Délmagyarország, 1931. február (7. évfolyam, 26-48. szám)

1931-02-05 / 28. szám

5It6tB. Sicrhcjilöjep: Somogyi ucca ÍÍ.V em Telefon: 23-3J.'KlBdóh!vsmi, *t«le»»nl(i]nr«1Ar é» togylrode • Arortl neee Telefonj 13 OO, — >vobmI«: löw M»6t uccu <9. Teleiont 20^34. Tévlfsll le^élelits - OdlmagyeronráiJ Stéged. Ingatlanforgalom Olvassuk a kimutatást, hogy Szegeden nt ingatlanforgalom a mult évben a meg­előző év forgalmának felére csökkent. Voltak idők és voltak politikai felfogá­sok, melyek kedvezőnek tartották ezt a jelenséget. Volt idő, amikor az ingatlan­forgalmat nem megkönnyíteni, hanem megnehezíteni akarták s" a mai napig fennálló jogszabályok még mindig nem terelték vissza az ingatlanforgalmat a nor­mális jogi viszonyok közé. Ha a normális gazdasági viszonyok visszatértek volna, az ingatlanforgalom még mindig nem lehetne normális, mert jogi szabályok állnak az ingatlanforgalom szabadságának uljában. A legnagyobb gazdasági csapás, ami az országot érhette, az ingatlanok értékének csökkenése. Ha azt mondjuk, hogy har­minc-negyven százalékkal szálltak le az árak nem is a háború utáni konjunktu­rális, hanem a normális viszonyok alatt kialakult áruivó alá, akkor még nem ha­ladtuk meg az igazságot. Ez a legnagyobb értékveszteség, a nemzeti vagyon legsú­lyosabb pusztulása me«y itt végbe a sze­münk láttára. Amilyen nemzeti érdek az, hogy az in­gatlan megmaradjon annak kezén, aki meg fudja a földet munkálni s aki meg tud .cini a lold terméséből, épp olyan nemzeti érdek az is, hogy aki t föld ter­méséből nem tud megélni, az el tudja adni a földet s el tudja adni a legjobb áron. ami a kereslet és kinálat tényezői­nek hatása alatt alakul ki. Kinek érdeke az, hogy a föld természetes forgalmát megnehezítse, hogy a földet odatapassza azokhoz, akik azt megművelni nem tud­ják, akik a földet nem értékesíthetik ak­kor, amikor még nekik is maradna va­lami a vételárból s a földtől csak akkor válhatnak meg, amikor a bankkamatok súlya alatt összeroskadt már gazdasági exisztenciájuk. Ha az lenne a cél, hogy a földárakat szállítsák le, sikeresebben nem oldhatnák meg ezt a feladatot, mint ahogyan most védekeznek az ingatlan sza­bad forgalma ellen. Szinte azt kell mondani, hogy ma az ingatlant eladni nem lehet, csak elkótya­vetyélni. Az ingatlanokat nem lehet eladni kikiáltási áron alul sem s uj jogszabályo­kat kell alkotni a kikiáltási árak leszállí­tására, mert a kikiáltási ár feléért, vagy kétharmadáért nem veszi meg senki a házat vagy a földet. Ma csak hitelező vásárol árverésen is. Aki pénzt adott a földre, az kénytelen megvásárolni, ha dob­ra kerül a fedezetül szolgáló ingatlan. Így száll le mesterségesen a föld ára s minél többször kell árveréseken elpré­dálni földeket, annál alacsonyabb ára lesz nz árvarés alá nem kerülő földeknek is. Valósággal árromboló hatása van ezek­nek az árveréseknek. Ha az ingatlanárve­réseket beszüntetnék egy időre, kisebb kár érné a pénzintézeteket is, mint ami­lyeneket most kénytelenek elszenvedni az ingatlan árának zuhanása következtében. S Szeged város az elmúlt évben telte súlyosabbá a városi átiratási illetékek fize­tésének feltéleleit s amikor legkisebb az ingatlanforgalom s szinte már katasztro­fális mértékben kezd a föld forgalmon kiviili dologgá válni, akkor teszik hatósági wmmmm CsUlörlök, 1931 február 3 Ar© i© fillér VII, évfolyam, Z8. izém ELöriíETfcS' Havonta helyben 3.ZO, Hdíkcn «s Budapesten 3-00. hUUOlddP 6-40 pengi . » Egyes «fAm Ara hííUBr nep 1®, valAf- és Uaoepnap Í4 QU. Hl*-' det«tek fel-vétele lartfa »erln!. M-g te ten*k hetit Wv*<eievrt ni«o~->tn renael intézkedéssel még nehezebbé a föld forgal­mát. Nem sok bölcseség nyilatkozott meg ebben a hatósági intézkedésben sem. Ha az volt a cél, hogy a város bevételeit fo­kozzák, akkor olyan intézkedéseket kellett volna tenni, melyek az ingatlanforgalom­nak minél nagyobb szabadságát terem­tik meg, nem pedig olyant, ami a gazda­sági akadályokat jogi és financiális aka­dályokkal súlyosbítja. Kinek érdeke az, hogy az eladósbdott háztulajdonos, vagy az eladósodott birtokos ne tudja megfe­lelő áron eladni ingatlanát? Hiszen nem kell attól tartani, hogy a nemzetiségek­hez tartozók összevásárolják a haza föld­jének egy darabját s nincs egyetlen olyan jelenség "sem, mely külföldiek ingatlan­vásárlásaira mutatna. Minek akadályozni azt, hogy magyar állampolgártól, aki nem tudja már a földet tartani, magyar állam­polgárhoz kerüljön a birtok? Hogy a zsi­dók ne vehessenek földet? Mert valami­kor ez volt a jelszó. Ha azonban az anti­szemitizmus »korszerü« lenne, ha az anti­szemitizmus is :>haladna a korral , ma inkább arról kellene törvényt hozni, hogy — a zsidók vegyenek földet. Sokkal ha­tályosabb lenne az antiszemitizmusnak ez a módja s legalább emelkednének a föld­árak is. Ez a szegedi adat szomorú árnyékot vet a város gazdasági és pénzügyi állapo­tára. Meddig késik még az orvoslás, nem az, amelyik a világválság megoldására vál ­lalkozik,"hanem amelyik lokális eszközök­kel a lokális bajok leküzdését tűzné kl célul? A világválság felelősségére nem le­het áthárítani mindent, a magunk botor­ságával, a magunk rövidlátásával szem­ben nem reroedium a világválság. Borzalmas repülögépkatasztrófa Angliában lezuhan! egy katonai hidroplán, nyolc halod (Budapesti tudósítónk telcfonjclenlése.') Londonból jelentik': Az angol katonai aviati­kát szerdán njabb borzalmas katasztrófa érte. Plymouth közelében lezuhant egy nagg ka­tonai hidroplán, amelynek utasai közül nyol­can ételüket vesztették A hidroplán próbare­püléseket végzett és éppen leszállásra ké­szült, amikor egyensúlyát vesztpe, lezuhant, i Amikor a gép a viz felszínéhez ütődött, a mo­tor felrobbant, a hidroplán percek alatt el­merült. A szerencsétlenség színhelyére érkezfl moloroscsónak már csak négy sulvosn sebc­sült utas éleiét tudta megmenteni. A katasztró­fát valószínűleg az okozta, hogy a pilóta a leszállásnál rosszul mérte a magasságot. 99 Szegeden, Csongrádon és Dorozsmán bizonyos elemek Izgatnak" — mondotta Ernszí miníszícr a képviselőházban Interpelláció a csongrádi ittníeíések miatt — Hevesen iámadiák a harieleke! Budapest, február 4. A képviselőház mai ülésén napirend előtt Peyer Károly interpellációt intézett a belügyminiszterhez a csongrádi tüntetések és a mindszenti főszolgabíró magatartása miatt. Peyer Károly elmondta, hogy a csongrádi munkanél­küliek engedélyt kaptak arra, hogy a városháza előtt összegyülekezzenek, deputáció menjen a pol­gármesterhez és a deputáció értesítse az össze­gyűlt munkásokat a válaszról. Amikor bementek a városháza udvarára, a rendőrkapitány engedélyé­vel ellenkezően egy rendőrfogalmazó vezetésével rendőrök jöttek, megkardlapozták a tömeget, az uccán pedig vízfecskendőkkel szétoszlatták őke'. A templomajtókat is bezárták, hogy az asszonyok :>e menekülhessenek be. A baloldalon erre nagy vihar tört ki — Hallatlan! Botráng! — kiáltották. Peyer Károly: A mindszenti főszolgabirő azt mondotta, hogy aki nem dolgozik, az dögöljön éhen. Malasits Géza: Ilyen az egész magyar közigaz­gatás. ,4z elnök rendreutasítja Malasitsot Scitovszkg belügyminiszter: A csongrádi város­házára 600—800 ember nyomult be. A tömeg min­dig jobban és jobban dőlt és mindinkább han­gosabb lett. Feltételezi, hogy nem történhetett elő­zetes megbeszélés nélkül, bár nem tagadja, hogy a legszegényebb néposztályból tevődött össze az elégületlen' tömeg. A rendőrséget előre figyelmez­tetlek, hogy jó lesz készenlétben lenni. Az elégü­letlenek az alpolgármester hivatalos helyiségébe törtek be A rendőrség vezetője felszólította őket. hogy oszoljanak szét. Sikerült is sebesülés nélkül szétoszlatni őket. Ebben a vízipuska nagy segítsé­gükre volt. A szocialisták kiáltoznak: Felháborító! Közmun­ka helyett vízipuska! Munkát! Kenyerctl Scitovszkg Béla: Mindenesetre a vízipuska ls igen hasznos eszköz a rend fentartására. A mindszenti főszolgabíró ügyében elrendelem a vizsgálatot. Ki­küldött miniszteri biztosnak kell majd megállapí­tania, hogyan viselkednek a hatóságok a közönség­gel szemben. Ernszt népjóléti miniszter: Ugyanazon a napon, amikor a csongrádi események történtek, a csong­rádi főispán jelentést tett arról, hogy nem olyan nagy a nyomor a megyében, mint ahogy a't ál­talában híresztelik. A nyomor okát általában ab­ban találja, hogy a kommenciós munkások az alacsony búzaárak következtében kénytelenek vol­tak korán eladni keresményüket. Szegeden, Csongrádon, Dorozsmán nyos elemek izgatnak. bizo­Legyen a szociáldemokrata párt is azon hog; rend legyen az országban. Györki Imre: Adjanak munkaalkalmakat Ezután áttértek a karteljavaslat tárgyalására Lázár Miklós volt az első szónok. — Magyarország gazdasági tekintetben s kül­földi tőke támogatására szorul — mondotta. Óva­kodnunk kell, hogy éppen ilyen időben végsőkig feszítsük a hurt. .Vem szabad, hogy a töke mohó­sága és önzése tőkeellenes hangulatot idézzen elő. amely katasztrófára vezet Ezután azt fejtegeti hogy mi az oka a tőke- és nagyiparellenes hang'i latnak. Ennek elsősorban az az oka hogy színit

Next

/
Oldalképek
Tartalom