Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-08 / 31. szám

ÖSEJIX6T7rWIHSZ;.W"" Üdvözlet Szolnoknak Irta Toa«I!l Sándor. Vfcsírnap a magyar Tiszavidék kereskedői konferenciát rendeznek Szolnokon. A rendezők részvétel szempontjából limitálták, hogy kik vehetnek részt a konferencián: azoknak a megyéknek, városoknak és községeknek kereskedőit hívták meg, amelyek forgalmi szempontul körülbelül a Tisza szolnok-szegedi szakasza felé gravitálnak, vagy legalább is adva volna, hogy oda gravitáljanak. Tárgyi szempontból ij körvonalazták a konferencia tárgyalásainak gayagát: azokat a kérdéseket vették fel a programba, amelyek elsősorban és talán kizárólag ennek a vidéknek kereskedőit érdeklik. Ide tartoznak a vasúti és hajózási forgalom kérdései, a szállítások lebonyolítása, a tarifák, n vasúti és hajózási forgalom kapcsolatainak kiépítése, a gabonaértékesítés, a minőségek kérdése és a márkázás elvének applikálása a vidék produktumaira. Mindezek mellett zászlőlobogtatás gyanánt szerepel a tárgysorozatban a Duna—Tisza.csatorna megépítésének ügye, melynek első tervét a haditanács még József császár utasítására készítette el. Szolnokon fogja tartan! a magyar kereskedelem egyik tekintélyes része első regionális konferenciáját, hogy saját bajait megbeszélje és kívánalmait megfelelő módon a kormány elé juttassa. Vidéki kongresszusokat eddig is rendeztek meglehetős nagy számmal a kereskedők, de ezek a kongresszusok csupán a hely szempontjából voltak vidékiek. Tárgyalásaik során a regionális elem jóformán kifejezésre sem jutott Programjuktői bízvást meg lehetett volna tartani őket az ország bármely városában, annyira hiányzott belőlük a helyi színezet: adóztatási ügyek, forgalmi adósérelmek, külkereskedelmi kérdések, harc a monopóliumok és szövetkezeti alakulások ellen és hasonlók. Szolnok az első kísérlet arra, hogy összeüljenek egy meghatározott vidék kereskedői és az országos kérdések kikapcsolásával megbeszéljék maguk külön ügyeit. Mégis éz nem kikapcsolódás ez az országos problémákból, hanem ellenkezőleg azoknak szerves kiegészítése. Az általános kérdések és kívánalmak többé-kevésbé Ismeretesek, viszont minden vidéknek a BICH Fa, szén, koksz Telefon 11 22 sasss?. Dsinaparfon UJ veselés mellett ajánlja t Előkelő, patinás szállodájának gyönyörű szobáit a mai gazdasági ^iszonyoknak megfelelő polgári árakon: Egy ágyas ueeai .... " •'. » > udvari . . . Két ágyas uccai dunapartf. P 10—16-ig P 6—10-ig P 24—40-ig P 30—24-ig P 15—18-ig „ , udvari . . . A jobb síobjc árai fttrilőrsntíval értendSk, Kindsc «»babán hideg ée meleg-rtz, telefon és r&4I<J, Éttermi Arait: Completl "eggell! kávé v. toa v, kaka« «srv to'ássál, fajjal és jatn-el . . . P 1.20 Kitűnő ebéd v, vacsora menü . P 3.40 Kitűnő ebéd v. vacsora menü előétellel . P 4.— *|£sen lapra fiivathoxá±*at a ssobadrakból külön engedmény. ¿S&obarendelés lefiertlen 2-3 nappal előbb c&xköxlendö. Brijtol-Mi&xia szobáiból <9 terrassaáról s leggyínySröbb kilátás nyUik a Danára és a badal hegyekre. ^ földrajzi adottságból, természeti viszonyokból és gazdasági helyzetből kifolyólag vannak külön kérdései, igényei és problémái, amelyek külön megvilágítást és tárgyalást igényelnek. Ha ebből a szempontból nézzük a szolnoki regionális konferenciát, körülbelül azt a területet kell érdekeltségi szférájába tartozónak tekintenünk, amelyet nyugaton a cegléd-szegedi, északon cegléd-szolnok-biharkeresztesi vasutvonalak, keleten és délen pedig a trianoni országhatár zárnak be és amelyet a Tisza vonala két egyenlőtlen nagyságú, nyugati és keleti részre oszt. Altalános jellege eünek a vidéknek túlnyomóan mezőgazdasági volta és közlekedési viszonyainak rettenetes elhanyagoltsága. Ebben van adva az érdekek közössége és egyben a célkitűzések azonossága is. Szembeállítva a Dunántulla! ennek a vidéknek városai és községei, mind nagyok és népesek. Ahány város és község van például Békés, vagy • Csanádrinegyáben, az megannyi centruma, a gabonakereskedelemnek, de olyan centrum, amelynek alimentálása attól függ, hogy milyen az időjárás és milyen állapotban vannak a községbe vezető utak. Ha e tekintetben sok javulás Is történt az utolsó esztendőkben, a lényeg még mindig nem változott E? a Tiszavidék férményértékesitésének első nagy nehézsége. A másik nagy nehézség a tarifális kérdésekben jelentkezik. Esztendők óta panaszolják főleg a tiszántúli vidékek gabonaés általában terménykereskedői, hogy a magas díjtételek megbénítják a nyugati határállomásokra irányuló üzletkötéseket A számtalan panasz és instancíázás dacára mindeddig nem sikerült még összeegyeztetni a Máv. üzleti szempontjait és a kiviteli gabonakereskedelem fuvarozási érdekeit Megfordított viszonylatban ugyanez áll a szénfuvérokra, amelyek a magyar bányaállomásokről a legrágábbak a Szegedtől és Szentestől keletre eső állomásokra. A szén és ipari nyersanyagok fuvarjának drágasága egyik legnagyobb akadálya az iparosodásnak az Alföld délkeleti sarkában. A konferencia programjának összeállítói igen helyesen ezeket a tarifális kérdéseket tették meg a tárgyalások tengelyének. Az ország legnagyobb gabonatermelő vidékéről és a gabonaér'é' esités prob'é,májáról lévén szó, amelynek kérdésében száz százalékig találkozik a mezőgazdaság és a kereskedelem , érdéke, nemcsak egy érdekeltségi csoport, hanem az egész gazdasági élet névében fogja a szolnoki konferencia képviselni azt a kivánahnat, hogy a gabona értékesítése a lehetőségek keretein belül előmozdittassék és ezek a forgalmilag rossz helyzetben levő vidékek a nyugati viszonylatokra közvetlen tiszai átrakási forgalmat, illetőleg díjszabásokat kapjanak. önmagában «ónban ennek a kombinált forgalomnak papíron való biztosítása nem elég, a gyakorlatban is meg kell adni a lehetőséget a Tiszának, mint viziutnak kihasználására. Jelenleg ugyanis a vasút és a Tisza, mint viziuí között a kapcsolatok a minimálisra szorítkoznak. E tekintetben az egész magyar Tiszán jóformán csak Szolnok és Szeged jöhet tekintetbe, de ott is az átrakási berendezések nagyon kezdetlegesek. A. többi nagy tiszai helyeknek éppenséggel semmi kapcsolatuk nincs a vasuítaJ, Szentes, Csongrád és a Tiszához szintén elég közel fekvő Hódmezővásárhely nemhogy fel tudnák használni a Tiszát, inkább el vannak szakítva tőle. Általában a Tisza mai állapotában nerc annyira köziekédési ütőere, mint inkább közlekedés! akadálya az Alföldnek. Erre kell a szolnoki konferenciának hanggos szóval felhívni az ország és az egész közvélemény figyelmét. Nem akarok abba a hibába esni, hogy helytelenül alkalmazott összehasonlításokkal veszélyeztessem azoknak a kérdéseknek komolyságát és súlyosságát, melyeket a tiszai konferencia kitűzött a programjára. De mégsem tudok szabadulni két képnek a hatása alól, amely hónapok óta mindig együttesen tolul az agyamba, A nyáron, közvetlenül a franciák kivonulása után végigmentem a Rajnán, ahol hajó hajót ért, vonatok dübörögtek mindkét parton és minden lüktető életet elevenséget lehelt Idehaza látom magam előtt az algyői kompot, amelynek környékén még mindig az Ob és Jenisszei vidékére emlékeztető állapotok uralkodnak. Pedig hát emberemlékezet óta mindig erre vezetett az Alföld középső részének nagy országútja és a gyevi rév volt az, ahol már hunnok, avarok és ősmagyarok itatták lovaiMinden pár NOR-COC harisnya egy-egy remeke a magyar gyáriparnak. Ez a tartós, finom és simulékony harisnya mísdea tökéletesen kielégít. A NOR-COC harisnya asszonyt-leányt egyaránt meghódított és joggal mondhatjuk, hogy a magyar ipar büszkesége a harisnya. kat. De ma sem vagyunk sokkal előbbre, mint a honfoglalás idején. Keletre és nyugatra a révtől, huszonkilenc kilométerre egymástői, két nagy város, Hódmezővásárhely és Szeged, amelyek remélik, hogy végre meg fogják kapni a hidat, amelyért már olyan régen küldöttségeznek és instanciáznak. Képzeletemben ott állok az algyői kompnál és látom, amint csikorogva, nehézkesen megindul az autókkal, szeke.c....ei megrakott vizi járőmü. Csikorognak a láncok, durva, kérges tenyerek kapaszkodnak beléje és emberi erővel vontatják a túlsó part felé. A túlsó parton a fagyott göröngyökön kínlódva, hangos ostorpattogtatás, kiáltozás közben vonszolják fel a lovak a megrakott szekereket Ez az alföldi csendélet a Tiszán. A földek köröskörül téli némaságba burkolóznak, fent varjak kárognak, valahol a távolban egy vékony füstfelhő csíkja emelkedik az ég felé. Nézem ezt a képet és elfog az alföldi magyar szomorúság. Azután eszembe jut Szolnok, ahol beszélni fognak ezekről a bajokról és ahol a bajok közepette is megszólal az életnek és élni akarásnak a hangja. Ennek a bizakodásnak a jegyében köszöntöm Szolnokot és a szolnoki keres kedői konferen-íít NUUUUUM 9€@rn@r Márton litizer és fotoszaküzletét s Baktárrendezéi m lenti mélyen leüzállltott árak. ii % B®«tsch Albert rádlécép W^mWm^Mf III heiyifégéba helyezte á*