pályázat feltételeinek megfelelni képes. Abban nem lehet kétség, hogy a kauciót előlegező bank a várostól fellétlen fizetési kötelezettséget kiván. Most már mi lesz abban az esetben, ha történetesen a a szubvenciót kaucióvá varázsoló vállalkozás már az első hónapokban beadja a kulcsot? Ebben az esetben a városnak feltétlenül fizetnie kell s esetleg már akkor, amikor uj vállalkozó vette át a színházat. A város ebben az esetben is kénytelen lesz kifizetni a banknak azt a huszonötezer vagy harmincezer pengőt, ami a színigazgatóval szemben keletkezett követelései fedezeti alapja lenne. Ugyebár ragyogó koncepció? A bank kölcsönadja — biztosíték nélkül! — a pénztárosnak azt az összeget, amit a pénztáros a banknál óvadékként letesz. Ép elmével hogyan lehet ebbe »beleugrani?« Nem tudunk másra gondolni, csak arra, hogy ez az ötlet is a kozmoszból jött. A város tegye le, vagy ami ugyanaz: biztosítsa a szubvencióból a színigazgató kaucióját. Az ember álmélkodva néz körül: a Feketeszáru cseresznye előadási jogát nem tudják megszerezni, mert nem találták sem a szerzőt, sem az ügynökét. De ki a szerzője, vagy ki az ügynöke ennek az ötletnek, melyet ilyen gyorsan szerzett még a szinházi ügyekbon is ép elmére hivatkozó városvezetőség? Borsalmas f&afóRaíassztrófa as uffundllandi wsefcen 4z elégeti §afó uíasal Jégtábláról Jégtáblára menekülteti Newyork, március 17. A' TViking fókavadászhajót néhány héttel ezelőtt a Paramount Film Corporation bérelte ki, hogy a hajó legénységével az északi tengerekre hatoljon, ott különböző vadász- és halásrjeleneteket készítsen. A hajón a legénységen felül a filmtársaságnak körülbelül száz alkalmazóttja ls tartózkodott. Hétfőn délután felvétel közben a hajón robbanás történt, amely a fedélzeten tartózkodó emberek közül húszat nyomban megölt és tizenötöt súlyosan megsebesített. A hajó azonnal lángbaborult. A legénységnek nem volt más módja a menekülésre, mint az uszó jégtáblákra menekülni. A' menekülők java része még az uszó jégtáblákon tartózkodik és nagyon kétséges, hogy a mentőhajók még élve találjlk-e őket (Budapesti tudósítónk telitőn jelentése.) Newyorkból jelentik: A Wiklng hajón történt katasztrófának 25 halottja van, köztük három amerikai filmoperatőr. A" TViklng kapitánya 117 matrózzal a Hosre-szlgetrs menekült. Jégtábláról jégtáblára ugrálva érték el állandó halálveszedelemben a szárazföldet. Az újfundlandi kormány gőzöst küldött élelipisíüerekkel és ruhanemüekkel megmentésükre. Négy pokolgép Belgrádiban meiényletnelc csak demonstratív fellege volt" — mond/a a hivatalos felenlés — Három letartóztatás Belgrád, március 17. Ma reggel három robbanás hallatszott Belgrádban. Az első a hadügyminisztérium mögött, a Nenanyina-nccában, ahol egy pokolgépet helyeztek eL A második bomba ugyanebben az uccában az első robbanástól mintegy 200 méternyire tőrtént. Itt egy utazóbőröndben helyezték el a bombát. A harmadik bomba ugyanennek az uccának kereszteződésénél robbant fel. Nem sokkal távolabb egy egy negyedik bombát is találtak. A rendőrségről Bakaion rendőrparancsnok sietett a helyszínre, hogy megvizsgálja a pokolgépet A bomlya vizsgálat közben felrobbant és Rakalovot súlyosan megsebesítette. A negyedik bombát egy szakajtóban találták. A nyomozás annyit megállapított, hogy a merényletek tettesei vasúton jöttek Belgrádba. Belgrádból jelentik: A botobarobbanásokról kiadott hivatalos közlemény kiemeli hogv % bombákat elhelyező emberek valószínűleg nem akartak kárt okozni, hanem « merényletnek csak demonstratlv jellege volt. Egyébként megdőlt az n feltevés, mintha a merénylet terve kommunisták müve lett volna. A Pravda azt írja. hogy a bombákat valószínűleg Jugoszlávia külföldi ellenségei, vagy bizonyos emigránsok helyezték el. Az egész terv arra mutat, hogy tüntetést akartak rendezni és alkalmat adni a külföldi sajtónak Jngoszlávia-ellenes kampány indítására. A Pravda állást foglal az ellen a feltevés ellen, mintha a merénylet célja tiltakozás lett volna a jelenlegi jugoszláv rezsim ellen. Belgrádból jelentik: Hír szerint letartóztattak egy fiatalembert és két nőt, akik ellen az a gyanú, hogy résztvettek a pokolgép elhelyezésében A megsebesült Patkon őrnagy állapota aggasztó, o robbanás leszakította egyik karját.