Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-06 / 29. szám
9ZC6EO. Seerlcetztötég: Somogyi ucca U.Lem Telefon: 23-J3.^Klndóh!i'Otnl. S«lc»önkBnyví4r é* (egylroda Arodl ncca S. Telefon] - Nyomda : LHw MWM ueca 19. Telefon t 20-3+ Távirati levélcím Délmagyaronzág Szeged. 3z oszrák megoldás A minisztereinők tegnap a felsőház külügyi bizottságában nyilatkozott bécsi útjáról és azokról a közgazdasági jellegű tárgyalásokról, melyeket az osztrák kormány tagjaival folytatott. Ez a nyilatkozat tulajdonképen az első teljesen hivatalos jellegű beszámoló a bécsi útról, amely tagadhatatlanul igen'élénk érdeklődést váltott ki nemcsak a magyar és osztrák közvélemény körében, hanem az európai politikában is. Az úthoz minden oldalról messzemenő kombinációkat fűztek; politikailag egy európai revíziós blokk alakítására irányuló törekvést kerestek benne, gazdaságilag pedig kombináció gyanánt felvetették egy osztrák—magyar vámunió megalkotásának eshetőségét is. A politikai részről a miniszterelnök már néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy sem a berlini, sem pedig a bécsi útnak mások ellen irányuló élt tulajdonítani nem lehet és nem szabad. A kijelentésnek ez a negatív formája természetesen nem zárja ki, hogy azok az államok, amelyek a békeszerződéseknek terhét viselik,"a rendelkezésűkre álló eszközökkel törekedni fognak az igazságtalan és életlehetőségeiket fojtogató intézkedések megváltoztatására. Most ezt kiegészíti a gazdasági kérdésekre vonatkozó tájékoztatás, amelyből következtetéseket lehet levonni a minisztereinők általános gazdaságpolitikai felfogására és gazdaságpolitikánknak a közel jövőben való irányítására. Kétségtelen és a miniszterelnök' bécsi útjával összefüggésben nem áll az a megállapítás, hogy gazdaságiakban a versaillesi, st.-germaini és trianoni koncepció teljesen és tökéletesen megbukott. Ezejí a szerződések egész sor kis államot szakítottak ki a volt monarchia testéből, hogy keletről határolják Németországot és függvényei legyenek a párisi hatalmi törekvéseknek. Gazdasági autarkiára ezek az államok nem elég nagyok és csonkaságukban még vámbarrikádjaiknak szüntelen emelése mellett sem tudnak gazdaságilag kielégítő módon berendezkedni. A gazdasági világválság ezt a helyzetet még súlyosbítja. Nem minden jelentőség nélkül való, hogy nem is magyar és osztrák részről, hanem a szinajai, bukaresti és varsói konferenciákon éppen az ántúnt hatalmi körébe tartozó románok és lengyelek részéről merült fel a terménvérlékesités egységes intézésének és bizonyos gazdasági közeledésnek a gondolata. A bécsi ut, miként most megállapíthatjuk, ennek — vagy helyesebben —, ilyen gazdasági közeledésnek a jegyében állott. Gazdasági körökben hovatovább kezd teret hódítani annak az elgondolásnak jogosultsága, hogy olyan államok, melyek szomszédos voltuknál, gazdasági berendezkedésüknél fogva egymásra vannak utalva, tulmehetnek a normális kereskedelmi szerződéseknek és a harmadik szerződő felekre egyformán érvényes legtöbb kedvezményeknek rendszerén és egymásnak, egymás mezőgazdasága, ipara és kereskedelme javára egészen különleges elbánást biztosithatnak. Ez volna a preferenciális, Vagy regionális szerződések rendszer*1 A miniszterelnök a? utóbbit Péuíek, 1931 február 6 Ára 16 fillér Vlle évfolyam, 29. szám tekinti járható útnak Magyarország és Ausztria számára- s igy valószínűleg tárgyalásai is ebben a keretben mozogtak. Ezt teszi valószínűvé nyilatkozatának az a része, mely szerint tavasszal a Magyarország és Ausztria között függőben levő kereskedelmi vonatkozású kérdések előreláthatólag ebben a formában nyernek megoldást. Tisztázatlanul maradt azonban az a kérdés, hogy a magyar és osztrák kormánykörök elgondolásában a preferenciális vámrendszert mi választja el a regionális szerződéstől. A kettő között ugyanis éles és határozott határvonalat meghúzni nem lehet. Tartalmilag és lényegileg nagyon közel állanak egymáshoz és esetleg az egész megkülönböztetésnek csak formális jelentőséget lehet tulajdoPrága, február 5. A képviselőház mai ülésén Udrzal miniszterelnök nyilatkozatot akart tenni a duxi véres eseményekről. A kommunisták óriási lármája miatt a miniszterelnök nem is tudott beszédébe belefogni s végül is kénytelen volt maga mellé kérni a gyorsírókat s azokpak fülébe diktálta nyilatkozatát. A kommunisták kiáltozását a koajiciös képviselők demonstratív fhpsokltáT' szakították meg, miközben véres összetűzések támadtak a kormánypárti és a kommunista képviselők közt. Udrzal beszéde Után Tomasek szociáldemokrata képviselő a kommunistákra igyekezett hárítani a felelősséget a duxi események' miatt, ami újból nagy zajt váltott ki. A' zajnak" csak akkor lett vége, amikor a £Budapesti tudósítónk telefonjelenléseJ Rómából jelentik: A most letartóztatott ismert anarkistát, Schirru Mihályt a rendőrség már régóta figyelemmel kisérte. A 23 éves Schirru Sardiniában, Sassari városában született, évek óta Amerikában tartózkodott s ott állampolgárságot is nyert s most azzal a határozott szándékkal tért vissza Olaszországba, hogy politikai terrorisztikus cselekményeket hajtson végre. Tavaly márciusban érkezett Európába s hosszabb külföldi tartózkodás után Olaszországba indult. Útjáról valamennyi rendőrséget értesítették s midőn Rómába érkezését jelezték, a rendőrség emberei az egyik, Róma centrumában lévő szállodában lévő lakásán felkeresték s miután nem volt otthon, megvárták visszaérkezését. Schirru a szállóban amerikai útlevelével igazolta magát. Február 3-án este 8 óra tájban egy elegáns hölgy kíséretében érkezett a szállóba, akiről megállapították, hogy egy magyar nemzetiségű varietémüvésznő. A rendőrök felszólítására Schirru és a társaságában lévő hölgy a rendőrségre ment Mialatt az assronvt eg-v külön fü!ELÖFIZEItS! Hoynnín helyben 3.20, vidéken é( Budapeaten 3-00, tcUlfitldttn 0-40 pengd. — t>iye» team Ara hélk»K» nat* 16, va«Ar> é» Ünnepnap 24 flll. Hir deletek felvétele tartla tzeilnl. Megfelen'k héllA kivitelével naninfa rcoirl mmmmmmmmmmmmmmmmmmmm nitaní. Egy tekintetben nem hagy fenn kétséget a minisztereinők beszéde. Vámunióról, vagy annak tervéről Magyarország és Ausztria között nincsen sző. Az évszázados viszony, amely a háború befejeztével és az összeomlással megszakadt, újra nem éled fel. Uj negyvennyolcat és hatvanhetet felidézni senki sem akar. Mindkét ország megtartja nemcsak politikai, hanem gazdasági különállását is, de ennek megtartása mellett keresi a kőzeleoés lehetőségeit. Képletesen kifejezve az osztrák megoldás nem a sorompók teljes ledöntését, hanem az akadályok elhárítását és a bécsi, illetve budapesti országútnak járhatóvá tételét jelenti a forgalom számára és a gazdasági élet javára. kommunisták szónoka bejelentette, hogy a munkanélküliek tüntetése február 25-én meg fog ismétlődni, de ez alkalommal már a tüntetők is fegyveresen mennek ki az uccára. Vita közben a kommunisták és a szociáldemokraták kőzött éles összetűzésre került a sor. Amikór Czech szociáldemokrata miniszter eltávozni készült a parlamentből, a krtm* munisták nem akarták az ajtón kiengedni egy kommunista képviselő ököllel a miniszter arca felé sújtott, de az Utolsó pillanatban lefogták. Általános verekedés kezdődőlt a szociáldemokraták és a kommunisták kőzőtt, a dulakodókat csak nagynehezien lehetett szétválasztani. kében motozásnak vetették alá, Schímjt felszólították', hogy vetkőzzék le, hogy kikutathassák. Az anarkista egy pillanatig habozott s mikor látta, hogy az egyik rendőrtisztviselő közeledik hozzá, hogy megmotozza, hirtelen revolvert rántott elő s a rendőrtisztviselőrc fogta, majd néhányszor elsütötte. Simoné rendőrlisztviselőnek sikerült hirtelen lehajolnia ugy, hogy csak könnyebb sebet kapott, mig a másik két rendőrtisztviselő, Ctani és Tassi, akik az anarkistára vetették magukat, súlyosabb sebet kaptak, Ciani a hasán, Tassi a csípőjén. Schirru ezután saját maga ellen fordította fegyverét és balhalántékánál meglőtte magát. <3 is súlyos sebesülést kapott. Mikor már megsebesült, őrületes orditozásba kezdett és éltette az anarkiát. A többi szobákból a lövés zajára betódult rendőrök' kórházba szállíttatták a négy sebesültet. Kétségtelenül megállapították, hogy 4 Schirrn társaságában volt magyar nőnek semmi köze sem volt Schirru anarkista terveihez A eendorsé.g Schirru előző szállásán, a Koma Egy olasz; anarchista véreng^ésB a római rendőrségen Moiosdsa Uössben letölt öórom rendörtlsxfei, asutáss maga ellen fordította a fegyvert Heg akartak verni egy minisztert a cseh par!a§fientlien A szocialistái! ts Ű kommunistái! fiftoros Ss$ze!Qi£s€