Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-11 / 33. szám

fl3í február 11. DÉLMAGYARORSZAG 3 Ujabb kulturális leépítés: megszüntetnek harninc szegedi elemi iskolai osztályt és tizenkét tanitói állást MUfR Dö m m m CSAK TE ... nagy kiállítású, vidám tárgyú gyönyörű revö-számokkat tarkítod filmoperett. A legfőbb magyar komikus: HALMAY TIBOR főszereplésével üldtÓI 0 HontHiQII. (A Délmagyarország munkatársától.) Még el sem csöndesedtek annak a kultuszminiszteri rendeletnek a hullámai, amely a klinikai be­teglétszám csökkentésére kényszeritette a sze­gedi egyeteme! — minden szépítgetés és ma­gyarázgatás ellenére is az a helyzet, hogy sokkal kevesebb beteget vesznek fel a szegedi klinikák, mint amennyit fölvehetnének ős mint amennyit fölvehettek a múltban —, máris ujabb kulturális leépítésről kell tudomást ven­nie a közvéleménynek. Most arról van szó, hogy a kultuszminiszter a közel jövőben, szin­tén a takarékosság szempontjaira hivatkozva, a szegedi elemi Iskolák közei bannlnc osztályának megszünte­téséi rendeli eL Megszüntetik azokat az osztályokat, amelyek­ben a növendékek száma nem éri el az öt­venet. Szegeden az eddigi megállapítások sze­rint tizenhat kinevezett, rendszeres tanító állását szüntetik meg és elbocsájtják ezeken kivül mindazokat a tanítókat, akik nem kinevezettek, csak he­lyettesek. Ugy tudjuk, hogy a behelyettesített tanitók száma több, mint husz és mivel mind­egyik tanító egy-egy oiztályt vezet, a halálra­ítélt osztályok száma mvghaladja a harmincat Ez a rendelkezés annál érthetetlenebb és megmagyarázhatatlanabb, mert hiszen az el­múlt esztendőkben a kultuszminiszter régi idők mulasztásainak pótlására valósággal benépesí­tette uj iskolákkal a szegedi tanyavilágot, sőt iskolát építtetett a városban is a rókusi tan­kötelesek számára. A kultuszminisztérium iskolaleépitő szán­déka valószínűleg nem uj keletű, de a nyilvá­nosságot eddig nem kivánták tájékoztatni róla. Most már szinte befejezett tények előtt áll a város, amint azt dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester nyilatkozatában őszintén elmon­dotta. A polgármestert ugyanis kedden dél­előtt Kiss Károly tanfelügyelő társaságában meglátogatta a kultuszminiszter kiküldöttje, aki részletesen tájékoztatta a polgármestert a kultuszminiszter elhatározásáról. A látoga­tás után a polgármester a következőket mon­dotta munkatársunknak: — A kultuszminiszternek az a célja, hogy tf népoktatás ügyét helyes mederbe terelje. A miniszteri kiküldött azt a megbízást kapta, hogy vizsgálja felül az összes népiskolákat és állapítsa meg, mely osztályokban kicsi a tanulók létszáma és meiy osztálvok azok. ame­lyek túlzsúfoltak. A klslétszámu osztályokat a mi­niszter megszünteti. Illetve ös­szevonja őket, ezáltal csökken a szükséges tanitók száma és lehetővé válik több tanitói állás megszüntetése. A népesebb osztályokat, amelyekben a növen­dékek száma 60—80, megosztják. — A megszüntetés abban a formában tör­ténik, bogy a kis létszámú osztályokra eső ál­lamsegélyt a miniszter megvonja az iskolá­kat föntarló testületektől, tehát a várostól, vagy a felekezetektől, az állami iskolákban pedig minden további nélkül redukálja az osztályok számát. — A miniszteri kiküldött megállapítása sze­rint Szegeden tizenhat rendszeres tanitói állás szüntethető meg, ezenkívül elbocsájthatók az összes behelyettesített tanitók. A beszüntethető osztályok növendékeinek száma ugyanis 30— 35, holott a kultuszminiszter rendelete sze­rint a városi iskolákban 50 a minimális lét­szám, a falvakban pedig hatvan. AS tanitók sorsiról a miniszter ugy gondoskodik, hogy átveszi őket az állam státuszába és azután áthelyezi őket azokra a vidékekre, ahol ke­vés . a tanító. Ez természetesen a behelyet­tesített tanitókra nem vonatkozik, mert ezek úgyis csak ideiglenes minőségben töltötték be állásukat. (Van olyan ideiglenesen behelyet­tesített tanitó, aki már nyolc-tlz éve teljesít megszakítás nélkül szolgálatot a város elemi iskoláiban.) A tizenhat szegedi tanitó, akinek állása ilyenformán megszűnik, közvetlen sé­relem nem éri. Három közülők betöltötte tel­jes szolgálati idejét és igy nyugalomba vo­nulhat, négy az uj Somogyi-telepi iskolába kerül, három pedig az iparostanonciskolában lesz oktató, tehát hatot helyez el más vidékre a kultuszminiszter. Elmondotta még a polgármester, hogy a tanyai iskolákban a miniszteri kiküldött rend­benvalónak talált mindent, igy a leépl'és csak a város belterületén lévő állami, községi ét felekezeti iskolákra vonatkozik. A szinügyi bizottság egyhangúlag a házikezelés megszüntetése mellett foglalt állást Pályázati határidőt március L — KQrthy György ötvenezer pengő óvadékkal máris ajánlatot lett a szinház bérletére (A Délmagyarország munkatársától.) Ked­den délután őt órakor ült össze dr. Pálfy József polgármesterhelyettes elnökletével a szinügyi bizottság, hogy letárgyalja azt a pol­gármesteri javaslatot, amely a szinházi házi­kezelés megszüntetése érdekében szerdán ke­rül a kisgyűlés, illetve a rendkívüli közgyű­lés elé. A szinügyi bizottság ülése iránt nagy­érdeklődés nyilvánult meg és a tagok szinte kivétel nélkül valamennyien résztvettek a zárt ajtók mögött lefolyt tanácskozáson. Az ülésről a polgármcstcrlielycttes adott tájékoztatót a nyilvánosság számára. Elmon­dotta, hogy a szinügyi bizottság egyhangúlag a házikezelés meg­szüntetése és a szinház válla­latbaadása meHetl foglalt állást, a házikezelés fentartása érde­kében senki sem emelt szót. A' polgármester javaslattervezetét a polgár­mesterhelyettes ismertette és azt a bizottság néhány módosítással szintén elfogadta. A ia­vaslat kéri a közgyűlést, hogy a házikezelést augusztus har­mincegyedikével szüntesse meg és szeptember elsejétől három évre adja a színházat vállalatba. Az igazgatói állásra hir­dessen országos pályázatot és az igazigatói ál­lás betöltését a szinügyi bizottság véleményé­nek meghallgatása mellett bízza a kisgyülésre. A szinügyi bizottság ezzel kapcsolatban azt a változtatást javasolja, hogy a közgyűlés ne a kisgyülésre, hanem a polgármesterre bi/za az igazgatóválasztást. A bizottság tagjai ezt a javaslatot a szerdai kisgyülésen és a közgyű­lésen is részletesen megindokolják. Hozzájárult ellenben a bizottság ahoz, hogy a közgyűlés a színház évi szub­vencióját nyolcvanezer pengő­ben állapítsa meg és javasolja, hogy abban az esetben, ha ar. uj igazgató megegyezik a budapesti Operaház­zal és nem tart külön operatársulatot, az Operaház vendégszerepléseinek költségeire húszezer pengőt vonjon le a közgyűlés a nyolcvanezerpengős szubvencióból. De hogy a két megoldás közül melyiket választja az igazgató, azt bizza a közgyűlés az ő tetszésére. A város a nyolcvanezerppngös támo­gatáson kivül vállalja a s?inház épü­letének fentartási és tüzkárbiztositási költségeit, de a vállalkozó igazgató semmiféle más segélyben nem része­sülhet, sőt h3 a szinház államse­gélyt kapna, az is a várost illeti. A' várost illeti a színház felszereléséből. ruhatárából származó esetleges köl­csöndij is. A vállalkozót terheli a szinház összes személyi és dologi ki­adása, a fűtés, a világítás költsége, a rendőri és a tűzoltói ügyelet dija ée az adóteher is. Köteles a vállalkozó tizenkét kardalosnővel, tizenkét kar­dalossal és nyolc gőrllel együtt össze* sen 33 nőből és 25 férfiből, két kar­nagyból, két súgóból, ügyelőből és tit­kárból álló elsőrendű színtársulatot, tizenkét díszítőből, két bútorosból, há­rom világositóból, keliékestői, két sza­bóból és egy festőből álló műszaki sze­mélyzetet, végül 28 tagból álló zene­kart szervezni, ugy, hogy a színtár­sulat működését szeptember elsején Szegeden, vagy a színház esetleges nyári állomásán megkezdhesse. A! nyári állomáson az igazgatónak a tel­jes társulatot foglalkoztatnia kell. A színtársulat Szegeden október elsejé­től legalább május végéig köteles meg­szakítás nélkül működni. A vállalkozó igazgató csak ugy nyerheti e1 a színházat, ha ötvenezer pengő készpénz­óvadékot tesz le a város főpénztárába. Ezt az összeget elsősorban a társulati tagok fize­tésének biztosítására fordítja a város. A város fentartja magának a jogot, hogy abban az esetben, ha a vállalkozó igazg.i'ó működése nem lesz kielégítő, az első év vé­gén a szerződést minden k ártéritéri kötelezett­ség nélkül egyoldalulag felbonthassa. A pol­gármesteri javaslat a szerződés felbontásának jogát akkor is biztosítani kiván.ia a város szá­mára, ha időközben a szinház vezetésében valami rendszerváltozás történne, a Palágyi­féle tervezet esetleg megvalósulna. A szin­ügyi bizottság azonban ehez nem járult hozzá, mert a Palágyi-féle tervezetet még a mai. megváltoztatott formájában sem tartja alkal­masnak az elfogadásra és a kivitelre. A pályázati kérvények benyúj­tásának határideje 1931. március I. déli tizenkét óra. Javasolja a polgármester és ehez a bizottság is hozzájárult, hogy az uj társulat megszerve­fésének sürgősségére való tekintettel a köz­gyűlés mondja ki a birtokonldvüliséget és rendelje el a hozandó határozat késedelem nélküli végrehajtását, függetlenül attól, hogy megfellebbezi-e valaki ezt a határozatot. A szinügyi bizottság ezekkel a módosítások­kal járult hozzá a polgármester előterjesz­téséhez. Dr. Pálfy ezután bejelentette, hogy kedden táviratot kapott. Harsányi Zsolt írótól, a szín-

Next

/
Oldalképek
Tartalom