Délmagyarország, 1931. március (7. évfolyam, 49-73. szám)

1931-03-14 / 60. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG 1931" március 14. „H kormány későn ébredt tudatára annak, hogy a mezőgazdaság az ipar és <t kereskedelem között harmóniát kell teremteni" Budapest, március 13. A képviselőház mai ülésén az iparfejlesztési törvényjavaslat első szónoka Pakots József volt, aki részletesen birálta a kormány 10 év alatti gazdaságpolitikáját. Rámutatott arra, hogy a kormány későn ébredt tudatúra annak, hogy a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem között harmóniát kell teremtenie. Nem helyesli a kormány termelési politikáját sem, miután a termelvényekel megfelelő kereskedelmi szerződések hiányában nem tudjuk a külföldön elhelyezni. A tőrvényjavaslat nem sokkal viszi előbbre az 1907. évi III. törvénycikk célkitűzéseit. Sürgette az építkezések megindítását, mert ez uton lehetne megoldani az építőiparban egyre nagyobb raérték_ ben mutatkozó munkanélküliség problémáját. A nagy adók és a magas boltbérek sok iparost tesznek tőnkre. A javaslat csak a közép- és nagyipart juttatja kedvező helyzetbe. Sürgette a fényűzési adó kérdésének megoldását, a javaslatot nem fogadta el. Schandl Károly: Az a körülmény, hogy a karfeltörvényjavaslat után a Ház az iparfejlesztési törvényjavaslat tárgyalását kezdette meg, szerinte cáfolata annak, hogy Magyarországon iparellenes hangulat volna. Részletesen foglalkozott a kőzszállitások kérdésével és kijelentette, hogy üdvös ujjitást lát abban az irányban, hogy a javaslat a kisipart is részesiteni fogja a közszállitásokban. A kisiparosság a falvakban sokkal rosszabb helyzetben van, mint a városokban. A törvényhozásnak foglalkoznia kell a kisiparosság adó- és szociális terheinek könnyítésével is. Végül hangoztatta, nem hiszi, hogy a szovjet gazdasági politikája elsőpréssel fenyegetné Európát, de nem helyes az a politika, hogy egyes államok segédkezet nyújtanak Oroszország ipari talpraállitásához. Propper Sándor beszéde elején Schandl fejtegetéseivel polemizált. Oroszországban a cárizmus alatt is éppen olyan nyomorban élt a parasztság, mint a bolsevizmus alatt. A bolsevizmusnak ugy lehetne gátat vetni, ha a nép széles rétegeit beengednék az alkotmányba. A példák azt mutat, ják, hogy a bolsevizmus ott terjedt el, ahol a népet kizárták az alkotmányból. A bolsevizmus leghoszszabb ideig Oroszország után Magyarországon uralkodott, azért mert nálunk sem volt demokrácia. Kállag Miklós államtitkár: A háború előtt is teljes volt a demokrácia Magyarországon 1 Esztergályos János, Györki és Kabók kiáltják az államtitkár felé: Csendőrök, szuronyok, föszolgabirókl Ezt nevezik maguk demokráciának. (Folytonos zaj, az elnök folyton csenget) Kállay Miklós: Nem Ismerik a történelmet 1 Esztergályos János: Az államtitkár ur pedig nem ismeri az életet I Az elnök állandóan csenget, nagy zaj. Esztergályos Jánost rendreutasítja. Propper Sándor ezután kijelentette, hogy ez csak kortes javaslat és tulajdonképen nem jelent egyebet, mint a dolgozó nép ujabb megterheltetésétAt, elnök ezután napirendi Indítványt tett, amely s/jrint a Ház kővetkező ülését kedden tartja és ennek napirendjén szerepel a földteherrendezési javaslat, másodszor pedig az iparfejlesztési javaslat tárgyalása. Az ülés 2 óra előtt ért véget. "Budapestre nem megy többé vásárolni, aki egyetlen alkalommal összehasonlítja cikkeim árát é* tökéletes minőségél bármely egyéb ajánlattal női tavaszi kabátok . . 30 pengőtől || selyemruhák . . . . SO pengőtől női szövet és twid ruhák 29 pengőtől || kosztümök f»gg pengőtől Kalapkülönlegességek minden árban, alakítás wieni modellek után 4.— pengő A legolcsóbb darabot is kifogástalanul alakra igazitom Szalonomban párisi és bécsi eredeti modellek 1!0 P. ReicQ Erzsi „Szegeden rengeteg a tennivaló a Közegészségügy terén" — mondja a budapesti egyetemre távosó Bárányi protesssor (A Délmagyarország munkatársától.) A budapesti tudományegyetem ötös tanári bizottsága a megüresedett közegészségtani tanszékre a szegedi egyetem professzorát, dr. Darányi Gyulát jelölte. A bizottság egyhangú állásfoglalása valószínűvé teszi, hogv Darányi professzort nevezik ki, aki igy eltávozik Szegedről. Darányi Gyula munkássága európai hirü, kiterjedt bakteriológiai és serológiai munkássága révén mindenütt ismerték. Az 6 nevéhez fűződik a nagyjelentőségű szérumreakció felfedezése, amely lehetővé teszi a gümőkóros beteg aktivitásának kimutatását. Ezt a felfedezést a diagnosztikai eljárásnál mindenütt alkalmazzák. A professzor, aki 1928-ban került a szegedi egyetemre, Szeged közegészsége érdekében is sokat tett. Igy például a legutóbbi tífuszjárvány leküzdésének főérdeme az övé, ő állapította meg a fertőzés kiindulásának helyét A járvány ideje alatt intézete 50—fiO vizsgálatot készített naponta. A professzor másik működése a tüdövész leküzdésére irányult Programjában szerepelt a tüdővész elleni küzdelem megszervezése. A Délmagyarország munkatársa felkereste intézetében a távozni készülő professzort Dr. Darányi Gyula orvosi tanulmányait Budapesten, Münchenben és Kielben végezte, majd egy esztendeig a berlini Koch-téle Intézetben folytatott tanulmányokat A háború alatt mint tanácsadó higiénikus a déli fronton teljesített szolgálatot, ahol különösen a kolera, a kiütéses tifusz és a malária ellen küzdött. 1923-ban a budapesti egyetemen magántanárrá habilitálták, ugyanakkor igazgatója lett az állami bakteriológiai intézetnek. 1928-ban nevezték ki a szegedi egyetem közegészségtani tanszékére. Kérdésünkre a professzor a gümőkórős beteg akztvitását kimutató szérumreakció felfedezéséről a kővetkezőket mondotta: — Ennek az eljárásnak a tuberkolótlkns betegség diagnosztikájában van jelentősége. Laikus nyelven a felfedezés lényege az, hogy felismertem a tuberkolótikus beteg vérsavójának azt a tulajdonságát, hogy könnyeiben kicsapható, kiválasztható, így meg lehet állapítani, hogy valakinél a betegség latens stádiumban van-e, vagy pedig aktiv. Eljárásomról előadást tartottam 1927-ben a washingtoni orvoskongresszuson. Ismerik egy eljárásomat a vizvizsgálat terén és használják külföldön is a viz szenyezésének megállapítására. Szegedi vonatkozású dolgokról a professzor a következőket mondotta: — Rengeteg itt a közegészségügy területén a tennivaló, hiszen Szegeden évente 400 ember hal meg tüdővészben. Ehez képest a mostani tífuszjárvány számba sem vehető. A tüdővész nagy elterjedettségének egyik főoka a külvárosi vizes, penészes lakások. Az ellene való védekezésre volt egy indítványom, nevezetesen, hogy állítsanak fel tuberkulózis-klinikát, mert az ágyszám szaporításával csőkken a betegség. Ez az indítványom pénzügyi nehézségek miatt nem valósulhatott meg. Megalakítottuk a gümőkór ellen védekező egyesületet, de még temérdek volna a tennivaló... — Szegeden két betegség ellen kell küzdeni: a tüdővész és a tifusz és nyáron a vérhas ellen. Ez ellen proponáltam az oltás bevezetését A diftériánál sikerült az oltásokat megvalósítani és ezt a gyermekeknél végre is hajtják. A professzor budapesti kinevezése — értesülésünk szerint — rövidesen megtörténik. SZEMÜVEGET 32 Kárász ucca 3, Okulérium, KellnernéJ. fS Kormányzó és a hadsereg megsértéséért 500 pengő pénzbüntetésre ítéltek egy gazdát (A Délmagyarország munkatársától) A mult év nyarán Félegyházi Török Károly 78 holdas szentesi gazdálkodó aratás közben összeveszett Kovács István részes aratóval. Veszekedés közben az öreg gazda a kővetkezőket mondotta Kovácsnak: — Eletedben nem volt még olyan gazdád, mint én vagyok.. . Kovács erre ezt felelte: — De bizony volt nekem Szegeden... Hat esztendeig szolgáltam a nemzeti hadseregben és a kormányzó volt a gazdám. Félegyházi Törők Károly dühösen Igy válaszolt: — Oda csak az olyan csozék mennek, mint te, akik nem szeretnek dolgozni. A gazda ezenkivül súlyosan megsértette a had sereget és a kormányzót. Kovács István azonnal abbahagyta a munkát, a gazda beszédét papírra vetette és a többi munkással aláíratta, majd feljelentette gazdáját a csendőrségen. Félegyházai Törők Károly ellen kormányzósértés és a had. sereg sérelmére elkövetett becsületsértés vétsége miatt indult meg az eljárás. Az ügyet pénteken tárgyalta a szegedi törvényszék Vild tanácsa. Török Károly tagadta bűnösségét, csak anynyit ismert be, hogy csozénak nevezte munkását. Kovács István elmondotta, hogy hét évig huszár volt Szegeden, azonban rangfokozatot nem ért el. Határozottan állította, hogy a gazda szidta a kormányzót és a hadsereget Ugyanígy vallott még két tanú, mindössze egy tanú akadt, aki a gazda javára vallott. A vádlott védője azt Igyekezett bizonyítani, hogy a »fenét szó nem sértő. — A fenét — mondotta — a magyar ember gyakran használja, sőt még az akadémiai képzettségűek is sokszor kiejtik. Azt lehet mondani, hogy a »fene« a magyar nyelv idiomájában népszerű kifejezés, épen ezért nem ls sértés. A biróság nem akceptálta a védő érvelését és a gazdálkodót 500 pengő pénzbüntetésre itélte. Az itélet ellen az ügyész és a védő fellebbezést jelentett be. Sváfcl órák, ékszerek 6—8 havi, Alpakka evOeszkffzffk, „Hls Masters" gramofonok íLKeTólh órásnál Tört arany, eifl«t beváltás éa óra-, ékeierjavitás. ABO besneríés. Férfi ing készítésW„£S££ Nltsovlts, lakola ucca 25. w Herceg EalerhAzy sonka, felvágott, virslii Kocsisnál n legolcsóbb. 49 Állandóan friss árnkl Felhívás kerékpárosok éa varrónőkhöz I KerékpArlalkat és varréqépelket leglobban. leqolcaAbban éa legronlasabban fe'elösaéq melled KARDOS műszerész javítja Csekonlcs ucca 5. Ée aiok alkatrészei gyári áron kaphaMk. Vállalunk felelősség mellett tOzzománeoiAal, na ml vulkanizAIAst. begeszlést éa dukkolásl minden azinben 6 pengftfrl! 85 IV verienyclkkek naqy raktára. "EBJ Mielőtt kalapot vesz, nézze meg Knifitelnél Széchenyi iér 2 Kárász ucca 15 a Bécsből hozott uidonságokat Alakításokat modellek után vállalunk. &